1. Előfeltételei – ipar súlyozottabb, fejlettebb mezőgazdaságnál – mezőgazdaságban bekerítések révén megvalósul a föld polgári tulajdona – új technológiák: vetésforgó, trágyázás, takarmánynövények ® állatállomány nő mezőgazdaság csökkenő agrárnépességgel növekvő városi lakosságot képes ellátni – hitelszervezet kialakulása ® 1694. : Angol Bank 2. Ált. Ii ipari forradalom tétel film. – ipari forradalom: gyökeres, ugrásszerű minőségi változás; egymással összefonódó technikai találmányok sorozata – munka: ember helyett gép – energia: biológiai helyett gőz – alapanyagfeltárás, -feldolgozás tökéletesedik – gyár: munkások és gépek nagy csoportját kis helyen összpontosítja. Fegyelem, szervezettség. Munkást munkafelügyelő és gép feszes ütemű munkavégzésre kényszeríti 1. Ipari forradalom tényezői – mezőgazdaság hozamai magasabbak, ingadozásai csekélyebbek – vezető tengeri hatalom ® világkereskedelem központja; legnagyobb gyarmattartó – állami intézményrendszer közreműködik gazdasági fejlődés előmozdításában – társadalom vezető osztályai tevékenyen rést vesznek az üzleti életben – rendelkezik a fellendüléshez szükséges tőkével – népesség biztosítja munkaerőt, belső piacot – tőkeáramlást angol hitelrendszer biztosítja – árumozgást vízi szállítás biztosítja – szénlelőhelyek sokasága 2.
A forradalom szó gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos, hogy helytálló, mert a folyamat nem volt gyors, de annál inkább mélyreható. Akkor kezdődött, amikor a manufaktúrákat elkezdték felváltani a gyárak, vagyis a kézi termelés helyett megjelentek a gépek. Új energiaforrást alkalmaztak, ami a szén volt. (a víz és szél helyett) a munkák megkönnyítésére. Az ipari forradalom Angliából indult, ugyanis itt történt meg először a mezőgazdaság tőkés átalakítása. Megszűnt a jobbágyság, a parasztok pedig beáramlottak a városokba, ahol olcsó munkaerőt képeztek. A vidéki nemesek és a gazdagabb parasztok bekerítették birtokaikat és juhot tenyésztettek. A földeken béresek dolgoztak, fejlődött a polgárság. Műtrágyázással javították a földeket, ezáltal megnőttek a termésátlagok és közvetve fejlődött az állattartás. A XVII. Első ipari forradalom Archívum - Érettségi tételek. században megkezdődött az ipar jogi és intézményi környezetének átalakítása. 1624-ben kiadták a Szabadalmi Törvényt, mely 14 év védelmet biztosított az új találmányok számára, tehát az emberek érdekeltek lettek a feltalálásban.
Kivándorlás – modern népvándorlás – iparosodás ® népesség nagyarányú növekedése 19. sz. első fele – britek USA-ba, gyarmatokra – németek, skandinávok, olaszok Második hullám – Közép-, K-Európa (magyar, szlovák, lengyel, zsidó) – brit gyarmatokra: indiaiak, kínaiak 11. Bővülő kapcsolatok a világgazdaságban: termelési tényezők áramlása – áruszállítások mértéke megnő – kivándorlás ® munkaerő tömeges átcsoportosítása – tőkekivitel: ipari fejlődés szakaszába lépő országok (Osztrák-Magyar Monarchia; Oroszország); gyarmatok – olcsó munkaerő, nyersanyagforrások közelsége ® többletnyereség 12. Ii ipari forradalom tétel youtube. Nemzetközi intézmények – nemzetgazdaságok szorosan kapcsolódnak egymáshoz ® kellenek a nemzetközi intézményrendszerek – Nemzetközi Távíró Unió, Nemzetközi Postaszövetség – védjegyek nemzetközi elismerése; szabadalmi, kiadói jog – szabványosítás – méterrendszer – Nemzetközi Vasúti Kongresszus Társaság – Nemzetközi Bíróság 13. Felzárkózás – ipar rohamos fejlődése ® egyre több ország éri el a fejlettség szintjét – Anglia (világelső); Fro., Belgium, Hollandia, Svájc, Németo.
Az elektromosság: Az első ipari forradalom alapvető erőgépe, a gőzgép a XIX. Század második felében tovább fejlődött. A XIX Század második felében – a korábbi tudományos felfedezésekre építve – megkezdődött az elektromos áram ipari felhasználása. Érettségi tételek 2014 - Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya | Sulinet Hírmagazin. A villamosság elsőként a világítást forradalmasította (Edison). A villamosmotor számos előnnyel rendelkezik a gőzgéppel szemben: szakaszosan lehet működtetni, kisebb gépekbe (fúró, csiszoló stb) is beépíthető, így alkalmazása újabb területeken váltotta fel az emberi erőt Szállítása vezetéken történt, ami számos területen tette lehetővé az elektromos árammal működtetett gépek alkalmazását, ugyanakkor olcsó is volt A század végén az elektromos áram terjedésének nagy lökést adott a vízierőművek építése Az elektromosság tette lehetővé a hírközlés gyorsütemű fejlődését is, ami serkentője volt a világgazdaság kialakulásának. Alexander Graham Bell feltalálta a telefont (1876), Marconi a drótnélküli távírót szabadalmaztatta. A robbanómotor: Az új megoldások keresése a XIX.
Stephenson: gőzmozdony – 1825. Stockton-Darlington között vasút – 1837. Történelmi érettségi tételek: Ipari forradalom: az első és a második ipari forradalom. Morse: távíró – McAdam: műút 6. Következmények – mennyiség ugrásszerűen megnő – új eszközök és eljárások ® új minőség – ipari termelés értéke felülmúlja mezőgazdaságét 1. Tőkések – vezető társadalmi réteg – termelés folyamatának irányítója – biztosítja a felszerelést és nyersanyagot; megszervezi a munkarendet; felügyel megtartására – érvényesülés tényezői: származás és ismertség helyett teljesítmény és tudás 2. Ipari proletariátus – termelőeszközökkel nem rendelkezik ® csak munkájának áruba bocsátásából élhet meg – kiszolgáltatott, életkörülményei nyomorúságosak – különböző társadalmi rétegekből alakul ki, akik jobb híján a gyárban kénytelenek dolgozni (feleslegessé vált mesteremberek, bevándorlók, vidéki fölösleg) – gép kezeléséhez nem kell szakértelem ® nők, gyerekek potom pénzért dolgoznak – helyzete javításáért társadalmi harcot indít – szakszervezetek, politikai mozgalmak ® állandó fenyegetés vagyonos osztály számára 3.
Új jelenségek a gazdaságban A XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el Európában és Észak-Amerikában. A század közepétől a fejlődés még gyorsabbá vált, s a korábbitól eltérő sajátosságok kerültek előtérbe. Új iparágak jelentek meg: az elektromos ipar és a vegyipar. Az iparnak ezt az újabb nekilendülését második ipari forradalomnak szokás nevezni. Ii ipari forradalom tétel 7. Az ipar további fejlődését már nem ügyes mesteremberek újításai, hanem a tudomány új eredményei tették lehetővé. A fejlesztések, s az új iparágak óriási befektetéseket igényeltek. A korszakban ezért hatalmas tőke halmozódott fel egyes befektetői csoportok kezén, amelyek nem csupán egy-egy nemzetállam keretein belül, hanem egész térségekben fektettek be. Vas-és acélipar Az új ipar alapvető energiaforrása még mindig a szén volt, s jellemző alapanyaga a vas, és egyre inkább az acél (vasút, híd, szerszámok és fegyverek alapanyaga). Az acélipar fejlődését az előző korszak lezárását, s egyben az új időszak nyitányát is jelentős újítások jellemezték ( Thomas, Martin és Bessemer korszerű kohói, amelyekben már rosszabb minőségű, foszfortartalmú vasérceket is fel lehetett használni).
New York) Állam új funkciói oktatás tankötelezettség 6-12 éves korig egészségügyi ellátás biztosítása tömegkommunikáció tiszta víz és szennyvízelvezetés adóbevétel növekszik – kell a fenntartáshoz munkásmozgalom – ernacionálé szociáldemokrata pártok csökken a cenzusos választójog – lehetnek munkások a parlamenti képviselők Végkövetkeztetés:- teljesen átalakult az életminőség, a társadalom és a gazdaság - USÁ-t és Németországot nagyhatalommá tette – első világháborúba torkollik
Építs meg minél többet az ókor hét csodájából! A 7 Wonders - 7 Csoda társasjáték a történelem három korába vezet, ahol a hét nagy csodát kell felépíteni. Gyűjts nyersanyagokat, vegyél részt a fejlesztésekben, hozz létre egy nagyon ütőképes hadsereget, és a kereskedelemről se feledkezz meg. Ezekkel a tényezőkkel már jó eséllyel indulhatsz a csodák létrehozásában. A 7 Wonders - 7 Csoda társasjátékkal nyomot hagyhatsz a történelem során, látványos építményekkel! Tartalom: 7 darab csoda játéktábla, 7 darab csodakártya, 49 darab első kor kártya, 49 darab második kor kártya, 50 darab harmadik kor kártya, 46 darab konfliktusjelző, 24 darab 3-as érme, 46 darab 1-es érme, 2 darab kétszemélyes játék kártya, pontozófüzet, játékszabály.
Megjelent a méltán népszerű, díjnyertes 7 Csoda társasjáték 2021-es, új kiadása. Néhány fontos változás az új kiadásban, hogy a 7 darab Csoda kártya 2 oldala eltérő, - nappal és éjszaka - grafikát kapott, illetve a kétszemélyes játék opció kikerült belőle, ami amúgy sem volt egy telitalálat. A játék így 3-7 fővel játszható! Két fő részére a 7 Csoda párbaj t tudjuk jó szívvel ajánlani. Az Év gémerjátéka (Kennerspiel des Jahres) 2011-ben! A 7 Csoda kártyás stratégiai játék, amelyben az ókori világ hét csodáját építhetjük fel – ám ebben a rendkívül pörgős, színes, ötletes civilizációs kártyajátékban a hét csoda megépítése csak az egyik útja a pontszerzésnek. Rengeteg izgalom, taktika és stratégia, egy mindössze félórás játékban. Minden játékos hét kártyát kap a kezébe, amelyek közül kiválaszt egyet, amit ki kell játszania, és a maradék lapot át kell adnia a mellette ülő játékostársának. A játék három fő korszakból áll, és korszakonként mindenki hat lapot játszhat ki. Ezekkel különböző előnyökhöz juthatnak, ám azzal is számolniuk kell, hogy a másnak adott lapok hogyan hatnak majd a saját fejlesztéseikre!
Összesen három kor áll rendelkezésedre a 7 wonders ben, hogy elegendő győzelmi pontot gyűjts. Még nem esett szó a csodák építéséről. A csodák változatos módon segíthetnek. Adhatnak egyszerűen győzelmi pontot, vagy pénzt, esetleg nyersanyagot, vagy katonai erőt. Ha jól taktikázol segíthetik céljaid megvalósítását, ha rosszul, akkor nem tudod a legjobb variációt megvalósítani. Célszerű azokból a kártyákból megépíteni a csodák szintjeit, amelyeket nem tudsz jól felhasználni, vagy amelyeket nem akarsz továbbadni játékostársadnak. A harmadik kor végén a játékosok összeszámolják győzelmi pontjaikat, amelyek a katonai győzelmekből a tudományos eredményekből, stb. tevődik össze. Értékelés Röviden ennyi a játék fő mechanizmusa, a részletek elolvashatóak a játékszabályban. A 7 csoda szerencsére nem túl összetett játék. Talán elsőre kicsit nehézkes lesz a játékmenet, de a másodikra már mindenki jól tud vele játszani, és utána már lehet a taktikára és stratégiára koncentrálni. Felmerül a kérdés, hogy mitől lett olyan sikeres ez a társasjáték.
A 7 csoda nagyon jól kiegyensúlyozott és eltalált játék e tekintetben is kb egy órás játékidő: bár stratégiai játékról van szó, a játékmenet mégsem túl hosszú, ami azt jelenti, hogy a játék bármikor elővehető, és családoknak is jó választás újrajátszhatóság: ezt a többi pontban már érintettük, de itt megerősítem: a játék szinte végtelen alkalommal újrajátszható, ami nagy érdem egy társasjátéknál. Az előnyöket lehetne sorolni, hibát nemigen lehet rajta találni. a grafika gyönyörű, az alkotó Antoine Bauza nagyon jó társasjátékot állított össze. Nem véletlen, hogy számtalan díjat zsebelt be, és ami ennél is fontosabb évek óta vezető helyen található a legnagyobb játékosközösség listáján is. 7 Csoda kiegészítők Ma már több kiegészítő is kapható a játékhoz. A 7 Wonders Leaders segítségével városközösségünk vezetőket kap, akik speciális tulajdonságokkal rendelkeznek, erősíthetik haderőnket, vagy éppen tudományunkat. Ez az első kiegészítő 2011-ben jelent meg. A C ities behozza a fekete kártyákat teljesen új ízt adva a játéknak.
A csodakártya választása után a játékosok kapnak még három pénzt is indulótőkeként. Ezt követően kell előkészíteni az un. kor-kártyákat. A játékban három nagy kor van, így a kor-kártyák is három nagy paklira oszthatóak fel. Minden játékos a korok elején kap hét darab kártyát. Ezek közül kell egyet választania, majd a maradékot a szomszéd felé letenni. A szomszéd a következő fordulóban ezekből a kártyákból választhat. Ez az un. draftolás, ami sok társasjáték alapvető mechanizmusa. Amikor mindenki kiválasztotta a neki leginkább tetsző kártyák, akkor azt a játékosok egyszerre felfedik. A kártya felfedése, alapvetően három akciót hozhat: a kártyán szereplő épület/céh/katonai erő/tudomány megépítése (ez a leggyakoribb) építés helyett a csoda egy szintjének megépítése vagy a kártya eldobása három pénzért. A leggyakoribb akció, ahogy írtam egy épület megépítése lesz, de lássuk milyen épületek állnak rendelkezésre a játékban! A 7 csodában ötféle eltérő színű kártáyt találsz: a pirosak a katonai kártyák lesznek, amivel haderőt építhetsz a zöld a tudomány kártyái a sárga a kereskedésé a kékkel civil épületek húzhatsz fel győzelmi pontokért a barna és a szürke a nyersanyagkártyák Lássuk ezeket sorra4 A kártyák A barna kártyákkal valamilyen nyersanyag kitermelő helyre teszel szert, ez lehet kő, érc, fa és agyag.
A szürke kártyák már feldolgozott nyersanyagok: papirusz, szövet és üveg. Ezek a nyersanyagkártyák vagy egyfajta, vagy többfajta nyersanyagot biztosítanak neked. Van olyan, amelyiken csak egy és olyan is, amin két nyersanyag található. Rendben, de hogyan építhetsz meg egy nyersanyagkártyát? Nos, háromféleképpen: vannak ingyenesen megszerezhető kártyák, ezek tipikusan a nyersanyagkártyák vagy fizetni kell értük valamely nyersanyagot és/vagy pénzt vagy ha már rendelkezel valamely más épülettel, akkor ez automatikusan megépíthető, ezt nevezzük láncépítésnek Pl: ha valami egy ércbe kerül, és már van ércbányánk, akkor az az épület a mienk lehet. A szomszédoktól is vehetünk nyersanyagot, ez két pénzbe kerül alapesetben. A kék kártyák szintén egyszerűek. Van egy bekerülési költségük, és cserébe győzelmi pontokat kapunk. Az első kor kártyái még kevés pontot érnek, a későbbi koroké azonban egyre többet. Ez egyébként a játék egészére is igaz, tehát ahogy a három korban haladunk előre, azok a kártyák egyre drágábbak lesznek, de általában egyre több győzelmet biztosítanak.