A keresztény világ legismertebb imádsága a Miatyánk, amelyet szinte valamennyi nyelvre lefordítottak © Shutterstock A legismertebb fohász A Miatyánk a keresztény világ legismertebb imádsága. Máté evangéliuma szerint Jézus tanította a tanítványainak a hegyi beszéd részeként. Egy rövidebb változata szerepel Lukács evangéliumában is. A világ szinte minden nyelvére lefordították. A latin nyelvű fordítás kezdőszavai alapján sok helyen Pater Noster elnevezéssel ismerik. Szokás még az Oratio dominica, az Úr imája elnevezéssel is hivatkozni a Miatyánkra. A protestáns körökben elterjedt "az Úrtól tanult imádság" megnevezés pontosabban, félreérthetetlenül nevezi meg az imádságot. A muszlimok napi ötször Mekka irányába fordulnak Csodákra képes Sokak szerint az ima és az egészség nem függ össze. Azonban mára tudományos, pontosan meghatározott, egyértelmű módszerekkel többen és több helyen bebizonyították, hogy az imádságnak van/lehet betegséget gyógyító vagy egészséget megóvó hatása. Gyógyító ima! Mondd el ezt az imát minden nap és meggyógyulsz testileg és a lelkileg! - Funland. Ha van hited és használod is, csökkentheted a depressziódat, a szívbetegségedet vagy más betegségedet, bajodat is.
Kiderült, hogy az imádkozók, a vallásosak szervezetének ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben magasabb volt, mint a nem imádkozóké. Ez aligha lehet véletlen. A szkeptikusok erre azt válaszolták: az istenfélő emberek szervezete azért "tisztább", és így védettebb a fertőzések ellen, mert ők többnyire egészségesebb életmódot is folytatnak. Ritkábban dohányoznak, nem isszák le magukat a sárga földig és másokat is segítenek, vagyis pozitív gondolkodásúak, ami lelkileg teszi őket kiegyensúlyozottá. Ima gyógyító hatása az. Sajnos azt kell mondanunk: a nem-vallásos emberek között is legalább annyi a nemdohányzó, az antialkoholista – mert az efféle dolgok terén általában nem a vallásosság a választóvonal. Egy amerikai kutató viszont erre választként azt bizonyította be, hogy még a vallásos dohányosok is jobban érzik magukat, mint a hitetlen dohányosok…Ennek oka szerinte az lehet az imán túlmenően, hogy egy pozitívnak tartott nagy közösséghez tartoznak, és ez az érzés ad nekik jobb közérzetet. Ismét mások – szintén az Egyesült Államok hivatalos kutatási kereteit felhasználva – arra a belátásra jutottak, hogy a dohányzásról leszokó emberek 74 százaléka vallásos volt.
Mert akik Istent szeretik azoknak minden a javukat szolgálja. Kérlek, változtasd a betegséget egészségre!. Védd meg testvéremet a Sátán hazugságaitól és a csüggedésétől! Kezdd meg Urunk, szerető Istenünk a csodálatos gyógyítást. Áldott a Te Neved! Hallgass meg Istenem, Jézus nevében kérlek. Ámen!
Az üldözők pedig nem tétlenkednek... A felejthetetlen alkotást az örökbecsű, eredeti szinkronnal tekinthetjük meg, a páratlanul sokszínű extrákat magyar felirattal. Köztük az egyik legfigyelemreméltóbb az "Így készült a film". A számtalan újdonságot tartalmazó werfilmet 2005-ben állították össze. Butch Cassidy és a Sundance kölyök ( MTV1 ajánló, 1996) - YouTube. Kiderül belőle, hogy eredetileg Steve McQuenn játszotta volna a Kölyök szerepét és épp ezért a produkció címe is más lett volna. A Sundance kölyök és Butch Cassidy-re keresztelték el akkoriban, mert McQuenn számított a nagyobb sztárnak az akkori felállásban. A színész távozása után azonban cím is változott. Miután Robert Redford kisebb név volt, mint Paul Newman a mozi végleges elnevezése a ma ismert változatra módosult. Egyébként McQuenn kilépése után Marlon Brando illetve Warren Beatty is szóba került Sundance szerepére, ám végül a pályakezdő Redford kapott esélyt élete első nagyköltségvetésű mozijára. "A vad banda – Butch és Sundance igaz története" extrában a két történelmi figura életét ismerhetjük meg.
Majd egy évtizeddel később A revolverhős visszatér t. A visszavonult marshal kénytelen újra fölvenni fegyverét, amikor a Sundance Kid egyesíti a rosszfiúkat, hogy terrorizálják Oklahomát. A Butch és Sundance: A korai napok eredeti mozielőzetese: Következett minden idők egyik legnépszerűbb westernje, a Butch Cassidy és Sundance kölyök (1969). Paul Newman és Robert Redford alakításában két romantikus vadnyugati csibész képe rajzolódik ki, akik inkább játéknak, szórakozásnak tekintették a vonat- és bankrablásokat. Szabadság, mindhalálig: 50 éves a Butch Cassidy és a Sundance kölyök. Történetük, vagyis inkább társnőjük, Etta Place – ezúttal is Katharine Ross játssza – története 1976-ban folytatódott a Körözés alatt: Sundance asszonya című tévéfilmben. És ott van Richard Lester westernje, amely ott végződik, ahol Hill filmje kezdődik, vagyis Butch és Sundance – A korai napok krónikája (1979). 2011-ben azután Butch (Sam Shepard) megint visszatért, a történet szerint túlélte a halálát, és nyugdíjasként egy fiatal rablóval áll össze egy utolsó akcióra. Szilágyi G. Gábor Butch Cassidy és a Sundance Kölyök A félszemű seriff Vad banda Indián magány George Roy Hill Paul Newman Robert Redford Buenos Aires Latin-amerika Pinkerton-detektivek Etta Place Bolívia A texasi lovascsendőrök Pat Garrett Wyatt Earp Katharine Ross Butch és Sundance – A korai napok tvr-hét Szilágyi G. Gábor
Főoldal Mikrofilm Cseles módon használják fel Paul Newman és Robert Redford kultuszát. Tévésorozat készül Butch Cassidy és a Sundance kölyök kalandjaiból. A mostanában uralkodó trenddel ellentétben ezúttal mégsem az történik, hogy egy régi klasszikusról igyekszenek úgy lehúzni még egy bőrt, hogy sorozattá adaptálják. Vagyis nem egészen: a Stone Village Television ugyanis a hírek szerint nem George Roy Hill 1969-es klasszikusát, hanem a valódi vadnyugati fenegyerekek életét adaptálják majd vászonra. Ne legyünk azonban naivak, a többség még mindig inkább Paul Newman és Robert Redford alakításában ismeri a figurákat, mint a valódi személyükről: a Butch Cassidy név alatt Robret LeRoy Parker, a Sundance kölyök mögött pedig Harry Alonzo Longabaugh rejtőzik. Butch cassidy és a sundance kölyök videa. A sorozat hivatalosan Charles Leerhsen Butch Cassidy: The Story Of An American Outlaw című könyvének adaptációja lesz, azaz a készítők úgy lovagolhatják meg Redfordék hírnevét, hogy egy centet sem kell fizetniük a kultfilm jogaiért. Előzetesen minden esetre "eddig még nem látott drámát és romantikát" és olyan "elképesztő finálét" ígérnek, amelyet a moziban sem láthattunk.
Robert LeRoy Parker és Harry Longbaugh, mindketten őrnagyok az amerikai hadseregben: igen, lehettek volna ezek is. Csak egy kissé össze kellett volna kapni magukat. Ehelyett lett belőlük Butch Cassidy és a Sundance Kid. Merthogy ez persze nem a páros igazi neve volt… Most éppen menekülnek. George Roy Hill filmjében a klasszikus westernhősökhöz meglehetősen méltatlanul, hiszen John Wayne sosem menekült, hanem mindig üldözött. Butch Cassidy és a Sundance kölyök - ISzDb. Ez azonban már a '60-as évek vége, a relativista westernek korszaka, amikor az amerikai filmgyártás elkezd végre távolságtartóbban, s egyben szentimentálisabban nézni az addig agyondicsért és agyonfilmezett korszakára. Az amerikai western majd' egy évtizede a haldoklás állapotában volt, a műfajt az olaszok mentették meg, Hollywood azonban akkor nem követte ezt az utat, az abszurd erőszakot fintorogva meghagyta az egyre inkább önmaga karikatúrájává forduló spagettiwesterneknek, aztán – amikor már az is kezdett kifáradni - egyfajta szükségszerű esztétikai ellentételként felfedezte magának a western új lehetőségét: a klasszikus idők helyett az apadás korát, a hősiesség helyett a realizmust, az erőszak helyett a költészetet.
A William Goldman által írt dialógusok nem túl magasröptűek, a két szereplő (hiszen lényegében csak ők vannak jelen) nem "szívatják" durván egymást, sem pedig a környezetüket, a párbeszédeik sosem öncélúak, illetve, mivel filmben vagyunk: nem kifejezetten a nézők szórakoztatására vannak. Ennek ellenére a film egyike a legtöbb szellemességet felvonultató alkotásnak, azonban ebbe semmiképpen sem szabad valami begyűrt öklű vidorságot képzelni, amivel sajnos sok film agyonvágja önmaga hitelességét. A szereplők a helyzetüktől sosem elszakadva arra mindig nyugodt, tömör, finoman ironikus, önkritikával lágyan vajazott megjegyzéseket tesznek. Van, amikor egy szóval sikerül elérniük egy egész monológ hatását, pl. amikor a Kölyök kártyapartnere megkérdi, hogy mi segíti őt az állandó nyerésben, ezt a komoran flegmatikus választ kapja: az ima. Ez valahol a film egészének a gerincét adja: a két szereplő ugyanis nem hős, inkább önmaguk szórakoztatására követik el a vértelen bűntetteiket, paradox módon akkor gyilkolnak először, amikor Bolíviában nekiállnak becsületes munkát végezni: pénzkísérők lesznek.
Ez egy klasszikus hőstörténet, rengeteg lövöldözéssel, és azok sem lesznek csalódottak, akik a komolyabb, erőszakosabb jelentekért rajonganak. A sztorinak azonban van egy érzelmesebb szála is, amely a barátságról és az összetartozásról szól. Egy maréknyi dollárért (1964) A filmet a műfaj egyik alapköveként tartják számon, amely Sergio Leone Dollár- trilógiájának első darabja, és Akira Kurosawa Yojimbo című klasszikusának nem hivatalos remake-je. Az alkotás megismertette az amerikaiakkal a kis költségvetésű olasz westerneket - amelyeket később spagettiwesterneknek neveztek el -, emellett a fiatal Clint Eastwood számára ez a mozi hozta meg a várva várt sikert. A filmben Eastwood egy kétszínű fegyverforgatót alakít, aki úgy ver át két rivális bandát, hogy mindkettőnek felajánlja a szolgálatait. Az ő epikus cowboy-alakítását csak fokozza a hangulatos filmzene, amelyet a nagyszerű Ennio Morricone komponált. A Jó, a Rossz és a Csúf (1966) A Jó, a Rossz és a Csúf Sergio Leone Dollár-trilógiájának harmadik és egyben utolsó filmje.