Rákóczi gyerekkori otthonában A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Regéc fölé magasodó vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert regéci vár. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni. A vár története A vár valószínűleg közvetlenül a tatárjárás után épült, építtetői az Aba nemzetség tagjai lehettek. Bár 1300 körül már állt, mégis a köztudatban, mint Rákóczi-vár szerepel. Számos alkalommal váltott tulajdonost, sokáig királyi birtok volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. Mátyás király 1464-ben a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János katonáit I. Ferdinánd császár csapatai űzték el a várból 1537-ben, majd később a török dúlta fel. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egy ostrom segítségével vette birtokba a várat, majd a Rákóczik itt rendezték be birtokközpontjukat. I. Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona Regécre költözött fiával, az akkor egyéves II.
Regéci Vár és Látogatóközpont Cím: 3893 Regéc, Fő út 40. ( térkép) Telefon: +36-20-231-9562, 46/387-533 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: GPS: 48. 378847, 21. 344334 Regéc község Miskolctól 64 km-re, északkeletre található. A 624 méter magas vulkanikus szirten 1285-ben már vár állott. Rákóczi-várként ismert, hiszen e család idejében élte fénykorát. Szabálytalan alaprajzú, belső tornyos hegyi vár, mely a XVII. században a Rákóczi család birtoka volt, akik birtokközpontot alakítottak ki. II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkorának egy részét is itt töltötte. A várban a különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények, bástyák mellett helyet kapott egy különleges török falicsempével (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, ez volt az ún. Bokályos-szoba. Napjainkban a vár régészeti feltárása és helyreállítása is megtörtént. 2003-ban állították helyre az északi bástyát, mely az elmúlt 300 év legnagyobb beruházása volt a várban.
Az erődítmény a kurucok fontos bázisa volt. 1685-ben Regéc kuruc őrsége kinyitotta kapuit azzal a feltétellel, hogy a császáriak nem vonulnak be. A császáriak azonban mégis bevonultak, és lerombolták a várat. A falból fennmaradó kövek nagy részét a helyiek elhordták és felhasználták. Az épen maradt berendezési tárgyakat a sárospataki Rákóczi Múzeumban lehet megtekinteni. Regéc 1999-ben kezdett bele a műemlék régészeti feltárásába. A kutatómunka azóta is folyik a vár több területén és ennek köszönhetően egyre nagyobb fejlesztések tudnak megvalósulni a történelemben többször is jelentős szerepet játszó várban. Megközelítés A vár gyalogosan Regécről, 2400 méter hosszú kék és piros jelzésű gyalogtúra útvonalon közelíthető meg. Autóval Regécről Háromhuta irányába haladva, a jobbra leágazó keskeny utat kell választani. Az erdei út során érdemes a két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit. Az alsó parkolóhelytől kb. 1300 méter, a feljebb lévő parkolótól 700 méter a bejárat. Vendégértékelések Regéci Vár értékelése 9.
A projekt hozzájárul a Zempléni-térség turizmusának erősödéséhez, a kulturális turizmus helyi potenciáljának maximális kihasználásához. Utolsó fázisánál tart "A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte" elnevezésű, Regéci Vár és Látogatóközpont projekt megvalósítása. TOVÁBB Zajlik a regéci vár projektje 2015. szeptember 2015. június A regéci vár történelmi 3D rekonstrukciója Hosszas és gondos előkészületek, szakirodalmi és levéltári áttekintés után, a régészeti kutatások eredményei alapján, a várat kutató szakemberek, régészek, történészek, művészettörténészek és 3D grafikusok bevonásával elkészült a regéci vár három történelmi korszakát felölelő virtuális rekonstrukció. Szállások a környéken Látnivaló ajánló Programok Látnivalók a környéken (30 km) Római Katolikus Templom Regéc 0. 1 km távolságra Görög Katolikus Templom Regéci vár 1. 6 km távolságra Mogyoróska 2. 1 km távolságra Napkelte Vendégház és Ifjúsági Szálláshely 2. 2 km távolságra látnivalók Regéc és környékén » programok Regéc és környékén (30 km) Kerekdomb Fesztivál 2020 Tállya 17.
Regéc a XV. század végén A fejlesztés "A REGÉCI VÁR, AHOL II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEM A GYERMEKKORÁT TÖLTÖTTE" A PROJEKT BEMUTATÁSA Az ÉMOP-2. 1. 1/B-12 "Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése a konvergencia régiókban" elnevezésű kiírásra benyújtott, a Regéci Vár és Regéc Község komplex turisztikai hasznosítását célzó, "A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte" című pályázatával Regéc Község Önkormányzata az "Új Széchenyi Terv, Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében 560. 594 Ft támogatást nyert el. A beruházás során a Felsővárban 503, 2 m2 alapterületű fedett kiállítótér létesül, amely a vár történetét bemutató gyűjteménynek, interaktív kiállításnak és a régészeti feltárás leletanyagának ad majd otthont.
Az egyik földszinti helyiségben alakították ki nagyméretű kemencékkel rendelkező sütőházat is. A palotaszárny déli végéhez utólag hozzáépült kisméretű boltozatos helyiség déli oldalán alakították ki legkésőbb a Középső várból az Alsóvárba vezető, alsó szakaszán kő, felsőbb szakaszán fa lépcsőfokokból épült impozáns lépcsőt. A nyugati palotaszárny 16. században kiépült részei közé tartozik a konyha és a tőle délre emelt, jórészt alápincézett, a nyugati várfal belső oldalára épült helyiségsor. A 17. század folyamán a nyugati palotaszárny udvari homlokzata elé kisebb, földszintes épületeket építettek, az egyik ház alatt egy boltozatos pincét is kialakítottak. A 16-17. század folyamán a várat védőművekkel erősítették meg. A vár északnyugati sarkán felépült a Kútbástya, tőle délre a nyugati várfal északi szakaszát egy belső köpenyfallal megerősítették és felmagasították. A könnyebben támadható keleti oldal északi végén egy rondellát, az ún. Kerekded bástyát építettek fel. A keleti várfal középső szakaszának külső oldalán felépült a Kis bástya, melytől délre egy külső várfalat is építettek a várfal külső oldala elé, mely külső fal az Alsóvárat kelet felől védő többszintes sokszögű bástya északi oldaláig húzódott.
Bevezetés GEODÉZIA I. TÉRKÉPISMERET 1. A térkép és a geodézia 1. 1. A geodézia osztályozása 1. 2. A mérés fogalma. Mértékegységek 2. A földi helymeghatározás alapfogalmai 3. Magyarországi vetületek és szelvényhálózatok 3. Közvetlen vetítésű vetületi rendszerek és azok szelvényhálózata 3. Kettős vetítésű vetületi rendszerek 3. 3. Az erdészeti üzemtervek térképeinek szelvénye- zése 4. A térképek osztályozása 5. A térképi ábrázolás 5. A síkrajzi ábrázolás 5. A domborzat ábrázolása (topográfia) 6. Az erdészet és a vadgazdálkodás üzemtervi térképei 7. A térképek használata 7. A térképezés eszközei 7. A térképen elvégezhető feladatok II. GEODÉZIAI MÉRÉSEK ÉS SZÁMÍTÁSOK 8. A geodéziai mérések alappontrendszere 8. Magyarország vízszintes alapponthálózata 8. Magyarország magassági alapponthálózata (EOMA) 8. Geodézia építészeknek jegyzet: Magassági alappontok. A vízszintes és magassági alappontok jelölése és állandósítása 9. Geodéziai műszerek és eszközök 9. Optikai alapfogalmak 9. Műszerelemek 9. Szögmérő és szögkitűző műszerek 9. 4. Magasságmérő műszerek 9.
törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A földhivatalok hatósági földmérési feladatait három jól elkülöníthető részfeladatra lehet bontani. 1. Ingatlan-nyilvántartás földmérési feladatai: változásvezetés Az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások egyes típusai, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változtatását is eredményezik. Ilyen jellegű változások például az épületek létesítése és elbontása, az ingatlanok megosztása és egyesítése, vagy határvonaluk módosítása. Ezen esetekben a jogszabály a változás átvezetéséhez az okiraton túl - az okirat kötelező mellékleteként - változási vázrajz elkészítését is előírja. A földhivatal ilyen jellegű változási vázrajzokat hatósági feladatai keretében nem készít az állampolgárok részére, viszont a hozzá benyújtott változási vázrajzokat megvizsgálja, ellenőrzi, és záradékkal tanúsítja, hogy megfelel a szakmai előírásoknak és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas. 10 Napos Időjárás Előrejelzés Siófok. 2. Adatszolgáltatás A járási hivatalok adat- és térképtárában találhatók az állami alapadatok és az ezek előállításával kapcsolatos térképek és munkarészek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek, földmérési alappontok, korábbi változási vázrajzok irattári példányai.
törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 15/2013. (III. 11. ) VM rendelet a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről 63/1999. (VII. 21. ) FVM–HM–PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Geodéziai mérőtorony Tengerszint feletti magasság