Felelősségteljes felnőtt, amit látok benned, kevés tini mondhatja el: "Én értem az életet". Látod a jót, és elválasztasz tőle minden rosszat, sorsod magad irányítod, célt is Te választasz. Nagy megmérettetés vár rád a napokban, szóbeli és írásbeli érettségi vizsga. Tudom, venni fogod az akadályokat, hiszen azért tanultál évekig oly sokat. Szorítunk érted és drukkolunk erősen, küldünk neked erőt, hogy az is segítsen. Izgalomra semmi okod, idáig sem nem volt, légy laza, mosolyogj, s legyél határozott. Legjobb barát vers la page. A mai napon lazíts, nevess, szórakozz, legyen feledhetetlen számodra a ballagásod. Virágok között szemed sarkában könny csillog, de én csak a mosolyt látom, s szívből gratulálok! Jobbágy Károly: Búcsúzó Búcsúzunk attól, aki minket éveken át a jóra intett, tanított, s védett, hogyha kellett; így cseperedtünk szíve mellett. Mennyi apró és nagy viharban vitt minket féltve, szinte karban; lelkünket mentve, fedve sokszor óvott jövendő záporoktól. Volt otthonunk és legtöbbünknek anyánk, apánk, ki kísért minket; de amit ők nem tudtak adni, azt kaptuk itt nyolc év alatt mi.
Mióta itt vagy szebb lett a világ, Nem ölel már a tébojult sírás. Minden szavad jól esik nekem, Elfogadtam mert kinyújtottad a kezed. Senki nem volt hozzám ennyire kedves, Tetteid s szavaid megtörték a csendet. Néha keresem még az utamat, S felidézem meggyötört múltamat. A múltamat mit csak én tudok, A gondok elől néha én is elfutok. Félek én is attol amit nem ismerek, Ezért jönnek jól a baráti kezek. Amikor a legjobb barátod meghalt: Versek, amikor a gyászoló | Chad Wilken's. Egy barát ki megérti szavad, Aki mellett adhatod magad. Aki úgy fogad el ahogy vagy, Aki melegít ha oda kint fagy. Te is egy ilyen barát vagy számomra, A szavakat nem faragtam találómra. Minden szavam a szívemből születik, Létezésed az Istenek oda fent ünneplik.
S én, vén diák, szívem fölemelem S így üdvözlöm a mindig újakat: Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem. Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák. Tóth Angéla Lucindaa: Ballagásodra Érzem, most búcsúzni kell. Nincs mit tenni, menni kell. Hagyd a könnyet, elő a mosolyt, Béke, nyugalom sose honolt. Sok az emlék, jó és rossz, Bár nem volt köztünk sok gonosz. Akár boldog, akár nem, Közös az összes emlékem. Csak nem múlik ez a gombóc, Mely torkomat kínozza, Mégis jön a könny, mint folyó, Kis csapatunk mítosza. Legjobb barát vers pc. Ölelésed megnyugtat, Régi jó barátom, Nincsen nálad jobb barát, Kerek e világon. Hiányozni fogtok mind, S elmúlt napjaink, Leírni ezt a kínt, Akár házi feladataink. Emlékezzetek mindarra, Mi együtt sikerült, Ne gerjedjetek haragra, Ha nem volt nagy sikerünk. Remélem, ha kihajózunk Az élet nagy vizére, Egy-egy vihar össze hoz majd, Pár nosztalgia-hétvégére. Hamarosan elindulunk, Mindannyian valamerre, Majd egyszer elillanunk, Mint egy tündérmesébe`.
Beküldte: Balogh Zsaklin Petőfi Sándor a romantika nagy alakja, a magyar irodalom egyik legnagyobbika, forradalmi költő, az 1848-as forradalom előkészítője és vezetője. Korának legkövetkezetesebb forradalmára, aki túlnézett a polgári forradalom céljain. Amit mi, irodalmi népiességnek nevezünk, az az ő költészetében mutatkozott meg és csúcsosodott ki leginkább. 1823. január 1. -én született Kiskőrösön. Apja: Petrovics István, Anyja: Hrúz Mária Néhány hónapos volt, amikor a család Kiskunfélegyházára költözött, ezért ezt a helyet tartja később szülővárosá helyen járt iskolába. Például: Kecskemét, Pest, Aszód, Pápa, Debrecen, Selmecbánya. Vándorszínész és katona is volt, de gyenge szervezete nem bírta. 1843 őszén ismét felcsapott színésznek, majd 1844 februárjában Pestre megy azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Elvitte verseit Vörösmartynak, aki felkarolta és a Nemzeti Kör vállalta versei kiadását. Még ebben az évben megírta a János Vitézt, és ez meghozta számára a hírnevet. 1846 márciusában visszatért Pestre, és belevetette magát a politikai életbe.
Forradalmi látomás költészet: A XIX. század költői, Ítélet. (1846-tól felerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politika forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség egyenletesen, törés nélkül halad végső célja felé, ami az általános boldogság, ennek a célnak elérésének eszköze pedig a szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó, kegyetlen, véres háború fogja megszülni. ) Tájköltészet: Kiskunság, Az Alföld. (Ábrázolási módszer a tájleíró versekben: Lírai realizmus; Az alföld esetében a vizsgálódás és bemutatás módszere, a felülemelkedés utáni egyre szűkülő perspektíva, melynek révén a mikrojelenségekig jut el. A módszer egyúttal előrevetíti a zárlatot is, hiszen az eleváció szükséges eleme az óda műfajának is. ) Szerelemi líra: Minek nevezzelek?, Szeptember végén. (Petőfi szerelmi lírájának költészete – a szabadságeszmény jegyében – a romantikus személyiség legbensőbb tartalmait mutatja meg. A többnyire életrajzi hitelességű élmények nyomán megalkotott udvarló és hitvesi költészet a szerelmet a szabadsághoz hasonlóan magasabb rendű létformának, eszményi állapotnak érzékelteti. )
Első szerelme Csapó Etelkához, Vahot Imre főszerkesztő unokahúgához fűzte, amely csak plátói szerelem volt, ám merőben nagy érzelmeket mozgatott meg a költőben. Egy egész kötet verset írt hozzá: Cipruslombok Etelka sírja fölött címmel. Következő szerelem Mednyánszky Berta személyében sem teljesedhetett ki, hiszen ez is csak plátói szerelem volt, de még inkább felperzselték költőnk érzelmeit. Egy vers-ciklust és kötetet írt Petőfi: Felhők címmel. Kötet nyitó verse a Szerelem gyöngyei. A ciklus hatvanhat, többnyire rövid versből áll. Éppúgy, mint a korábbi szerelmi versfüzért, ezt is egyetlen alapvető lélekállapot teszi hangulatában és szemléletében egységessé. Mivel itt az egyes versek a töredékesség, vázlatosság benyomását keltik, még nagyobb az egymásra utaló szerepük. A hangnem változatlanul elégikus, de a költeményekben oly mértékű a jelen időtlen pillanatszerűsége, hogy az értékvesztés folyamatára kizárólag az eredményből következtethetünk. Az emberi lét statikus értelmezése jellemzi a Felhők et is, néhány ponton azonban sikerül meghaladnia a korábbi alkotások művészi világképét.
à versciklus (szerelemvágy, gyász): Cipruslombok Etelke sírjáról 1845 március – megjelent a János Vitéz kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből április – elindult felvidéki körút jára à mindenhol lelkesen üdvözölték a már ismert költőt nyár – az út során készült Úti jegyzetek c. útirajzát kiadták újabb sikertelen szerelem: szép, szőke, gödöllői lány – Mednyánszky Berta (szeptemberben megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról) à versciklus: Szerelem gyöngyei (október) november – megjelent második verseskötete: Versek II. otthon, Szalkszentmárton on tartózkodott ('46 márc. 10-ig) 1846 március – visszatért Pest re és belevetette magát az irodalmi és a politikai életbe, szervezni kezdte a Tízek Társaságát szeptember – a nagykárolyi megyebálon megismerte az akkor 18 éves Szendrey Júliá t – az erdődi jószágigazgató kissé szeszélyes, irodalomértő leányát –, akit nem a férfi, hanem a költő hírneve ragadott meg Júlia nem érezte a szerelem "spontaneitását" s nem volt képes azonnal dönteni; az egyenes választ hónapokig halogatta.
A szerepkonfliktus feloldhatatlan. Ezért mindkét szerepben sikertelen. Szilveszter története így egy tragikus iróniával végződik, mivel a magánéletben és az apostoli szerepben is kudarcot vallott. A szerepkeresése kudarcot vallott. Minden cselekedete sikertelen és gesztusai is önmaga ellen fordultak. Legutóbb frissítve:2016-08-22 14:18