Mindeközben az eladott dízeles új autók aránya, ami 2019-ben még 31 ezer volt a teljes évre vetítve, addig 2020-ban 27 ezer, 2021-ben pedig már csak 19 ezer volt. Karner Miklós várakozásai szerint idén is folytatódhat a tisztán elektromos autók iránti keresletnövekedés, ugyanakkor fontos látni, hogy az elmúlt időszakban eladott, illetve megrendelte elektromos autók zöme az elektromos autóvásárlási támogatáshoz kapcsolódik. Viszont a tavalyi évben elnyert pályázatok nem mindegyike teljesült még, azok így 2022-re csúsztak, ami mindenképp meg fog jelenni az idei számokban. Karner Miklós arra is felhívta a figyelmet, egyelőre nem tudni, hogyan alakul a támogatási rendszer jövője. Nem figyeltünk oda, már közel 17 ezer zöld rendszámos autó van | Elektromos autó mánia. De a támogatástól függetlenül, mivel rengeteg elektromos vagy plug-in hibrid autó jelenik meg, nagyon sokan veszik már számításba ezeket a típusokat, köztük olyanok is, akik két-három éve még nem tették. Nyitókép: Elektromos autót töltenek Magyarország legnagyobb, egyszerre kilenc elektromos autó fogadására alkalmas töltőállomásán a Nagykanizsához közeli Sormáson 2018. november 28-án.
Például az autó csomagtartójában legyen egy roller és azzal tegye meg a csomagszállító az utolsó szakaszát az útnak. Ezen felül javaslatot fognak tenni az otthontöltés elszámolhatóságának megoldására és a társasházi töltőtelepítés egyszerűsítésére. Pukler Gábor elmondta azt is, hogy a négy-öt éve elsőként nagy számban üzembe helyezett elektromos autók most kezdenek megjelenni a használt autó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat, amelyek árait az akkumulátor hatótávolsága határozza meg elsősorban, nem a gyártási év, vagy a megtett kilométerek. 71 százalékkal nőtt az elektromos autók száma Magyarországon • ZÖLDJÁRMŰIPAR.HU. Hozzátette, Magyarországon egy autóval átlagosan 70-80 kilométert tesznek meg, így a városi közlekedésben ma már az elektromos autó a legversenyképesebb megoldás. A szövetség számítása szerint 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival. Ez a különbség tovább növelhető, ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor negyedakkora összegből is utazhat: otthoni töltés esetén, kilowattonként 40 forinttal számolva, 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez körülbelül 2800 forint.
A Magyarországon forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma így 187, 4 százalékkal 6683-ra, az Európai Unióban a legnagyobb mértékben emelkedett az idei első negyedévben. Szlovákiában 108 százalék, Luxembourgban 104 százalék, Észtországban 105 százalék, a Cseh Köztársaságban 103 százalék volt a növekedés. Benzines autót a tavalyinál 22, 5 százalékkal kevesebbet helyeztek forgalomba az idei első negyedévben Magyarországon, 19 ezret. A forgalomba helyezett dízelek száma pedig az EU-ban a legkisebb mértékben, 6, 7 százalékkal csökkent 6954-re. Egy számjegyű csökkenés csak Cipruson volt még az Európai Unióban, 9, 2 százalékos. Mindenhol máshol két számjegyű százalékos mértékben csökkent a forgalomba helyezett dízel autók száma az első negyedévben a tavalyihoz képest. További részletek az oldalon megjelent elemzésben találhatók.
A zöld rendszámos autók állománya a megszűnő ingyenes töltés és az egy éve már minden más autónak is járó ingyenes parkolás ellenére 11, 5 ezer darabbal bővült az elmúlt 12 hónapban, ami 59%-os növekedés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes Magyarországon futó zöld rendszámos autó harmadát az elmúlt 1 évben helyezték forgalomba, és mint azt az ITM közleményéből a napokban megtudtuk, ebből mindössze nagyjából ezer autó kapott állami támogatást (legalábbis a legutóbbi pályázati körben; az elmúlt 12 hónapban még a korábbi pályázatokból is kerülhetett forgalomba autó). A 11, 5 ezer autóból 5651 darab volt tisztán elektromos. 2021 első négy hónapjában összesen 1845 tisztán elektromos autó kapott idehaza zöld rendszámot, ami 517-tel több, mint a tavalyi év azonos időszakában mért 1328-as adat. Ez 39%-os növekedés a tavalyi évhez képest. Az 5N kategóriába ugyanebben az időszakban idén 1329 autót soroltak a tavalyi 906-tal szemben, ami 423 darabos, vagyis 46%-os növekedés tavalyhoz képest.
A tömegoktatásra s benne a magyar diákok képzésére részfeladatként tekintett, sem kihívást, sem különösebb hasznot nem látott benne. Az általa vezetett BBTE nem is fordított túl sok figyelmet erre. A BKB fellépéséig semmiképpen sem nevezhetjük "magyarellenesnek" Margát (akinek nemzetközi karrierjéhez hozzájárult az is, hogy sokáig élvezte az RMDSZ és úgy általában "a magyarok" támogatását), csupán olyan egyetemi politikusnak, aki szisztematikusan sorvasztotta az alapképzést, és lobbizott a nemzetközileg is referenciaértékű elitképzés mellett. Az egyetemen - épp emiatt - az ellenérzések már régóta halmozódtak vele szemben. Kolozsvári magyar egyetem magyar. Elsőként maguk a román oktatók és diákok tiltakoztak a "kiéheztetés" meg a túlburjánzó egyetemi bürokrácia, a hiányzó infrastruktúra és kollégiumi ellátás, a kolozsvári egyetemi negyedek nyomora ellen. Ám Marga bebiztosította magát az egyetemi zendülés ellen. Bár deklaratívan támogatta a tudományos kutatás önállóságának megerősítését, a román oktatási minisztériummal egyetértésben sokat tett az egyetemi autonómia korlátozásáért.
Budán "befejeződtek az egyetemen a beiratkozások. A kveszkurában a beiratkozások eredményéről pontos kimutatást még nem tudnak adni, de általánosságban 2500-re teszik a beiratkozók számát. Tandíjmentességért pedig 1200-an folyamodtak. Ilyenformán kb. 3300 hallgatója lesz az egyetemnek. Az előadások nemsokára megkezdődhetnek. 1–5-ig szünet van, ennélfogva az előadások kezdete legkedvezőbb esetben 6-ikára tehető" – adta hírül a Délmagyarország 1920. április 2-án. Szeged vezetőiről írja másnap a helyi napilap: "Most a város szeme a kolozsvári egyetemen van s ez új front elé állította az új kórház kérdését, amennyiben a kórházat az egyetem orvosi fakultásának elhelyezése is terheli". Tehervagonban bujkált a barátnőjét meggyilkoló kolozsvári egyetemi tanár - Helló Magyar. "Az egyetem ügye" címmel a Délmagyarország 1920. április 20-i számában jelent meg információ Szeged készülődéséről. "Megírtuk, hogy a város tanácsi feliratot intézett az igazságügyi miniszterhez, hogy a királyi Ítélőtábla épületeit az egyetem idehelyezésének céljaira engedje át. Az igazságügyi miniszter kiküldöttje, dr. Zaborszky Gyula államtitkár most Szegedre érkezett, hogy tanulmányozza az egyetem elhelyezésének kérdését.
Ez az, amit megváltoztatnék. A tanárok elég jók, nem annyira szigorúak, jól tanítanak, jól feladják a leckét, tehát velük nincs baj és emiatt szimpatikus nekem az egész egyetem, nem félek tőle. Picit a vizsgáktól félek így, online, és jobb bemenni valóságosan, mert online elég szigorúak. Kevés idő áll rendelkezésre, és azonnal meg kell oldani, alig van időnk átgondolni a kérdéseket. Inkább logikára figyelnek, és ha nem tudod ki is tesznek vizsgáról. Kolozsvári magyar egyetem teljes film. Hogy néz ki nálatok a számonkérés? Hogyan vannak nálatok a jegyek? Czumbel Robert: Egytől tízig számolják a képességeinket. A tíz az a tökéletes, az egyes pedig a legrosszabb (van olyan, hogy nullás, de azt ritkán adják, csak ha egyáltalán nem csináltál semmit). A négyessel még meg lehet bukni, de az ötös itt olyan, mint Magyarországon a 2-es, azzal már át lehet menni a vizsgákon. Vannak a parciális vizsgák, ami azt jelenti, hogy egy félévben mondjuk 2 vizsga van egy sessio (félévi vizsga) előtt, az anyagot két vagy több részre osztják. Van még sok feladat, ahol adnak részpontokat, ami beleszámít a jegybe.