2004. Üdvözöljük a Duna-Vértes Köze Társulás honlapján! | Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. júniusában 79 Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megyei település létrehozta a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulást azzal a céllal, hogy közösen kidolgozzanak és megvalósítsanak egy a térség hulladékkezelési problémait orvosolni kívánó hulladékgazdálkodási programot. A programnak egyebek mellett szerves része, az érintett önkormányzatok területén található felhagyott TSZH lerakók rekultivációja is. A Társulás a honlapján keresztül is szeretne a projektek felől érdeklődőknek minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtani. A Társulás tagjainak listája Javascript is required to view this map.
1/2F/09-2011-0002 azonosítószámú projekt. Holnap, 2015. december 16-án 13 órakor ünnepélyes zárórendezvény keretein belül Schmidt Csaba polgármester, Bencsik János országgyűlési képviselő és Marx Ernő, a Társulás elnöke adják át a projektben megvalósult létesítményeket. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata szeretettel meghívja Önt a 2015. december 14-én 15 órakor tartandó lakossági fórumára, melyen röviden ismertetésre kerül a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Program (KEOP-1. 1/2F/09-2011-0002) projekt megvalósulása és minden érdeklődő felteheti kérdéseit. A lakossági fórum helyszíne: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. épülete Cím: 2800 Tatabánya, Szent Borbála u. 1. Duna Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás – Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program | Trenecon. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás és Süttő Község Önkormányzata szeretettel meghívja Önt a 2015. december 14-én 13 órakor tartandó lakossági fórumára, melyen röviden ismertetésre kerül a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Program (KEOP-1.
A projektben három új hulladékgyűjtő udvar valósulhat meg Tarjánban, Komáromban és Szentendrén – jelezte. A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék, ennek megfelelően a veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása és kezelése a közszolgáltató feladata, amelyet a közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően kell ellátnia, ez nem tartozik az állami közfeladat keretébe – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Hozzátette: a közszolgáltatási szerződés tartalmától függően, a közszolgáltató a hulladékudvarokban vagy akár évente több alkalommal házhoz menő gyűjtés keretében is biztosíthatja a veszélyes hulladék gyűjtését. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulást a Közép-dunántúli régióhoz tartozó Komárom-Esztergom és Fejér megye 37, illetve 10, valamint a Közép-magyarországi régióhoz tartozó Pest megye 32 települése alkotja. cementművekben fűtőanyagként hasznosítható. Duna Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás – Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Rövid Céginformáció, Cégkivonat, Cégmásolat Letöltése. A projektből 2015-ben közel 10 mrd Ft összértékű beruházás valósult meg, melynek műszaki tartalma a Tatabányai RHK létesítményeire (lerakó bővítés, mechanikai előkezelő mű, szelektív válogatómű és egy hulladékudvar), a szentendrei átrakóállomásra, a csákvári, kisbéri, nyergesújfalui, Tatabánya Búzavirág utcai és pilisvörösvári hulladékudvarokra, a szelektív gyűjtőszigetekre vonatkozik, valamint az ezen létesítmények üzemeltetéséhez szükséges eszközök, gyűjtő- és szállítójárművek beszerzésére került sor.
A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás munkaszervezeti feladatainak ellátása során a Társulás alábbi projektjeinek kezelésével is foglalkozunk: Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén – KEOP-2. 3. 0/2F/09-2010-0014 A projekt során a környezetet és lakosságot is folyamatosan veszélyeztető régi, műszakilag nem megfelelően bezárt, illetőleg felhagyott települési szilárd-hulladék lerakók rekultiválására került sor. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás a Környezet és Energia Operatív Program 2. 0. települési szilárd-hulladék lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs program keretében ezen követelményeknek kívánt eleget tenni. A rekultivációs projekt keretében a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 79 tag-önkormányzatából összesen 27 települési szilárd-hulladék lerakó került rekultiválásra. 22 lerakó esetében együtemű rekultivációval a végső rekultivációs rétegrend kerül kialakításra.
Képviselői kérdés a Duna-Vértes program miatt - Don't waste it! - Hírek a hulladék világából GFSZ - Hulladékgazdálkodási projektek Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás rövid céginformáció, cégkivonat, cégmásolat letöltése 000 t/év kapacitású átrakó állomás létesült. A vegyes hulladékban meglévő haszonagyagok leválasztására évi 70. 000 tonna kapacitású mechanikai előkezelő létesült ugyanitt, amelynek segítségével cementművekben égetéssel hasznosítható RDF választható le. A mechanikai előkezelés után fennmaradó maradékanyagok lerakása az újonnan megépült Dubnik-völgyi lerakóban történhet meg, melynek kapacitása 700. 000 m3. A projekt keretében épültek meg továbbá a központ szociális és egyéb kiszolgáló létesítményei is. A projekt során beszerzésre kerültek továbbá a létesítmények működtetéséhez szükséges eszközök, szelektív hulladékgyűjtő, és szállítójárművek, valamint a gyűjtőszigetek edényzete is. A TRENECON Kft. konzorciumvezetőként részt vett a több mint 10 milliárd forint összköltségű projekt előkészítési feladatainak (engedélyezési tervek, részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés készítése, engedélyek beszerzése, pályázati dokumentáció összeállítása) ellátásában, a megvalósítás során pedig teljes körű projektmenedzsment feladatok elvégzésével segítette a projekt sikeres lebonyolítását, valamint részt vett az üzemeltetésre vonatkozó koncepció, illetve a kapcsolódó közbeszerzési dokumentáció kidolgozásában.
A cég tulajdonosát, Barkász Sándort többen a békési Mészáros Lőrincként emlegetik, akihez a Fidesz hatalomra kerülése óta ömlik a közpénz. Találatok: [ 2] Oldalak: 1
© Google Maps Dénes Tamás szerint a legtöbb ilyen esetben az ápoló, orvos a betegellátás biztonsága miatt nem mond fel, és ezzel rendszeresen visszaélnek a munkáltatók, holott ennek fordítva kellene lennie. Nem is értjük azt a kórházigazgatót, hiszen a betegellátás folytonosságához elengedhetetlen nemcsak a kötelező, hanem az önként vállalt túlmunka is. Más kórházban is tud ilyen esetről. HM: semmi nem igaz A Honvédelmi Minisztérium közleményt adott ki délután – kérdéseinkre nem válaszoltak –, amelyben azt állítják, valótlan és hangulatkeltő, hogy nem fizetnék ki az orvosok túlmunkáját. Válasszon szakorvosaink közül! Rendelőnkben jelenleg 3 szülész-nőgyógyász szakorvos dolgozik. Az ultrahang vizsgálatokat a kiemelkedő teljesítményű új Voluson P6 BT18 géppel végezzük, mely alkalmas a szülészeti 3D-4D-s vizsgálatok, babamozi végzésére is. Honved Korhaz Orvosai. Magamról: 1995-ben végeztem A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán 2000-ben szülészet-nőgyógyászatból szakvizsgát tettem 1995-től a BM Kórház, későbbi nevén az IRM Kórházában dolgoztam 2007-ig.
Eddig sem volt rózsás a helyzet a legnagyobb sürgősségi centrumban, de most 112 orvos intett be, mert nem fizették ki a túlmunkájukat. Ha átlagot számolunk, durván 11, 2 milliót spórolhatott a kórház a lépéssel, ami a betegellátást veszélyeztetheti. A Honvédelmi Minisztérium szerint viszont nincs semmi gond. Hamarosan óriási gond lehet az ország legerősebb sürgősségi kórházában: a rezidensek érdekképviseletei megerősítették, a Honvédkórház 112 orvosa felmondta az önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződését, ami azt jelenti, az eddigi heti 60 helyett 48 órában dolgoznak majd az aneszteziológusok és traumatológusok. Az önként vállalt munkát ugyanis a kórház nem fizette ki nekik. Van, akinek ez 100 ezer forintos kiesést jelentett. A Honvédelmi Minisztérium viszont azt állítja, nincs gond a kifizetésekkel – közleményüket később ismertetjük részletesen. A Rezidensek és Szakdolgozók Szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás úgy tudja, a júliusi pénzüket nem kapták meg az orvosok, de a múltban sem úgy fizették ki a túlmunkát nekik, ahogy azt ők számolták.
belgyógyász, angiológus Szakorvosok: Dr. Bangó Rita belgyógyász, angiológus Dr. Németh Lívia belgyógyász, angiológus szakorvos jelölt Haematológiai részleg Szakorvos: Dr. Kiss Adrienn o. hdgy., belgyógyász, haematológus Dr. Kőrösmezey Gábor, belgyógyász, haematológus szakorvosjelölt Dr. Mák Ádám, belgyógyász, haematológus szakorvosjelölt Rezidens: Dr. Ruszty Katalin