Pizza Hozzávalók 1 db tojás 2 ek méz 3 dkg margarin 3 ek tej 15 dkg porcukor 1 tk szódabikarbóna 50 dkg liszt A krémhez: 20 dkg margarin 1 csomag vaníliás cukor 4 dl tej 4 ek liszt baracklekvár étcsokoládé tejszín Elkészítés A tésztához a tojást, a mézet, a margarint, a tejet és a porcukrot egy edényben, gőz fölött, tíz percig kevergetve melegítjük. Utána hozzákeverjük a szódabikarbónával elkevert lisztet, tésztává gyúrjuk, majd 4 részre osztjuk, és 0, 5 cm vastagra nyújtjuk. A tésztalapokat egyenként ráhelyezzük egy sütőlemezre, és 170 fokra előmelegített sütőben, 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük. A krémhez a margarint, a porcukrot és a vaníliás cukrot habosra keverjük. Mézes Lapos Sütemény Recept – Mézes-Krémes Recept Képpel - Mindmegette.Hu - Receptek. A hideg tejjel elkeverjük a lisztet, majd felfőzzük. Ha kihűlt, összekeverjük a margarinos krémmel. Ezzel a töltelékkel megtöltjük a kihűlt mézes lapokat úgy hogy a két középső lap közé baracklekvár kerüljön. Hagyjuk kihűlni és a tetejét kicsit lepréseljük. Ezután bevonjuk a gőz fölött, tejszínnel megolvasztott csokoládéval.
– TIPP a tökéletes szeleteléshez: Csokimázazás után legalább egy nappal.. centiméterrel kimérem a szeleteket, megjelölöm a süti négy oldalán a leendő vágások helyét és finoman belenyomva egy cérnát, összekötöm a jelöléseket, berácsozom. Előkészítek egy forró víz zel teli edényt, ebbe fogom minden vágás után lemosni és megmelegíteni a kést. CSAK egyet vágunk, vagyis inkább belevágok egyszer aztán húzom a kést, így lesz szép egyenletes a vágás, majd beleteszem a meleg/forró vízbe a kést, letörlöm és ekkor jöhet a következő vágás. A krémes szeletei 7×4 cm-esek. Mézes lapos sütemény recept long island iced. Grízes-mézes krémes Hozzávalók kb 30 db szelethez Tészta 600 g liszt + 1/2 kk.
Párhuzamba állítva Gogol: Köpönyeg című alkotásának főhősével, mindkét műben nagyon hasonló a két ember jelleme. Akakij Akakijevics és Cserjakov is kevés önbizalommal rendelkezik, nem mernek megszólítani nagyobb tekintélyű urakat, mindketten alacsony rangú személyt testesítenek meg. Cserjakov más ember számára jelentéktelennek tűnő dolgokkal foglalkozik, el nem múló bűntudatot érez az államtanácsos leprüszkölése miatt. Ez a fajta megnyilvánulás groteszk hatást kelt, egyszerre vicces és szomorú, ha egy embert ilyen lelki elnyomásban tartanak, hogy egy apró és véletlen illetlenség miatt sem tud megbocsátani magának. Csehov a csinovnyik halal.fr. Nem tudja földolgozni az elutasítást, és szívére veszi Brizzsalov úr sértését, amely a halálát okozza. A társadalmi különbségek ez a fajta bemutatása a realista művek sajátja, és ezek a rangbéli különbségek leginkább az orosz irodalomra jellemzők, ezért is érzékelteti a szerző a meghunyászkodást ilyen látványosan. A főhős halála mindig váratlanul éri az olvasót, főleg, ha az szinte ok nélkül és ilyen hirtelen következik be.
Egyetemi évei alatt írt pár lapos kis elbeszélései, humoreszkjei mesterien ötvözik a jellemkomikumot és a helyzetkomikumot. Nagyon tipikus mindennapi apróságokat, kisebb-nagyobb fonákságokat, emberi hitványságokat gúnyol ki (elsősorban a tudálékosságot, ostobaságot, önhittséget, szolgalelkűséget, köpönyegforgatást). Ezek a művek mosolyt keltő, de azért szatirikus alkotások. A pályaszakasz legfontosabb novellái: A csinovnyik halála (1883), A pufók meg a nyurga (1883), Kaméleon (1884), Prisibejev altiszt (1885). A köpönyeg és a csinovnyik halála összehasonlítás. 1885-tól mélyebb, filozofikusabb novellákat írt, a társadalmi mondanivaló erőteljesebb. – A századvégi orosz ember sajátos életérzését fejezi ki. A mozdulatlanságba dermedt, változásokra képtelen, a megújulástól rettegő Oroszország letűnő figuráit és korán jött, helyüket nem találó nyugtalan alakjait ábrázolta. Zseniális módon "diagnosztizálta" a hanyatló cári Oroszország "betegségét". Témái: az élet sivársága, vigasztalan egyhangúsága, a kallódó, céltalan emberek bánata, a kicsinyességben elvesző életsorsok.
Az első fejezet úgy indul, hogy Ivan Iljics Golovin bíró halálának hírét munkatársai az újságban megjelent gyászjelentésből tudják meg. Az az ellenpontozás, amely végig jellemzi a kisregényt, már a mű elején szerepet kap. Azt olvashatjuk, hogy kartársai "valamennyien szerették" az elhunytat. Ezzel szemben az első reakciók valami másra utalnak. Az "egybegyűlt urak mindegyikének az volt az első gondolata, hogy milyen hatással lehet ez a haláleset saját rangjára, előléptetésére vagy jó ismerőseiére". Csehov a csinovnyik halála elemzés. Nem a fájdalom vagy a részvét ébred fel bennük, hanem valami önző, valami közönséges érzület: van, aki azért aggályoskodik, mert messzire kell mennie a részvétlátogatáshoz; s van, aki a kártyapartiját félti. Az özvegy is azt akarja megtudni, "nincsen-e valami mód rá, hogy még többet csikarjon ki" az államtól férje halála révén. Ebben viszont nagyban különbözik ez a mű a másik kettőtől, melyekben nem veszik észre rögtön a csinovnyikok halálát. Tolsztoj bevonja az olvasót a maga áramkörébe ezzel a sajátos, az időrendet felborító szerkezeti megoldással.
Vilim Tamás Gogol: A köpönyeg (1842), Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886) és Csehov: A csinovnyik halála (1883) című mű azonos korban és helyen játszódik: a 19. század bürokratikus Oroszországában. A főszereplők foglalkozása is azonos: mindhárman hivatalnokok. Nyikolaj Vasziljevics Gogol az írók közül elsőnek látta be, mennyire paradox a történelmi Oroszország élete. A kezdő nagy mozdulatot tette az orosz próza történetében az életjelenségek elrendezésére az esztétikai helyett morális értékük szerint, előkészítve többek között Lev Nyikolajevics Tolsztoj etikai irányát. Csinovnyik Lét Bemutatása - Csehov: A Csinovnyik Halála- Elemzés - Cikkcakk. Gogol és Csehov históriái abszurditásukkal valójában a kisember tudat alatti szorongásait szabadítják ki börtönükből. Elbizonytalanodunk, ha az Ivan Iljics halála műfaját akarjuk meghatározni: Kosztolányi Dezső tragikus novellának nevezi, Mészöly Miklós kisregénynek minősíti. A mű terjedelme inkább a novellát, mint a regényt juttatja eszünkbe, ugyanakkor Ivan Iljics egész életútját megismerhetjük, ami viszont a regényre jellemző.
Cservjakov nem jött zavarba, megtörülközött zsebkendőjével, és mint udvarias ember, körülnézett: nem zavart-e meg valakit a tüsszentésével? Ekkor azonban menthetetlenül zavarba jött. Észrevette, hogy a zsöllye első sorában, az előtte ülő öregúr kesztyűjével törölgeti tarkóját s kopasz fejét, és valamit mormol hozzá. Éhbérért dolgozik, és nyomorúságos körülmények között él. Ekkor ismeri meg a hivatalnokok szürke, egyhangú életét, lélekölő munkáját. Végül Puskin segítségével egyetemi katedrát kap, és történelmet tanít. Közben elbeszéléseket, regényeket ír. Írásai miatt gyakran zaklatják. A támadások elől 1836-ban külföldre utazik és csak 1848 tavaszán tér vissza Oroszországba. 1852-ben Moszkvában hal meg. Művészete: az úgynevezett kisember-irodalom megteremtője. Műveiben a realizmus jellegzetes vonásai figyelhetők meg. Csehov: A csinovnyik halála - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Romantikus elbeszélésekkel kezdi pályáját. Ezek lírai, tréfás, fantasztikus történetek. A köpönyeg (groteszk elbeszélés, 1842): Főhőse: Akakij Akakijevics a kisember, a kishivatalnok típusa.
- Elbeszélések 1889-1903 Csehov, Anton Pavlovics: Színművek Csehov, Anton Pavlovics: Elbeszélések I-II.