Budapest helyet Debrecenben, a volt Loki-pályán épülhet fel az új Természettudományi Múzeum. A Magyar Természettudományi Múzeum Magyarország legnagyobb természetrajzi (ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani) gyűjteménye. Jelenleg a Ludovika Akadémia épületegyüttesében található, azonban az Orbán-kormány Debrecenbe akarja elköltöztetni, veszélyeztetve a múzeum gyűjteményeit. A debreceni Nagyerdőben, az Oláh Gábor utcai volt Loki-pálya területén épülhet fel az új Természettudományi Múzeum. 2021. december végén kötöttek a kormánnyal támogatási szerződést, amelyben 2, 4 milliárd forintot biztosít a kabinet, hogy a város elvégezze a múzeum létesítésével kapcsolatos előkészítő munkákat. Ezzel többéves előkészítő folyamat indul el, amelynek része egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, egy tervpályázati eljárás lefolytatása, majd az engedélyes, illetve a kiviteli tervek elkészítése. Terveik szerint az állatkert szomszédságában lévő öthektáros területen épülne fel a múzeum központi épülete kisebb raktárakkal, illetve az attól néhány perces autóútra lévő apafai önkormányzati területeken biztosítanának helyet a nagyobb raktárak kialakításának, és a kutatóhelyeknek.
A növénytár anyagának értékes részeit a háborús veszélyek elől 1944–45-ben Váchartyánba és az alsópetényi Andreánszky-birtokra menekítették. Itt azonban a gyűjtemények nagyrészt megsemmisültek, miközben az Akadémián maradtak kevésbé sérültek. 1951-től a növénytár a városligeti Vajdahunyad várában kapott elhelyezést, de 1979-ben innen is költöznie kellett. Mai helye azóta is a Könyves Kálmán körút 40. épület, melyet Kőrössy Albert Kálmán tervezett. 1945 tavaszán a múzeum megbízott főigazgatója, Tasnádi Kubacska András a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz intézett felterjesztésében javasolta, hogy a múzeum ötödik táraként Embertani Tár létesüljön: …"hogy az emberrel foglalkozó tár az őt megillető helyre, a biológiai tudományok csoportjába kerüljön. " A felterjesztést jóváhagyták, és Nemeskéri János vezetésével a Baross utcában megalakult az új Tár. A tárat az 1956-os forradalom alatti belövések miatt néhány hónapig az Újkori Történeti Múzeumban (József nádor tér 2. )
Hosszú ideig szétszórtan üzemelt, majd 1996-ban kormányzati határozat született arról, hogy a Ludovika Akadémia épületegyüttesében kerüljön elhelyezésre. Barázdás bálna csontváza A kalandos természettudományi utazás már a főbejáratnál kezdetét veszi, hiszen az aszimmetrikus kupolában egy 22 méteres bálnacsontvázat függesztettek ki. Az impozáns földi maradványok egy 1896-ban az Atlanti-óceánban levadászott barázdás bálnától származnak. Elképesztő méreteihez speciális vázszerkezetet kellett kialakítani, hiszen a teljes csontváz csaknem 3 tonnát nyom. A korallzátonyok csodálatos élővilága Az utazás következő állomása az óceáni mélység rejtelmeibe kalauzolja el a kíváncsiskodókat. A 122 m²-es üvegpadló alatt a korallzátonyok életközösségei és növénytakarója kerül bemutatásra. Az akvárium 13000 literes vízében több mint 200 korallfaj, 160 hal és számtalan csiga, kagyló, rák és tengeri csillag éldegél. Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon Ki ne álmodozott volna arról gyerekként, hogy testközelből ismerhesse meg a több millió évvel ezelőtt élt őshüllőket?
A Nemzeti Múzeumon belül 1870-ben elkülönült az állattári, az ásvány-őslénytári és a növénytári osztály. A természetrajzi gyűjtemények nagysága a millenniumra (1896-ra) megközelítette az 1 millió darabot. A gyűjtemények zsúfoltsága, a helyszűke elodázhatatlanná tette egyes részlegek új helyre költöztetését. Legelőször a "kézműves gyűjtemény" ipartörténeti és technológiai emlékeit helyezték át a József-műegyetem és az iparegyesület épületeibe. Ezt követték a régiségtár egyes darabjai és a néprajzi osztály egy része, amely az 1873-ban épült, mai Iparművészeti Múzeumba került. A növénytári gyűjteményeket 1892-ben bérelt lakásokban helyezték el, majd 1905-ben az Akadémia épületében. Az Állattár és az Ásvány-Őslénytár egyelőre a Nemzeti Múzeum épületében maradt, de zsúfoltsága csak alig-alig oldódott. 1902-ben már csak az állattani gyűjtemény darabszáma is megközelítette az 1 milliót. A két világháború között [ szerkesztés] Az összes nemzeti közgyűjtemény irányítására 1922-ben létrehozták az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet.
2015. május. 13. 14:20 Csikász Brigitta Itthon Mostantól fizethet a rendőr, ha hibázik A rendőröknek kellett megfizetniük a félmilliós kártérítést egy ügyben, mert az ő mulasztásuk vezetett oda, hogy nem lehetett számon kérni a tetteseket. Államigazgatási jogkörben okozott karl. Nem kizárt, hogy innentől ez lesz a gyakorlat jogerős kártérítési ítélet esetén. Szakértők ezt az új Ptk-val hozzák összefüggésbe, amely pontosította és továbbfejlesztette a jogalkotással okozott kár megtérítését.
Azonban a vonatkozó joggyakorlat szerint (lásd BH 1990. 487) a követelés elévülését a rendkívüli jogorvoslat igénybevétele nem szakítja meg, azaz annak igénybevétele esetén érdemes különös figyelmet fordítani a kárigény elévülésének kérdéskörére. Államigazgatási jogkörben okozott kár – Jogi Fórum. (A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjével készült elemzés második részét hamarosan közöljük, ahol dr. Rausch János a közhatalom gyakorlásával okozott kárért, valamint a jogalkotással okozott kárért való felelősség új szabályait veszi számba - a szerk. )
Pedig az utóbbi időben megszaporodtak az adóhatóság ellen ilyen jogcímen indított perek, számuk 1995 óta minden évben meghaladta a tízet. Közigazgatási jogkörben okozott kár. Arról nem is beszélve, hogy sokszorosára nőtt a követelt kártérítés összege: korábban csupán 50-60 ezer forintokért perelték a hivatalt, mostanában viszont már többnyire 100 millió forint körül van a perérték, sőt két olyan vitás eset is akad, ahol több mint félmilliárd a tét. Az APEH pernyertességi rátája ezen a területen igen jó: az eddig befejeződött ügyekben többnyire elutasították az adózó kártérítés iránti kérelmét, s csupán két olyan eset akadt, amikor jogerősen elmarasztalta a bíróság a hivatalt. "A pernyertességről azonban itt sem tettünk le, mert véleményünk szerint nem jogos a kártérítés iránti igény" – hangsúlyozza az osztályvezető, hozzátéve: a fenti ügyekben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. A korábbi években alkalmazott állandó bírói gyakorlat szerint az adóhatóság szakmai tévedései – vagyis a munka jellegével együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési tévedések – nem alapozzák meg a kártérítési felelősséget.
A gondossági mércének megfelelő eljárás hatóság részéről történő bizonyítása pedig a felróhatóság hiányát és ezen keresztül a kárfelelősség hiányát eredményezi a jogszabályi határidők megsértése esetén is. " ( Dr. Tóth Endre Tamás: "A közigazgatási, bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért fennálló felelősség" in: A kártérítési jog magyarázata. 263-268. oldalai)]. Megítélésem szerint ezek az elvek az új jogszabály "hallgatása" mellett is változatlanul irányadóak a jövőben az új Ptk. alkalmazási körében is. 2. A felelősség alanya (2) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik. A (2) bekezdés a felelősség alanyának részletes meghatározására vonatkozó új szabály, melyet a régi Ptk. Közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése feltételeinek egyes kérdéseiről | Kúria. nem tartalmazott. A (2) bekezdés kártelepítő szabálya a kárfelelősség alanyát jelöli meg, mégpedig az e körben kialakult és alkalmazott bírói gyakorlattal összhangban, azt a jogi szabályozásba emelve.