Kapuvár önkormányzata szobrot emeltet a híres mondabeli alaknak, Hany Istóknak, aki a környékbeli lápvilág szülötte. Híres íróinknak, de kevésbé ismert szerzőknek a fantáziáját is megmozgatta Hany Istóknak, a lápi embernek a története. Maga Jókai Mór is emléket állított neki. Majd száz esztendővel később Tőke Péter ifjúsági regényt írt róla. Országszerte ismertté mégis a nyolcvanas évek első felében sugárzott, Névtelen vár című televíziós sorozat tette a lápi embert. Annyi bizonyos, a kapuvári római katolikus plébániahivatalban ma is őrzik azt az anyakönyvet, amelybe 1749. március 17-én belekerült egy erdőben talált, körülbelül nyolc év körüli fiú neve. Istóknak még a keresztszüleit is megnevezik Hochsinger Mihály és Mesner Jánosné Anna Mária személyében. Azt is megemlítik, hogy a vad fiú meztelen volt, beszélni nem tudott, szellemileg elmaradottnak bizonyult. Az időközben eltelt több mint két és fél évszázad alatt Istók története fordulatokban gazdag legendává nőtte ki magát. A szájhagyomány is kiszínezte a talált gyermek különös históriáját.
Helyette a szövegműködéseket igyekszik interpretálni, vagyis azt, hogyan vált egy szűkszavú keresztkönyvi bejegyzésből részletekre kiterjedő legenda. Figyelemre méltó az a radikális, az irodalomtudomány felől értett történelemszemlélet, amelyet Gerencsér végig alkalmaz. A forrás nála minden esetben önkényesen épített narratíva, Hayden White történelmet fikcióként értelmező szemléletét alkalmazva az elemzett szövegeken. Hany Istók (Forrás:) A könyv első, nagyobbik része a Hany történetét feldolgozó szövegeket sorjázza, míg egy kisebb, elemző szekció az így vázolt motívumtörténeti áttekintést értelmezi az irodalomtudomány felől. Kétségkívül ez utóbbi tűnik inkább izgalmasnak, kár, hogy itt mintha kimerültek volna Gerencsér kreatív tartalékai, és az addig megalapozott elméleti kivirágzás kissé kurtára sikeredett. A hosszas forráselemzés után evidensnek tűnő proppi analízis felsorolja ugyan a történetben fellelhető funkciókat, ám a struktúra ezen tiszta megnyilvánulásához nem fűz további kommentárt.
A keresztapaságot maga a tiszttartó vállalta. A keresztségben az István nevet kapta, s mert a Hanyban találták, hát elvezeték Hany Istóknak. Hany Istók félt az emberektől. Rúgott-harapott, ha a közelébe mentek. Legszívesebben a vár sötét folyosójának zugaiban bújt meg, vagy a várat körülvevő vizesárokban uszkált. Később, mikor már hozzászokott az emberi társasághoz, eltűrte, hogy ruhát adjanak rá, hogy felöltöztessék. Akkor volt a legboldogabb, amikor piros nadrágot adtak rá. Befogták a konyha körüli kisebb munkákra is, fát aprított, vizet hordott, sepregetett. Rákapott lassan a főtt ételre is, de azért, ha szerét ejthette, szívesebben evett békát. Beiratták iskolába is, ahol a mester sokszor megfenyítette, mert kötekedő, verekedős volt. Telt-múlt az idő, Istókból legény lett. Volt a tiszttartónak ugyanakkor egy lánya, Piroska volt a neve, aki körül szívesen legyeskedett, végül szerelmes lett bele. Nem csoda hát, ha igen bánkódott, amikor Piroska a kezét nem neki, hanem másnak nyújtotta, s ezzel a bizonyossal meg is esküdött.
Javában állt a lakodalom, a vigasság, amikor Hany Istók is beállított a lakodalmasokhoz és egy kendővel letakart tálat helyezett az asztalra. Amikor a vendégek kiváncsiskodva felemelték a kendőt, a násznép nagy riadalmára a tálból békák ugrottak ki, kígyók másztak elő. Ekkor a hajdúk megfogták Hany Istókot, jól elverték, s aki aztán bánatában, hogy kedveskedni akarásait félreértették, beleugrott a Rábába és örökre eltűnt". Jókai Mórt is megihlette a legendás alak Hany Istók vagy Hanyi Istók. A Névtelen vár című regényében így ír: "- Marie! - kiáltá a férfi megrémülve, s fél kezével megkapva a leánynak a derekán az övét, kirántotta őt a hullám közül, s az ölébe vette. - Mi lelt? Mi üldöz? A leány úgy reszketett, úgy vacogtak össze a fogai, hogy nem tudott felelni; a lélegzete is elállt, el volt fulladva egészen. Csak a nagy szemeit mereszté iszonyatra. Lajos körülbámult, és nem látott semmit. De néhány perc múlva felmerült előtte valami. Hanem mi? Ember, vagy állat? A fej, az ábrázat emberé volna: férfié talán, hanem a sima arcot rőt, kurta szőr fedi, s a koponyát a haj helyett is csak vidraveres csömbölék takarja, két hosszú füle hegyesen mered fel, az alak szája úgy össze van szorulva, hogy semmi ajka nem látszik, orrcimpái összelapultak, alig kivehetők; hanem a szemei, mint a halnak mereven, karikára kinyílva.
A hansági Király-tó egykor az egyik legnagyobb felületű állóvíznek számított a környéken, a 18. században azonban olyan intenzívvé vált a mezőgazdasági termelés, hogy részben a területnyerés miatt megkezdték lecsapolását, amely csak a 20. század második felében maradt abba. Ekkorra azonban a jellegzetes hansági tavakkal együtt az egykori sajátos vízi világ is szinte teljesen eltűnt, csakúgy, mint a halászok, nád- és gyékényvágók hozzá kapcsolódó, fontos kulturális értéknek számító életformája. (%box::gumi('linkgaleria(144475)')%) A fennmaradt értékek megőrzése érdekében azonban 1976-ban megalakult a Hansági Tájvédelmi Körzet, majd 1994-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park, így a Király-tó ma fokozottan védett természeti értéknek számít, emellett 2001-ben a nemzeti park megkezdte a vizesélőhely rekonstrukciós programot is a környező területeken. A lápvilág újjászületésének is köszönhető, hogy számos turista keresi fel a Hanság ezen részét, a népszerűséghez azonban egy különös legenda is hozzájárul.
Ezen versenyeinken is szívesen látjuk a versengő csapatok remekműveit. A rendezvény szervezője: Tisza-tó Strand Nonprofit Kft. - Abádszalók Város Önkormányzata Forrás és bővebb tájékoztatás:
/ Fotó: MTI/Mészáros János Legutóbb pedig 57 millió forintos támogatással lezajlott a harmadik ütem, melynek eredményeként öt családbarát mosdót és baba-mama pihenőt alakítottak ki, továbbá egységes arculati tájékoztató eszközöket helyeztek ki az abádszalóki Tisza-tó Strandra, ami megjelenik az öltözők, a családi és akadálymentesített öltözők, a tájékoztató táblák és az irányjelző táblák kialakításában is. Ennek meglétét a biztonsági őrök folyamatosan ellenőrzik. A belépőjegyet más személyre átruházni nem lehet. Te belépőjegy tulajdonosként hozzájárulsz ahhoz, hogy rólad a közönség tagjaként kép és hangfelvétel készülhessen, melyek esetlegesen marketing célokra lesznek felhasználva. A biztonság és a bűnmegelőzés érdekében a rögzített képet megőrzik. Abádszalók strand belépő árak 2019 professional. Lap tetejére Információ értékeink megőrzéséről A strand főbejáratánál ingyenes értékmegőrző működik, melyet bárki igénybe vehet. Érdeklődj a portán, vagy a beléptetést végző biztonsági őröknél. Lap tetejére Információ a parkolásról Fontosabb telefonszámok Tourinform iroda (59) 357 376 Deák Ferenc út 1/17.
Az elszállításról a rendezők gondoskodnak. Az elhasznált vizet kizárólag a csatornai lefolyóba szabad üríteni. A megnyitó 06:30 órakor veszi kezdetét, ekkor kapják meg a csapatok a szükséges kellékeket, és kezdik el a sertések kivéreztetését is. A versenyen a következő termékek előállítása szükséges: 1 db. hátsó csülök formázva (az elmúlt évekkel ellentétben az idén már nem a hátsó comb, hanem a hátsó csülök kerül a kisbíró által begyűjtésre) Kolbász, hurka (kóstolóhoz) Abált szalonna, vagy tepertő (kóstolóhoz) Leves vagy toros káposzta (kóstolóhoz) A termékek előállításához a rendezők által biztosított, és az állatorvosok által bevizsgált nyers hús használható fel. Abádszalók strand belépő árak 2012.html. A csapatok az esetlegesen általuk hozott állati termékeket, csak a származási hely igazolásával (számlával) vihetnek a verseny helyszínére. A termékeket a csapatok kizárólag hőkezelés (sütés, főzés) után kóstolás céljából, kóstolójegy ellenében adhatják át a vendégeiknek. A verseny tisztasága érdekében kérjük a szabályok betartását.