ezüstkolloid használata - Ezüst kolloid, minden az ezüstkolloidról Informálodj, tudj meg többet az ezüstkolloiddal kapcsolatban Az ezüstkolloid használata. Mire használhatom az ezüstkolloidot? Az ezüstkolloid az egysejtű élőlények (baktériumok, gombák, vírusok) környezetébe kerülve gátolja azok életfunkcióit és így azok rövid időn belül elpusztulnak. A vírusok fehérjeburkának szerkezetét lerombolva akadályozza annak szaporodási lehetőségét, így segítve elő pusztulásukat. Míg a gombák, baktériumok egy bizonyos, számukra életfontosságú enzimjét blokkolva okozza rövid időn belüli pusztulásukat. Tovább... Mi az ezüstkolloid? 2016-02-28 Ezüstkolloid info Az ezüstkolloid, nanométer méretű részecskéket tartalmazó víz szuszpendált ezüsttel. A teljes ezüsttartalom milligramm per literben van kifejezve (mg/L), ami számszerűen ugyanaz, mintha ppm-ben lenne megadva (milliomod részecske). A teljes ezüsttartalom két részre oszlik; ezüstionra és ezüstrészecskékre. Az ezüstionos kötések olyan termékek, melyeknek belső tartalma legfőképpen ezüstion.
A kolloidok világában a részecskefelszín az ezüstkolloidnak azon tulajdonsága, ami azt a képességet határozza meg, hogy közvetlen hatással van saját környezetére. Ezáltal a szakértők az ezüstkolloid hatékonyságát a részecske felszínnek tulajdonítják. Minél nagyobb a részecske felszíni területe, annál hatékonyabb az ezüstkolloid. Az ezüstkolloid egyéb felhasználási területei Mivel az ezüstkolloid több mint 650 baktérumot képes megölni, így az ezüst kolloidot számtalan más területen is lehet használni, elsősorban fertőtlenítésre, gombaölésre. Antibiotikumok Vs. Ezüstkolloid Az amerikai FDA (Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyezési Hivatal) már korábban végzett kutatásokat az ezüstkolloiddal és tisztában vannak annak rendkívüli patogén-ölő hatásairól. Mégsem teszik közzé a kutatási eredményeket és nem is fogják a közeljövőben. Az ezüst gyógyászati alkalmazása régen és most Mindezek alapján egyértelmű, hogy az ezüstkolloid antimikrobás hatékonysága vizsgálatának és orvosi felhasználhatóságának kutatásait fel kell éleszteni.
Az ezüstkolloid a legszélesebb hatásspektrumú természetes antibiotikumként működik, a szervezet mintegy második immunrendszere. Több száz kórokozó ellen hatásos, elpusztítja a baktériumokat, vírusokat, gombákat. Megfelelő koncentráció mellett az ezüstkolloidnak nagyobb baktériumölő ereje van, mint a legtöbb antibiotikumnak. Hatásos gyakorlatilag az összes testfelszínen, illetve a test belsejében lévő fertőzéses betegség esetén. Több mint 600 kórokozóval szemben bizonyították már a hatását, olyan erős, hogy néhány percen belül képes elpusztítani a baktériumokat. Mi az az ezüstkolloid? Az ezüstkolloidot vízben feloldott (kolloid állapotú) ezüstrészecskék alkotják. Milliomodrésznyi, nagyon finom részecskékből álló, teljesen homogén oldat, nem tartalmaz vegyszert, stabilizátort, kötőanyagot vagy bármilyen más adalékanyagot. Belsőleg és külsőleg egyaránt biztonsággal alkalmazható. Az ezüst esszenciális nyomelem, melynek legfőbb tulajdonsága, hogy már minimális mennyiségben is elpusztítja a gombákat, baktériumokat és vírusokat.
Hogyan hat az ezüstkolloid? Az ezüstkolloid a szervezet természetes védekező képességét növeli meg, segíti az immunrendszer hatékony működését, a kórokozók legyőzését. A vírusok fehérjeburkának szerkezetét lerombolva megakadályozza azok szaporodási lehetőségét, így segítve elő a pusztulásukat. A baktériumok, gombák környezetébe kerülve pedig meggátolja azoknak az enzimeknek a működését, amelyek segítik a kórokozók energiatermelését. Mivel a kórokozók nem tudnak energiához, "élelemhez" jutni, rövid időn belül elpusztulnak. Az ezüstkolloid ezért kiemelkedően hatékony a fertőzés eredetű betegségekkel szemben, legyen szó vírusos fertőzésről, baktérium-okozta megbetegedésről vagy káros gombák elszaporodásáról a szervezetben. Használata kockázatmentes, biztonságos és fájdalommentes. A csíraölő szerekkel szemben nem pusztítja el a szövetsejteket, a hasznos mikroorganizmusokat, mikrobákat sem károsítja, sőt regenerálhatja a károsodott májat, segítve ezzel a munkáját, támogatva a szervezet méregtelenítését, kitisztítását, erősítve ellenálló képességét.
Ez az oldat legtöbbször élénksárga vagy sötétbarna (a gyártás után közvetlenül még átlátszó, 2-3 hét múlva lesz sötétebb). Ennek az oldatnak 1-10 nanométer a fémrészecsketartalma és szerencsére nem tartalmaz ezüstionokat. Ez utóbbi készítmény biológiai aktivitása jóval nagyobb, mint a házilag előállított oldatoké, és mivel nem tartalmaz ezüst+ ionokat, nemkívánatos mellékhatásokat sem okoz. Hogyan működik? A Science Digest magazin 1978-ban arra az eredményre jutott, hogy az ezüstkolloid 650-féle mikroorganizmust egy kémcsőben 6 percen belül képes elpusztítani. Az ezüst a kórokozók pusztulását úgy idézi elő, hogy a baktériumokba, gombákba, parazitákba kerülve gátolja a tiol-enzimek működését. Az ezüstkolloid fogyasztásának nincs mellékhatása. A vastagbélben lévő hasznos baktériumokat nem károsítja, mivel legkésőbb a vékonybélben felszívódik.
Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta ( 325) mozgó ünnep. Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre. "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.... Mit is ünneplünk pünkösdkor?. Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!... Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát... A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek... "( 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása) Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Ezt követően egy szóbeli forduló várt a gyerekekre, amelynek témája idén az energiagazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolata volt. A zsűri nagyon elégedett volt az összeszedett, alapos feleletekkel. A kitűnő ebéd elfogyasztása után a tanulók és kísérőik folyékony nitrogénnel elvégzett kísérleti bemutatót tekintettek meg. A kidurranó flakon és a szupravezető fölött lebegő mágnes elvarázsolták a kisdiákokat. Az eredményhirdetésen a versenyzők teljesítményét Strausz Erika igazgatóhelyettes asszony értékelte. Kiemelte a szép szóbeli feleleteket és a tanulók egész éves kitartó munkáját. A Földi János verseny két önzetlen támogatójának, az Equilor Corporation Advisorynak és a Hevestherm Kft. -nek köszönhetően idén is értékes jutalmak sora várt az izgatott tanulókra. A díjakat az utóbbi cég vezetője, Pölyhe István adta át a gyerekeknek, akik nagyon örültek a szebbnél-szebb könyveknek, illetve a komoly számológépeknek. Pünkösd | Kanizsa Újság. Eredmények: I. korcsoport (3-4. osztály) Berecz Emese Tünde (Szőnyi Benjámin Ref.
A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. IX. alkalommal került megrendezésre a Földi János természettudományi verseny | Hevesi Hírportál. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek. A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés - a Szentlélek erősíti meg a hitet), az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak. A keresztény hagyomány mellett a pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket.
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését.
Ebben a közös értésben született meg a keresztény egyház. Néphagyományok A pünkösdhöz kapcsolódó néphagyományok is keresztény és pogány elemek keveredéséből jöttek létre, egy részük a vallásos tartalomra, mások inkább a természeti ünnepszerűségre reflektálnak. Az egyik legismertebb pünkösdi hagyomány a királyválasztás. A versenyek során kiválasztott fiatal egy évig a falu kegyeltje lett, minden lakodalomba, mulatságba hivatalos volt, sőt még a kocsmában is ingyen ihatott, és apróbb stiklikért nem is büntették meg. Nem véletlen, hogy pünkösdi királyság néven ma is a mulandó sikert emlegetjük. Fennmaradtak továbbá az ünnephez kapcsolódó terményekkel kapcsolatos jóslások, jövendölések (például hogy a pünkösdi harmatnak szépítő hatása van, vagy a pünkösdi eső jó termést ígér), és termékenységszokások (pünkösdi királynéjárás, mátkázás), májusfaállítás vagy -döntés. És pünkösdkor a szerelem is más. És ma? A vallásos ember számára a pünkösd ma is az egyik legnagyobb ünnep, amelyen rendszerint vasárnap és hétfőn is ünnepi misét celebrálnak, és amelyhez többek között a magyarok legnagyobb zarándoklata, a csíksomlyói búcsú is kapcsolódik.