Egyéb címek: The Hottie and the Nottie Nemzet: amerikai Stílus: romantikus, vígjáték Amerikai bemutató: 2008. február 8. Ez a film a 17272. helyen áll a filmek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. ) Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs A dögös és a dög figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha A dögös és a dög című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen A dögös és a dög trailer (filmelőzetes) Szeretnéd megnézni ezt a filmet tökéletes kép és hangminőségben, hogy igazi filmes élményt nyújtson? A Fővárosi Autópiac területén kínált szolgáltatások Posta A Fővárosi Autópiac Kft., a Magyar Posta Zrt-vel közösen a Fővárosi Autópiac főbejáratánál lévő Ügyfélcentrumban működteti saját, a hét minden napján nyitva tartó postáját. Eredetiségvizsgálat A Fővárosi Autópiac déli kapujánál lehetőség van gépjármű eredetvizsgálat elkészíttetésére a hét minden napján.
Műszaki vizsgáztatás A Fővárosi Autópiac déli kapujánál lehetőség van műszaki vizsgáztatásra, állapotfelmérésre, igazságügyi szakértői vélemények készíttetésére a hét minden napján. Teljes körű biztosítási ügyintézés A Fővárosi Autópiac Főkapujánál működő Biztosító Irodában csakúgy, mint az Autópiacon található közel 80 autókereskedőnél valamennyi biztosító szolgáltatásai elérhetőek, így Ön könnyűszerrel kiválaszthatja azok közül az Önnek megfelelőt. Több mint 50 féle hitel ajánlat A Fővárosi Autópiac közel 80 autókereskedőjénél, Ön a Magyarországon fellelhető valamennyi hitelintézet ajánlata közül kiválaszthatja az Ön számára a legkedvezőbbet. A lesifotósként dolgozó Chenmo ( Huang Sheng Chi), a titkárának szegődik, és próbálja kilesni a titkait. Közben az érzelmek is elkezdenek kialakulni a gyengés Xiao Mu és közte. Tőlélheti a szerelmük a hazugságok hegyét, egyáltalán virágzásnak indulhat? A sorozta fordítását júliusi kezdéssel tervezzük. Viki: 1. Videa: 1. FELIRATOK Más soroztaokban történt főszerepek: Zheng He Hui Zi Ugly beauty 2021.
A nézőt totál gyengeelméjűnek tartva Hayte és Verbinski minden egyes bűnjelet, minden apró mozaikdarabkát vagy háromszor megmutat, hogy kellően a fejünkbe vésse, igen, igen, ez lesz, ami majd a fordulatot szolgáltatja. 146 percben azonban nincs a világon annyi puzzledarabka – legalábbis Verbinski szintjén –, amiből ne lehetne háromszor összerakni a megoldást. Gore Verbinski kikerülve Johnny Depp bűvköréből – öt filmet csináltak együtt majdnem zsinórban –, új sztár után nézett – és meg is találta Dane DeHaan személyében. DeHaan nemcsak arcélében emlékeztet Leonardo DiCaprióra, úgy tűnik, filmválasztásaiban is követi elődjét. De ahogy a színész sem tudott felnőni a ma már Oscar-díjas sztárhoz, úgy Verbinski filmje sem vetekedhet Scorsese klasszikusával. Ha őszinték akarunk lenni, olyan, mintha Az egészség ellenszere a Viharsziget és a Promenád a gyönyörbe találkozása lenne. Alan Parker vígjátékában szintén egy önjelölt, nem minden hátsó szándéktól mentes gyógyító karmaiba ereszti mit sem sejtő szereplőit – s bár a rendező feltehetően közel sem szánta olyan fajsúlyosnak alkotását, mint Verbinski, a végeredmény mégis mélyebbre sikerült.
Itt születnek a nagy üzletek No, és itt jön a konspiráció: ennek érdekében a stúdiók néha-néha gyártanak olyan filmeket, melyek eredeti (vagy annak tűnő) ötletet dolgoznak fel, alkotóik tehetségesek és jobbára szabad kezet kapnak a munkában, és még csak azt se lehet mondani, hogy aprópénzből dolgozhatnak. Ha ebből a munkából siker lesz, akkor a stúdiófejesek azt mondhatják, tessék, ezt akartátok, mi azt nyújtjuk nektek, amit kértetek, ha pedig megbukik, akkor megint lehet mutogatni, hogy tessék, mi megpróbáltuk, de nektek nem kellett, fogyasszátok tovább a futószalagról leemelt termékeket. És az üzenet nemcsak a nézőknek, hanem a részvényeseknek, sőt, magának az iparnak is szól. Az ipar pedig meghallja az intőszót, levonja a levonni valót, és újabb folytatásra, remake-re, rebootra, reakármire bólint rá. Nos, Az egészség ellenszere ilyen film. Nincsenek még hivatalos számok a költségvetésről, de a szakértők 9 számjegyről pusmognak, és bizony a film nem spórol a production value-val - de a játékidővel sem: 146 perces hosszával az utóbbi évek, évtizedek egyik leghosszabb stúdióhorrorja.
Szerencsére nagyjából 20-30 perc után már egyértelműen megállapítható, hogy minimum egy thriller az, amire beült a néző, azért a 146 perc alatt előtör a horror is a mélyből, hogy csápjaival ragadja meg az óvatlanokat és érzékenyeket. Kicsit furcsállom is a 16-os karikát, mert bizony vannak olyan témák és jelenetek a mozifilmben, amiket nem biztos, hogy egy 18 évesnél fiatalabb nézőnek nyugodt szívvel javasolnék. Az egészség ellenszere ugyanis ügyesen építkezik, apró lépésekben tart egyre inkább a misztikum irányába, megoldásai és tartópillérjei pedig sok esetben tabudöntögetőek, erősek és polgárpukkasztóak. Volt jelenet, ahol én is felszisszentem, és bár nem a belsőség és a vérengzés az, ami jellemző a filmre (hiába a Gore szó a rendező nevében), borzongatásból, elrettentésből és kimondottan taszító, felkavaró pillanatokból azért bőven jutott a végjátékig. Személy szerint egy idő után úgy voltam a történettel, hogy minden kíváncsiságom ellenére már nem akarom megtudni, mi van az épület alatt, mi van egy sötét szobában, és belül arra kértem Lockhartot, hogy ne kutasson tovább, ne világítsa meg a sötétet, záruljon le a rémisztő mese.
), hogy hozza haza az igazgatótanács ott élő, a manőver végrehajtásához nélkülözhetetlen tagját. A küldetéssel megbízott Lockhart meg is érkezik a többszáz éves intézménybe, ahol egy rejtélyes balesetet követően egy betegszobában tér magához begipszelt lábbal, egyre zavarosabbá válnak a gondolatai, de ahhoz még elég józan, hogy nyomozni kezdjen: valójában mi folyik az ősrégi falak között. Verbinski csupa olyan elemből próbál összegyúrni valami eredetit, amit már mind láttunk – igényesebb kiadásban. Az elmúlt évtized filmterméséből például rögtön az eszünkbe juthat a Viharsziget, aminek Az egészség ellenszere ugyan nem plágiuma, mégis túl sok mindenben hasonlít rá. Scorsese filmje ráadásul csak egy a sok közül, sorolni lehetne azokat a műveket, amiből Justin Haythe forgatókönyve kialakul. Amivel viszont nincs különösebb gond, az a szereposztás: az első számú főszereplő, Dane DeHaan fizimiskája tökéletesen alkalmas a téboly megjelenítésére, gondoljunk A csodálatos Pókember második részére, ahol Harry Osborn, a Zöld Goblin pszichopata karakterét bízták rá.
Talán nem fogtok megsértődni, ha egy horrorfilmről szóló kritikát egy konspirációs teóriával kezdem. Hollywoodnak gyakorta az orra alá dörgölik, hogy miért nem csinál eredeti filmeket, olyanokat, mint például az Eredet, amit ugye habzsolt a nép. Miért nem ad teret a tehetségeknek a bizonyításra, miért kényszeríti őket zsánerfilmekbe, ezerszer látott történetek újramesélésébe, és így tovább. Ismered a nótát, a Te szádból is elhangzott - teljesen jogosan. A stúdióknak elvileg meg sem kéne hallania ezt a panaszáradatot, hisz ezen a piacon is a pénz beszél, a bevételek pedig azt mutatják, hogy a nézők az eredeti ötletekre vágynak a legkevésbé. De ez valójában egy nagyon hagymázas status quo. A néző szereti megenni ugyanazt az ételt, de csak egy feltétellel: ha nem ugyanolyannak tűnik, mint az előző; de még ezzel együtt is jól lakik egy idő után, hogy aztán valami újra vágyjon. Tehát Hollywoodnak igenis keresnie kell az új utakat, miközben arra törekszik, hogy ameddig csak lehet, a közönséget a már a jól ismert ösvényen tartsa.