Legyen csak felhúzva a redőny, hadd lássa mindenki, milyen tiszta az udvara, rendes a háza. Fotó: Orlai Produkciós Iroda Hiába vannak Évának tervei, egy apró véletlen felülírja azokat. Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni... hogy ki ki mögé kerül. Éva és Attila (Schruff Milán) a vonat egymást követő kocsijai lesznek, és a sok ital hatására egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A következmény terhesség, házasság, családi ház, jól kereső férj: Éva sok kortársa erre vágyik, neki azonban rá kell jönnie, nem ez a beteljesült álma. Orlai Produkciós Iroda. A férjének is vannak titkai, nem avatja be abba, honnan a sok pénz. Bercitől, Attila öccsétől (Rohonyi Barnabás), aki csak a bátyja távollétében látogatja meg, tovább növelve ezzel a titkok számát, csak homályos részleteket tud meg a családi viszályról. Ő Márti mama ellentéte: annyira nem akar beleavatkozni a családtagjai életébe, hogy akkor is hallgat, amikor tanácsot kellene adnia. Éva frusztráltságában önkéntelenül is visszatér az anyai mintához: éjjel-nappal takarít, amit senki sem értékel, rengeteget süt-főz, amit szinte senki nem eszik meg, és a békesség jegyében magába fojt mindent.
Illyés Borbála Történelmi Babaszobrai Pesterzsébeti Múzeum, 1201 Budapest, Baross u. 53. Nyitva: keddtől szombatig, 1018 óráig. Telefon: 0612831779, email: További programok
Hernádi Judit az anya-lánya kapcsolatok összetettségéről "Már nem először játszottam anya-lánya viszonyt. Anya-fiát kevesebbet, de olyan is volt. Nyilván a koromból adódhat, hogy az anyaszerepek jönnek, amik engem egyáltalán nem zavarnak, sőt örülök neki. És az az érdekes, hogy nem kisgyerekek anyja, hanem felnőtteké, minimum harmincasoké. "
Épp ilyen könnyeden siklunk át Keglevich és Festetics tényleg megjegyezhetetlen nevének összecserélésén is: hogy a színésznő hibázott vagy csak eljátssza a bakit, teljesen mindegy, akkor már a tenyeréből eszünk. A reflexió Jászai szerepén belül maradva is rendre előkerül: a nagy alakítások, Élektra, Médeia, Stuart Mária mind-mind életre kelnek egy-egy félmondat, mozdulat vagy arckifejezés erejéig. A zsebkendőnyi színpadra behordott tárgyak tán fölöslegesnek tűnnek, de valójában az emlékezést segítő kellékek. Lázár Kati sorra veszi mindet, közben meg szép lassan az ujja köré csavar minket ennek a rettenetes, nagy asszonynak a megidézésével. Hirtelen váltásai meghökkentően széles skálán mozognak, szívet tépő zokogásból falat rengető kacagásba vált, majd vissza. A kellékes - Kern Andrással / A Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda vendégjátéka, Budapest, 2022-09-30. Azt játssza, hogy játszik. Mi meg hálásan tapsolunk neki, nem tehetünk mást. Játssza: Lázár Kati, Látvány: Bánki Róza, Munkatárs: Gyalog Eszter
Short description: A földalatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Értékét tovább növeli, hogy a IV. században emelt kultikus épületek olyan állapotban maradtak meg, amilyenben a népvándorlás korában voltak. A hónap értéke: Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője – Csongrád Értéktár. Details: Az érték az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által nyilvántartott világörökség listán szerepel. A Hungarikum törvény erre vonatkozó III. 12. § (2) pontja alapján ezen érték úgynevezett "törvény általi hungarikumként" került be a Hungarikumok Gyűjteményébe. Riport Tags: pécs, sopiane, ókeresztény, temető, hungarikum
Ezek kisméretű, családi sírkamrák és nagyobb közösségi sírboltok, temetői építmények. Cella Septichora Látogatóközpont – Az 1600 éves festett sírkamrák A Dóm tér alatt nyugvó késő római kori temetői emlékeket a Cella Septichora Látogatóközpont fogja össze egyetlen komplexumba. A Látogatóközpont területén a késő római kori, részben ókeresztény temető komplexitását képező sírok és sírépítmények tekinthetők meg. Legnagyobb értékük a részben festett hypogaeumok nagy számában, illetve ezek történeti, képzőművészeti és vallási sokrétűségében rejlik. Az északi és nyugati római provinciák késő római temetőiben általában nem volt jelentősebb mennyiségű kőből épített temetkezőhely. A római kori Pécs, egykori nevén Sopianae ókeresztény temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú ilyen építmény koncentrálódott. Ezek kisméretű, családi sírkamrák és nagyobb közösségi sírboltok, temetői építmények. Ezeknek egy része festett, belső terük bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített, ami tovább növeli az emlék együttes egyediségét, egyetemes kulturális értékét.
A sírkamra többnyire a tehetős családok temetkezőhelye volt. A kétrészes építmény földalatti része a kripta, a tulajdonképpeni sírkamra, ahova az elhunytakat helyezték téglasírokba, vagy ritkábban szarkofágokba. Efölé emlékkápolnát (memoria, mausoleum) emeltek. A kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. A Látogatóközpontban hat kétszintes sírkamra (I., II., III., IV., XIX., XX. számú sírkamrák), és két nagyobb egyterű épület (Cella Septichora és az V. számú sírkamra) tekinthető meg. A Cella Septichora Látogatóközpontban a mai kor igényeinek megfelelő infokommunikációs eszközökkel interaktív módon, látványosan kerülnek bemutatásra az egyes sírkamrák, a terek pedig virtuálisan is bebarangolhatóak. Ókeresztény Mauzóleum – Világörökség a vízesés alatt 1975-ben, mikor az addig itt lépcsőzetesen folyó vízesés javítási munkálatai folytak, bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek.