"A Fővárosi Közgyűlés 2002 májusában a városvezetés mellett négy ellenzéki képviselő egyetértésével járult hozzá a 60 szobás szállodaépítést is tartalmazó fürdőrekonstrukcióhoz. Ennek elősegítésére 1, 2 milliárd forinttal megemelték a főváros gyógyfürdő társaságának alaptőkéjét úgy, hogy a Rác fürdő térségében lévő földet az rt. -be apportálták. A beruházó által ekkor jelzett ötmilliárd forint körüli rekonstrukciós összeg időközben 7 milliárd forintra nőtt. " - számoltunk be 2002-ben az eseményekről az MTI tudósítása alapján. A tervgrafikák azonban nem voltak túl bíztatóak, és lassan-lassan kiderült, hogy az elég nagy hírveréssel beharangozott projekt késedelmet szenved. Már többen is terveztek siklót a Gellért-hegyre, de sem a fogaskerekű, sem a gőzsikló nem valósult meg | PestBuda. Két éve, hogy a Magyar Hírlap akkori szerkesztői felkértek egy vitaindító írására a főváros építészetéről. Bábeli Budapest című cikkemben többek között azt írtam: "Ha a frissen elkészülő létesítményeket vagy az egyre nívótlanabb terveket nézzük, Budapesten már szinte alig találkozunk építészettel... építészeknél nem volt rendszerváltás, illetve csak annyiban, hogy nincsenek állami tervezőirodák.
Három hónapja új tervezők foglalkoznak a két, némiképp összetartozó objektum tervezésével az Erzsébet-híd budai hídfője közelében. A Rác fürdő felújításának és szállodával történő bővítésének építészei Dévényi Tamás, Kis Péter, illetve Pethő László, míg a Sikló építészeti kialakítását Roth János DLA építész vette át, munkatársai Lasztóczi Péter, Kamarás Bálint és Molnos Attila. MTVA Archívum | Fürdő a Gellért-hegy lábánál. Három hónapja új tervezők foglalkoznak a két, némiképp összetartozó objektum tervezésével az Erzsébet-híd budai hídfője közelében. A Rác fürdő felújításának és szállodával történő bővítésének építészei Dévényi Tamás, Kis Péter, illetve Pethő László (Budapesti Építészműhely), míg a Sikló építészeti kialakítását Roth János DLA építész vette át, munkatársai Lasztóczi Péter (Roth Építészműterem), Kamarás Bálint és Molnos Attila (TAAT Építészműterem). A Rác fürdőtől a Gellért-hegyi Citadelláig felkúszó sikló kocsijában 40 főnek lenne hely, és egy oda-vissza fordulót hét percesre taksálnak, tehát kb. 540 utast tud föl- és levinni egy óra alatt.
Egyébként Ottó nagyapja, Haggenmacher Henrik volt a dualizmus egyik legnagyobb malomtulajdonosa, az első molnárlegény, akiből vállalkozó lett, és még Kőbányán is nyitott egy sörgyárat. A villa 1939-re készült el, a II. világháború alatt a tulajdonos Sztehlo Gábor rendelkezésére bocsátotta az épületet, ahol 30 zsidó származású gyereket és szüleiket bújtatták el a német megszállás idején. Virágos réten át vezet az út az egyik első Gellért-hegyi villához A három villa után megint a zöldbe vetjük magunkat, ahol érdemes többet bóklászni a szimpla átsuhanásnál és a Citadella virágoskertjében akár a fűbe, akár a padokra heveredni és nézni a kora őszi tájat. A leheveredést persze a Citadella alatti Jubileumi parkban is megtehetjük, és külön örülhetünk annak a ténynek, hogy innen már csak lefelé meg a Gellért-hegy egyik első villájához vezet az utunk. 2023-tól utazhatunk a Gellért-hegyi siklón. A II. világháború alatt a villában szervezte Raoul Wallenberg a budapesti zsidók mentését Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest Miután a nagy filoxérajárvány elpusztította Buda méltán híres szőlőit, a megüresedett telkek viszonylag hamar gazdára találtak a korabeli felső tízezer körében.
A XII. század derekától tudósítanak történeti források a hegy lábánál feltörő források gyógyító erejéről. Városi séták 2021. 07. 20 | olvasási idő: kb. 3 perc Számos középkori utazó számolt be arról, hogy itt fürdött. A török hódoltság idején a világutazó Evlija Cselebi egy elhanyagolt fürdőről írt, melynek vize sokféle bajra jó. Buda visszafoglalása után, 1687-ben I. Gellért hegy fürdő belépő. Lipót a romba dőlt fürdőt udvari orvosának, Ilmer Frigyesnek ajándékozta, aki ismét újjáépítette, és a Szüzek Fürdőjének nevezte el. A fürdő amúgy rossz hírnévnek örvendett, mert a kerítésen át sokan lesték meg az itt fürdőző nőket. A víz iszaptartalma miatt Sáros fürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült meg. A szálloda és a fürdő a hegy lábánál (Vadas Ernő felvétele) A régi fürdőt 1894-ben, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd építésekor lebontották, és új építését határozták el. A meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor terve is első díjat kapott. A késő szecessziós épület 1912 és 1918 között a tervek ötvözésével épült meg.
A tervek szerint a sikló bejárata a Hegyalja út alatti gyalogos aluljáróból, közvetlenül a Rác fürdő mellől nyílik majd és 100 méteren az Orom utcáig a föld alatt fog közlekedni. A felvonó pályája a Citadella-sétányhoz kapcsolódó felső állomásáig ezt követően egy 3-4 méter magas hídszerkezeten folytatódik és ezzel másfél percenként legalább 40 utas szállítására lesznek alkalmasak. Gellért hegy fürdő nyitvatartás. Ez azt jelenti, hogy a sikló óránként 1000 fő feljutását teszi lehetővé a Tabánból a Gellért-hegy tetejére. A Citadella-sétányon kialakított fogadóépületben a tervek szerint kávézó, jegypénztár és más kiszolgálóegységek működnek majd, de terveznek egy félköríves kilátórámpát is kialakítani, ahonnan lehetőség nyílik gyönyörködni a budapesti panorámában. A tervek engedélyezését követően a beruházás a terület átadásával, továbbá a régészeti feltárások megkezdésével folytatódhat, illetve az építkezési terület és a pályavonal előkészítésével, ami jelen esetben a 20 méter szélességben lévő fák és bokrok kivágásával és a fák lombkoronáinak visszavágásával és ezzel a tájkép szemmel látható megváltozásával is jár.
Az 1900-as évek elején indult be a hazai műtermek és művésztelepek fejlődése, ezek közül elsőként ez a Kann Gyula tervezte műteremház készült el, ahol többek között Madarász Viktor, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József is alkotott. A Műteremház a Kelenhegyi út sarkán Fotó: We Love Budapest - We Love Budapest Sétánk utolsó pontja a keleties hatásokat és a szecesszió jegyeit ötvöző Rosenfeld-villa, amit biztosan már sokan láttatok, ha a Gellért fürdő környékén barangoltatok. A Kemenes utca és a Kelenhegyi út sarkán álló épületet Rosenfeld Henrik bicskei nagybirtokos terveztette saját maga és négy húga számára a nagypolgári villák mesterével, Vidor Emillel. A II. Gellért hegy fürdő miskolc. világháborús pusztításokig az épületnek volt egy kis testvére is, amivel egy első emeleti híd kötötte össze. Szerintünk a kora őszi felkelő vagy épp lemenő napsugarakban ideális lesétálni az útvonalat, de ha valaki összekötné a kellemest a hasznossal, és van annyira merész, hogy futva teszi meg a távot, hát le a kalappal előtte.