Ne hagyj meghalnom, amíg élsz! Ábránd Szerelmedért Feldúlnám eszemet És annak minden gondolatját, S képzelmim édes tartományát; Eltépném lelkemet Szerelmedért. Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén Szerelmedért. Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kő, Ott égnék földalatti lánggal, Kihalhatatlan fájdalommal, És némán szenvedő, Szerelmedért. Szerelmedért Eltépett lelkemet Istentől újra visszakérném, Dicsőbb erénnyel ékesítném S örömmel nyújtanám neked Szerelmedért! Vörösmarty Mihály "Az vagy nékem mi testnek a kenyér s tavaszi fűszer zápora a földnek, lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg. Csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idő ellop, eltemet, csak az enyém légy azt szeretném, majd, hogy a világ lássa kincsemet! József attila szerelmes verse of the day. Arcod varázsa csordultig betölt, s egy pillantásodért is sorvadok. Nincs más, nem is akarok más gyönyört, csak amit Tőled kaptam s még kapok! Koldus szegény királyi gazdagon, részeg vagyok és mégis szomjazom. "
De rajta kívül Illés Endre, Babits Mihály, Ignotus, Füst Milán, Komlós Aladár és Fábry Zoltán is számon tartja. Szenes Erzsi 1902-ben született a Zsolna melletti Rajecon (más források szerint Nagymihályban), de élete első szakaszának nagy részét Nagymihályon éli le. "Kisebbségi Szapphó" Húszas éveit a folyamatos útkeresés jellemzi, újságíróként bejárja Európát, s líráját szinte kizárólag a szerelem mozgatja. Első három kötete is ennek jegyében lát napvilágot, 21 évesen adja ki első kötetét (Selyemgombolyag), négy évvel később lát napvilágot a Fehér kendő (mindkettő Kassán), majd 1936-ban már Budapesten a Szerelmet és halált énekelek. Gyönyörű Szerelmes Versek Kedvesemnek. A Kassai Napló, a Magyar Újság és a Prágai Magyar Hírlap utazó munkatársa volt, de ahogy a világ elkomorult, úgy komorul el az ő lírája. Fábry ekkor még azzal vádolja, a közössége helyett kizárólag önös érzelmei vezetik a líráját, bár elismeri: Szenes Erzsi néhány új versében maradandót alkotott, és pesti befutása – nekünk szlovenszkóiaknak – az igazi érték felismerése mellett még jóleső külön örömet jelent: ismét egy kis igazolást, természetes hitigazolást, amit Szenes Erzsi, íme, valóra váltott".
/William Shakespeare:LXXV. szonett/ Régóta lappang egy gondolat a fejemben, egy aprócska dobbanás itt belül a szívemben. Kimondani nem könnyű, mégis megteszem, tudnod kell, hogy csak Veled létezem!!!! Melletted lenni minden vágyam, csókolni tested puha forró ágyban! Szerelmes szavakat suttogni füledbe, szeretIek, míg élek kedvesem örökre! Sok minden van amit szívesen adnék Neked... Szeretnék Neked bölcsességet adni, de azt csak a múló évek hozhatják meg. Szeretnék Neked sikert adni, de annak csak akkor van értéke, ha megdolgozunk érte. Szeretnék Neked boldogságot adni, de az oda vezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia. De van egy olyan ajándék, amit adhatok Neked, amely mindig veled lesz és az nem más, mint az én szeretetem Már az első pillanatban megnyertél magadnak és mindig sikerülni fog ez neked. 25. Két csillag ragyog az égen, egyek ők már nagyon régen. Szeretlek, suttogják váltig, egyik te vagy, én a másik. 26. Ki az? Ó betűvel kezdődik és borzasztóan szeret? Ó, hát az én vagyok.
Az ötvenes évek elején már rengeteget dolgozott: délelőtt szinkronizált, délután forgatott, este színházban játszott. Első jelentősebb szerepét, a cinikus Jambier-t Autant-Lara 1956-os Átkelés Párizson című munkájában kapta. Partnerei a francia film ikonjai, Jean Gabin és Bourvil voltak, ám a három színész kapcsolata nem volt felhőtlen: Gabint bosszantotta Funes mókázása, és az is, hogy Bourvil nem osztozott vele e bosszúságban. Funes később sem volt túl jó viszonyban partnereivel: Fernandel például egyszerűen átnézett rajta, Jean Marais nem éppen hízelgően nyilatkozott róla. Jó barátságot egyedül Bourvillal sikerült kialakítania, akivel olyan nagy sikerű filmekben játszott együtt, mint Az ügyefogyott és az Egy kis kiruccanás. Ez utóbbi minden idők egyik legnagyobb francia kasszasikere is volt, több mint 17 milliós nézőszámot produkált. Életében 1964 jelentett fordulópontot, amikor A Saint Tropez-i csendőr című vígjátékot forgatta. A komédia óriási sikert aratott, a filmből további öt rész is készült.
A FÖSVÉNY (1980) DVD - Louis De Funés, Frank David, Claire Dupray Áru állapota Új Kikiáltási ár 990, -Ft Cikkszám: #7428490 Aukció kezdete: 2022-07-13 12:34:59 Lejár: 4 nap, 7 óra Mennyiség: 1 db. Licitek: 0 db. Megnéz Kattintások: Garancia: Nincs Áru helye: Budapest / Magyarország Szállítás: személyes átvétel, vagy postai küldemény Fizetési mód: készpénz, előreutalás Termék leírása Licitálás előtt kérem olvasd el a bemutatkozó oldalamat. Szívesen válaszolok minden kérdésre. Tartalom: Moliere színműve a pénzimádást teszi nevetség tárgyává. A címszereplő, Harpagon cselekedeteinek egyetlen mozgató rugója a pénz. A szerelem, a család vagy az élet bármely más mozzanata csak abból a szempontból érdekli, hogy gyarapítja-e vagyonát. Ez a szenvedély őt magát boldogtalanná, a tőle függők életét pedig terhessé, elviselhetetlenné teszi. Louis de Funes életművének egy különleges darabja. A népszerű francia színész nagy álma volt Moliére Fösvényének filmre vitele. Funes először állt a kamera mögé és a forgatókönyvet is maga írta (barátjával Jean Girault-val).
A százhét éve született francia legenda a magyar közönség egyik kedvence is, születésnapjára és emlékére összeszedtük az öt legjobb filmalakítását. Éppen 107 éve annak, hogy 1914 július 31-én a Nanterre melletti Courbevoie városkában meglátta a napvilágot Louis Germain David de Funès de Galarza, avagy színművészként és komikusként használt nevén Louis de Funès. Annak ellenére, hogy a magyarok több generációjának is a humorista testítette meg a francia embert, Funès spanyol nemesi családból származik, apja sevillai ügyvédként települt át francia földre. Annak ellenére, hogy filmekből ismerjük, színészi karrierje igazán csak negyvenéves kora után indult el. 1932-ben még a párizsi fotósiskolát ( École Technique de Photographie et de Cinéma) kezdte el, majd a híres színésziskola, a Cours Simon diákja lett 1942-től, ezek után 1952-től került be állandó tagnak az 1940-ben, Robert Dhéry által alapított Les Branquignols komikus társulatba, amely a francia, második világháború utáni aranyévek emblematikus társulata volt és egészen 1970-ig működött.