Ha József Attila élete utolsó két-három évének verseit olvassuk, feltűnik, hogy nemcsak a történelmi és személyes léthelyzet és az ezt tükröző költői világkép változott meg, hanem a formai eszközök is módosultak. Klasszicizálódott ez a költészet abban az értelemben is, hogy tovább csiszolódtak, még tökéletesebbé és hibátlanabbakká váltak költői eszközei, s abban az értelemben is, hogy a klasszikus formák szerepe is megnövekedett. A versszakok és a sorok terjedelmét szabadon váltó verseket az Eszmélet től kezdődően a szabályos (leggyakrabban négysoros) versszakok s kötött terjedelmű és ritmusú versek váltják fel. 1935-ben például feltűnően megszaporodnak a szonettek ( Emberek; Én nem tudtam, Emberiség stb. József attila utolsó versei tétel. ). Az utolsó két évben szonettek mellett hexametereket, szapphói strófákat, szabályosan lüktető jambikus és trochaikus, illetve hangsúlyos ritmusú verseket ír, s bár ciklusosan építi fel több művét (A Dunánál; Flóra; Március; Hazám), általában a rövidebb terjedelemhez vonzódik. Főleg a létösszegző versekben szembeötlő, hogy a konstruktivizmus eredményeit is hasznosító lineáris építkezés átalakul.
melyet egy rövid szerelmi fellángolás váltott ki a költőből, ami egy Lilafüredi kongresszuson történt. A futó ismeretség nem valódi szerelmi kapcsolat volt, de alkalmat adott arra, hogy a költőben TOVÁBB → "Aki dudás akar lenni / pokolra kell annak menni / ott kell annak megtanulni / hogyan kell a dudát fújni. " Ezt a különös varázsú, megejtően édes mérgű népi strófát először a Külvárosi éj című kötet élére tette József Attila, aztán TOVÁBB →
Speciális fajtája a szonettkoszorú: 15 szonettből álló verscsoport, amelyben az egyes szonettek utolsó sorai a következő szonett kezdősorai lesznek; a 14 "különleges" sorból épül fel a 15. ún. mesterszonett (pl. József Attila: A kozmosz éneke)
1937-ben egyre betegebb lett. A balatonszárszói szanatórium rendszeres vendége. Etelék Szárszón vettek házat, hogy Attila közelében legyenek. Elhibázott életéért önmagát okolta. Nem tudott megfelelni az általános emberi szerepeknek (férj, apa, szerető, gyermek). Valamennyi szerepet számára idegennek tartotta, ezért el is utasította. Emiatt állandó depresszióval küszködött. Tudod, hogy nincs bocsánat (1937) Az egész vers szenvedélyes drámai párbeszéd önmagával, amelynek csak egyik felét halljuk, ebben azonban a dialógus másik, nem hallott fele is jelen van, kimondatlanul, rejtetten. A költemény szövege egy alapmondatból nő ki: "Légy, ami lennél: férfi". A többi gondolat eköré szerveződik. József Attila Archives – Jegyzetek. A költő számára az adott világ, az adott társadalom nem kínál olyan szerepet, amelyben személyisége lényegét megtarthatná. Ezért levonja a következtetést: hiányoznak saját fönntartásának feltételei, s így egyéni léte szükségszerűen véget ért. Személyiségének mivolta bűntudattal tölti el. Bűntudatot érez az el nem követett bűnökért.
A teljes mű itt olvasható > Karóval jöttél… (1937) Gyermeki állapotát idézi. Önmegszólító vers. Belső drámai vitája: a karó (értékhiány) és a virág (értékek) közt feszülő ellentét. A metaforák értelme: többet akart, mint amire a világ lehetőséget adott. A hét torony: a bezártság, a börtön, ahonnan a menekülés lehetetlen. Kilátástalan küzdelem a létért. Elemzi miért futott zátonyra az élete. Az utolsó sorok: mondj le vágyaidról, a való életről, személyiségedről! József attila utolsó verseilles. A teljes mű itt olvasható > Talán eltűnök hirtelen… (1937) A költő létének összegzését a három idő (jelen, múlt, jövő) szembesítésével végzi el. Az élő szól a versben önmaga lét utáni állapotáról. Az idősíkok minősége: A jövőé létvonatkozású ( eltűnni), a múlté erkölcsi (elpazarolni mindent, idegenbe tévedni, fel nem fogni az anyai szó értelmét, kiröhögni az oktatót), a jelené erkölcsi és létvonatkozású (száraz ágak zörögnek, megbánás fog át), érzelmi (könnyezve hallgatom). Szerkezete: spirális, láncszerű. A vers hangneme elégikus.
A könyv egy román–ukrán határ menti faluban, valahol a Kárpátok hegyláncai közt, egy irracionális világban játszódik. Bodor Ádám a Sinistra körzet című könyvével egy korlátolt társadalomba kalauzolja az olvasókat. Az érthetetlen és borzalmas történéseket varázslatos természetességgel vázolja fel. A regény névtelen elbeszélője Dobrin "City"-be érkezik, hogy felkeresse nevelt fiát. Itt egy helybéli fogadja, aki ideiglenesen egy romos vízimalomban szállásolja el. Néhány napnyi várakozás után a helyi hatóságok, a "hegyivadászok" vezetője felkeresi, és elmondja neki, hogy az iratai elvesztek, de sebaj, Borcan ezredestől új nevet kap: Andrej Bodor. Könyv: BODOR ÁDÁM - SINISTRA KÖRZET - HANGOSKÖNYV -. Miután Andrej megkapta a dögcédulát, útnak indul. Hamarosan az erdeigyümölcs-begyűjtő központ – ahonnan a rezervátumban élő medvéket etetik – vezetője lesz. Miután Andrej a hegyivadászok bizalmi emberévé válik, felbukkan egy különös idegen, a "Vörös Kakas", aki egy halat bíz rá, hogy továbbítsa Borcan ezredesnek – aki ekkorra már elhunyt a tunguz náthában.
Összefoglaló Az immár klasszikus regény vagy novellafüzér (a műfaji határok a Sinistra körzet esetében is elmosódnak), amelyet Bodor egyik fő műveként tart számon az irodalomtörténet, épp negyedszázada, 1992-ben jelent meg először. Az egyszerre ismerős és holdbéli tájnak ható hegyvidéki terepen kirajzolódó történet a totalitárius rendszer működését mutatja be mély iróniával és fekete humorral egy szigorúan behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban.,,... (Bodor Ádámot) olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erdőre, bűzre, medvére, pálinkára, férfira, nőre. A bársonyfenekű Elvira Spiridonra, a nagy fehér cubákú Aranka Westinre, a buja tündérből szőrös állattá változott Connie Illafeldre, Bebe Tescovinára, akinek a szeme éjszaka világít, mint a hiúzé... mindez realizmus-e vagy szür vagy mágikus - ezen manapság nem érdemes studírozni. Vagy sohase is volt? Egyre bizonyosabb, hogy valaki álmodik minket. Bodor ádám sinistra körzet e-book. E könyv után növekvő kíváncsisággal és konstans rémülettel kérdeznénk, hogy mi van, ha ez a valaki fölébred.
vargarockzsolt, a lelkes olvasója Idézetek a könyvből: "Jött a tavaszi eső nyugatról, Sinistra felől, s ha a felhő a Dobrin falainak ütközött, napokon át kóborolt a jeges tornyok között. A bércekre néha minden oldalról könnyű felhő ereszkedett, ráidomult a hegységre, mint valami szobrot takaró lepel; amikor napok múltán föllebbent, a Dobrin megint ott állt szikrázó fehéren, miközben körülötte kitavaszodott. " 23. oldal "Valamivel később a távolban, alacsonyan repülve, a rét buckáira le-lecsapva éppen Puiu Borcan ezredes ernyője húzott el a Dobrin falai előtt. – Ekkora denevért életemben nem láttam – suttogta Coca Mavrodin. Könyv: Bodor Ádám: Sinistra körzet - Hangoskönyv (3 CD) - Rádiójáték, főszereplők: Balkay Géza, Szakácsi Sándor. " 42. oldal "Mint a vadludak hangja, a levegőben ökörnyál nyújtózott, a Dobrin ormai alatt, mint kurta klarinéthangok, felhőpamacsok kunkorodtak. " 45. oldal "Zümmögő forrásnak nevezték a helyet, mivel a csalán közé eldobott üres üvegek száján éjjel-nappal a szél dudorászott. " 79. oldal
A Sinistra körzet elemzése 1. A műfaji besorolás problémája Alcíme: Egy regény fejezetei. A mű nem kötődik a regény-műfaj metonimikus történetvezetésű hagyományához: tizenöt, egymáshoz viszonylag lazán kapcsolódó, önálló novellaként is élvezetes fejezetből áll, amelyek történései ha térben nem is, de időben sokszor távol kerülnek egymástól, tehát nem lineárisan, nem időrendben követik egymást. 2. Az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet • A történet főszereplője Andrej Bodor útkaparó, aki többnyire E/1. == DIA Könyv ==. személyű narrátor is egyben (azért csak többnyire, mert a regény vége felé az elbeszélői nézőpont sokszor E/3. személyűre változik), a Sinistra körzetbe mostohafiának, Béla Bundasiannak megkeresésére érkezik, ám e célnak mindent alárendelve lassanként teljesen asszimilálódik a börtönkörzet-szerű regényhelyszín sajátos szokásrendszeréhez. • Andrej Bodor személye, szenvtelen közlésmódja tartja össze a történetet 3. A történet Andrej Bodor iratai azonnal Dobrinba érkezése után elvesznek, és mivel a körzet társadalmába minél tökéletesebben próbál meg beilleszkedni, minden jobbat ígérő, megüresedett pozíciót szeretne elfoglalni, s válik valamiféle "általános helyettes"-sé.
Ki? " (Esterházy Péter)