Érettségi tételek 2014 - A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok I. Rákóczi szabadságharc érettségi tétel. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei, pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. Ezt a felkelést a császári haderő leverte, de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták.
A nemesség egy része rossz néven vette a fejedelem korlátozó, központosító törekvéseit. A parasztság is kezdett elkedvetlenedni a háborútól. Rákóczi és hívei azonban ki akarták vívni, hogy egyenjogú félként kezeljék a kuruc államot. 1707 nyarán, az ónodi országgyűlésen a függetlenség hívei kerekedtek fölül, és kimondták a Habsburg-hát trónfosztását, vagyis az ország függetlenségét. Az országgyűlés adót szabott ki, amit a közteherviselés jegyében mindenkinek be kellett fizetnie. A Rákóczi Szabadságharc 1703-1711 - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A földesúri terhek továbbra is megmaradtak és így csökkent a parasztok harci kedve. Kiéleződött a jobbágy földesúr ellentét. A földesurak nem akarták engedni a harcba a parasztokat. Ezt oldaná fel az 1708-as Sárospataki országgyűlésen hozott rendelet mely szerint a végig harcoló jobbágyok szabadságjogokat kapnak. A kurucok állandó pénzhiánnyal küszködtek. A szabadságharcot nem lehetett külső segítség nélkül megnyerni. Az eleinte sokat ígérő franciák, csak pénzügyi támogatást küldtek, ami önmagában nem jelentett elég segítséget.
Kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását, és kimondták a nemesekre is kiterjedő adózást. A küzdelem azonban túljutott a csúcspontján. Az 1708-as trencséni kuruc csatavesztés után az egyre növekvő császári hadak újabb és újabb területeket foglaltak el. A sárospatakii országgyűlés hiába ígért hajdúszabadságot a jobbágykatonáknak, a kuruc hadak bomlásnak indultak. 1710-re a szabadságharc a kiindulási területére szorult vissza. A fejedelem az orosz cárral, I. Péterrel akart szövetséget kötni, ezért 1711 februárjában Lengyelországba utazott. A főhatalmat Rákóczi távollétében Károlyi Sándor kapta, őt kereste meg Pálffy János császári főgenerális. Tárgyalásaik április végére a szatmári békéhez vezettek. A béke a harcban részt vevőknek amnesztiát ígért. A rendek visszanyerték kiváltságaikat, a protestánsok a vallásszabadságot. A birodalom egysége is sértetlen maradt, nem állították vissza a szabad királyválasztás és az ellenállás jogát. Rákóczi, bár kegyelmet kapott, nem fogadta el azt. Rákóczi- szabadságharc okai, főbb eseményei, eredményei - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Nem volt hajlandó felesküdni a császárra, emellett ragaszkodott erdélyi fejedelmi címéhez is.
Rákóczi Ferenc elfogadta a Brezánba érkező felső-Tisza-vidéki lázadó nép követeinek ajánlatát, s a mozgalom élére állt. 1703 tavaszán kiadta a brezáni kiáltványt, melyben a nemesekhez szólt, ám azok nem voltak hajlandóak együttműködni a parasztsággal, mert a nemesség a mozgalomban parasztlázadást látott, s szétverték a felkelőket. Rákóczi azonban intézkedéseivel enyhíteni próbálta az ellentéteket. Kiadta a vetési pátens t, melyben a hadba lépő katonáknak és családtagjaiknak az állami és földesúri szolgáltatások alól mentességet ígért. A gyalui pátens ben pedig tiltotta a nemesség, a kastélyok elleni fellépéseket, és erősítette a fegyelmet a hadirendtartás kiadásával. A Rákóczi-szabadságharc (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. Ezek hatására a nemesség zöme csatlakozott a mozgalomhoz. A kuruc csapatok gyorsan elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza-közét. A szabadságharc sorsa azonban nem itthon, hanem 1704 nyarán Höchstadtnál dőlt el, ahol a francia csapatok vereséget szenvedtek az osztrák és angol csapatoktól. Így a szabadságharc célja már csak a rendi jogok biztosítása lehetett, a függetlenség nem.
1707-ben Varsóban Rákóczi és I. Péter cár szerződést kötött, de az oroszok számára a magyar mozgalom csak eszköz volt a svédekkel szemben, később pedig a törökkel kötendő béke elősegítését remélték ettől a kapcsolattól, azonban a Habsburg Birodalommal szemben új frontot nyitni nem állt érdekükben. József hajlott a magyarokkal való kompromisszumra. 1711. május 1-jén a majtényi sík on a kuruc hadak letették a fegyvert, a szatmári béke pedig amnesztiát adott a résztvevők számára, ha esküt tettek a Habsburgok mellett. Emellett ígéretet tettek az alkotmány visszaállítására, a szabad vallásgyakorlásra, és az országgyűlés összehívására. A rendeket sértő idegen intézményeket és méltóságokat megszüntették. A kuruc mozgalom biztosította, hogy Magyarország elkerülje a csehek Fehér-hegy utáni sorsát (örökös tartomány lett a csehekből), Magyarországon fennmaradt a rendi dualizmus. Rákóczi társaival Törökországban, Rodostóban telepedett le, nem kértek a kegyelemből.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell, hogy miként zajlott le a törökök kiűzése Magyarországról a XVII. század legvégén, hogyan csatolta az országot a Habsburg Birodalomhoz I. Lipót és kormányzata. Azt is tudnod kell, hogy Európában két nagy konfliktus tört ki, az északi háború és a spanyol örökösödési háború, amelyek szerepet játszottak a magyar eseményekben is. Ebből a tanegységből megtudod, hogy miért robbant ki a Rákóczi vezette szabadságharc, megismered a küzdelem fontosabb eseményeit, II. Rákóczi Ferenc életét. Megtudod azt is, hogy milyen eredményekkel ért véget a szabadságharc. Ki ne ismerné ezt a lendületes dallamot? A katonatisztek avatásán minden évben felcsendül a Rákóczi-induló. A névről: Rákóczi, biztosan eszedbe jut II. Rákóczi Ferenc, a szabadságharcos fejedelem. Történetünk az ő mozgalmas életéről és harcáról szól. Nem akármilyen családba született. Ősei közt erdélyi fejedelmek, a Habsburgok elleni küzdelem hősei, az ország legnagyobb birtokosai voltak: Báthoriak, Rákócziak, Zrínyiek.
A kihagyástól függetlenül a kertek történetei idővel elterjedtek az ókori világban, és az ókori írók számos leírást rögzítettek. A történet arról szól, hogy Nebudchadnezar II. Kr. hetedik században függőkerteket épített, hogy reprodukálja a hegyi tájat, amelyet felesége megszokott hazájából, Medinából. A levegőben lebegő kertek romantikus képe ellenére sok szakértő egyetért abban, hogy ha egyáltalán léteztek, a függőkertek kidolgozottak voltak kertek sorozata "teraszos" a tetején egy dombos vidéken. A Zeusz szobra Olümpiában Több mint 40 láb magas, elefántcsontból és aranyból készült Zeusz szobrát az olümpiai templomban (a modern Görögország nyugati partján) Pheidias görög szobrász építette Kr. 435 körül. Az ókori világ hét csodaja . Az óriási és lenyűgöző fehér szobrot az eredeti olimpiai játékok helyszínére nézve ülték le. tartották, és a görög birodalom minden tájáról jöttek emberek, hogy tisztelegjenek Zeusz előtt és részt vegyenek a játékokban. A tudósok egyetértenek abban, hogy a szobor több mint 800 évig maradt a templomban, de némi vita folyik arról, hogy mikor és hogyan pusztult el a szobor.
Sajnos Kr. 238-ban Rhodost földrengés érte, és a város szeretett Kolosszusa elesett. A történelmi beszámolók szerint azonban Rodosz látogatóit még mindig rettegte a szobor, még akkor is, ha romokba borult a földön. 652-ben egy betörő arab hadsereg elpusztította az elesett Kolosszust, és néhány történelmi beszámoló azt állítja, hogy a hadsereg ezután eladta a darabokat "egy szíriai zsidónak", aki "900 teve" hátán szállította őket. Az ókori világ hét csodája - PontVelem Okos Program. Az alexandriai világítótorony (Pharos) Az alexandriai világítótorony az ősi Pharos szigeten volt, közvetlenül az egyiptomi Alexandria város partjainál. Cnidus Sostratus tervezte a Kr. harmadik században a világítótorony építése Kr. 305-ig kezdődött, Ptolemaios Soter uralma idején. az ember által évszázadok óta létrehozott legmagasabb építmények, amelyeket kezdetben csak landmának szántak rk hajók számára, amelyek megpróbálnak bejutni az alexandriai kikötőbe, de az első században a rómaiak világítótoronnyá alakították át úgy, hogy éjszaka tüzet gyújtottak, nappal pedig tükröző tükröket használtak.
A halicarnassusi mauzóleum Lenyűgöző szépségében csodálva a Hailcarnassus-i mauzóleumot (amely a törökországi Bodrum modern városa közelében található) Mausollos perzsa király sírjaként épült. Caria, és Kr. E. 35 körül, néhány évvel Mausollos halála után készült el. A mauzóleum, amely már nem létezik, hatalmas mérete miatt kivételes volt, alapja körülbelül 12000 négyzetméter volt, a teljes magasság 140 láb. A fehér alabástromból épített és arannyal díszített sírkamra és a szarkofág egy lépcsős dobogó tetején ült és jónikus oszlopok vették körül őket. A mauzóleum ellenére " Méretében a látogatókat a gyönyörű díszek és szobrok lenyűgözték. Tizenhat évszázaddal az építkezése után a mauzóleumot földrengés rongálta meg, és a 15. Az ókori világ hét csodája film. század elején a keresztesek elpusztították a maradékot. a mauzóleumot, és a téglákból olyan kastélyt épített, amely ma is áll. A Colossu s Rodosz A 110 méter magas Kolosszus szobor csak 56 évig nézett a görög Rodosz-sziget ősi kikötőjére, de mérete és felépítése olyan félelmet váltott ki látogatóiban, hogy pusztulása után évszázadokkal bekerült az ősi csodák listájába.