Jöjjön Varró Dániel: Boldogság verse. A tévéhez leültünk megnézni azt a filmet, miről a műsorújság megírta, hogy nagyon sok vér fog majd folyni benne, és ennek mind a ketten örültünk, mert szeretjük a filmeket, amikben nagyon sok vér folyik. Te két fázós lábad akkor pólóm alá bedugtad, kis talpad ráhelyezted kövér, meleg hasamra, úgy néztük ezt a filmet, pisztáciát is ettünk. De gyorsan elfogyott, és félóra múlva kábé szép, szőkített fejecskéd a mellkasomra tetted, én kissé hátradőltem, a vállad átkaroltam, és elnyomott az álom. Varró dániel boldogság verselemzés. Most arra ébredek fel, hogy vége már a filmnek, a farpofák sajognak, jól elzsibbadt a lábam, és el van gémberedve a vállam is rohadtul, fejem nem dönthetem meg, nincsen mögötte támasz, valami ócska pornót sugároz a csatorna, éjfél is régen elmúlt. A távirányitóért nyúlnék, de el nem érem, van egy pohárnyi kólám, miből kiment a szénsav, de azt sem érem el, mert te rajtam fekszel éppen, szemed becsukva tartod, a szád kinyitva félig, meleg fuvallatocskák szállnak nyakamra onnét.
"Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához, – ha egyszer úgy határoz, – hogy könyvet kíván a kezébe venni. – Röviden ennyi. " Ezen a héten a 40. születésnapját ünneplő Varró Dánielt köszöntjük. Varró Dániel költészete örömköltészet, versei örömversek. Legalábbis az én olvasatomban. Miközben a versek tükröt állítanak minden olvasó, és maga a költő elé is, felveti fejét az ironikus játékosság, a vérig humor, a nyelvi huncutság és az önreflexió. Versei nemcsak a gyerekeket mosolyogtatják meg és gondoltatják el, hanem a felnőtteket is továbbgondolásra, véleménykialakításra készteti, akár fel is háborítja. Versei önálló életet élnek. Első verseskötete huszonegy éves korában jelent meg, aztán meséjével elnyerte Az év legjobb gyerekkönyve címet, legutóbbi kötetét, a Szívdesszert et vették, mint a legkülönlegesebb csemegét. Számos színházban játsszák estéről estére a fordításait, Túl a Maszat-hegyen verses meseregénye mindent visz. Varró Dániel: Boldogság - Sziasztok! Esetleg valakinek nincs egy elemzése Varró Dániel Boldogság című alkotásárol?. Varró Dániel 1977. szeptember 11-én született. VARRÓ DÁNIEL: ÜZENET AZ OLVASÓKNAK alkalmi vers az olvasás évének tiszteletére Mivel az olvasásnak van most az évada, – jusson az eszetekbe Závada, – Esterházy Péter és Tandori Dezső, – meg a többi potyaleső, – de mindannyiunknak sok örömet szerző – kortárs magyar szerző.
A tévéhez leültünk megnézni azt a filmet, miről a műsorújság megírta, hogy nagyon sok vér fog majd folyni benne, és ennek mind a ketten örültünk, mert szeretjük a filmeket, amikben nagyon sok vér folyik. Te két fázós lábad akkor pólóm alá bedugtad, kis talpad ráhelyezted kövér, meleg hasamra, úgy néztük ezt a filmet, pisztáciát is ettünk. Napjainkból...: Varró Dániel: Boldogság. De gyorsan elfogyott, és félóra múlva kábé szép, szőkített fejecskéd a mellkasomra tetted, én kissé hátradőltem, a vállad átkaroltam, és elnyomott az álom. Most arra ébredek fel, hogy vége már a filmnek, a farpofák sajognak, jól elzsibbadt a lábam, és el van gémberedve a vállam is rohadtul, fejem nem dönthetem meg, nincsen mögötte támasz, valami ócska pornót sugároz a csatorna, éjfél is régen elmúlt. A távirányitóért nyúlnék, de el nem érem, van egy pohárnyi kólám, miből kiment a szénsav, de azt sem érem el, mert te rajtam fekszel éppen, szemed becsukva tartod, a szád kinyitva félig, meleg fuvallatocskák szállnak nyakamra onnét. Kívánhatnék-e többet?
XI. S ha már ily bőkezu vagyok, Minek tartanám meg a csücskét Annak, mit elszórtam? Hagyok a Press-re is hát valamicskét - Tudom, hogy elkel a segítség, Ki szerkesztő, firkálni restell -: Híres szorgalmamat vegyítsék A vasmarokkal, mely a Mester. XÍI. De jaj, batyumból fogy az olcsó Portéka, és sokat beszélek, Kicsinyke hagyatékról volt szó, S lám, egyre duzzad, no az ének, Bűn volna már az, szörnyű vétek, Ha még hosszabbra nyúlana; Ki nem tud semmit még övének, Azokhoz szól e ballada. Az elköszöngetés balladája Belőletek hogy mit se látok Többé, okosok, ostobák, Portásbácsik, magyartanárok S ti sok sínylődő kisdiák (Nektek se légyen mostohább A sorsotok, mint volt nekem), Szivembe kardok kínja vág, S hiány ül majd a lelkemen Rosszakaróim, jóbarátok, Temérdek angyal és svihák, Szép, szőke, barna, csúnya lányok, Sakkpartnerek, konyhásmamák, Tavaszi leves, tészta, mák, Rongy testem innen elmegyen, Közös sorunknak vége hát! Hiány ül majd a lelkemen. HOLMI - A folyóirat online kiadása » Varró Dániel: Boldogság; Átok. Töri-, matek-, rajz-, nyelvtanárok, Kerámiák, köcsögdudák, Könyvtárosok és csillagászok, Vegyétek szívem búcsúját!
Co bych si mohl přát víc? Feltöltő Barna Otilia Az idézet forrása
Kádas István grafikus alkotásai az egyetemes magyar kultúrából – kultú Eger szent istván hotel Grafikus. Kerti Károly grafikusművész és Dobroszláv Lajos festőművész irányításával képezte magát Tatán. Előtte Tatabányán nyomdászként dolgozott. 1976-ban Nyíregyházára, majd Budapestre költözött. Elutazott a Dél-Afrikai Köztársaságba, majd Bécsbe, 1988-tól pedig Izraelben dolgozott. 1977 óta kiállító művész itthon és külföldön. Tagja a Művészeti Alapnak. Több művészeti díjban, nívódíjban részesült. Litográfiákat, rézkarcokat, alugráfiákat, szerigráfiákat készít. Munkáit őrzi a tatai, nyíregyházi és a vajai múzeum. Önnek is van Kádas István képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy online értékesítjük. Szinbád alakját is megrajzolta, a férfit, aki sokfelé bolyongott a világban, benne van az emigráns lét és a visszatérésben megbúvó lehetőség. Kádas István megvallotta, hogy maga is Szinbád. Arról is beszélt, hogy kétféle vonalvezetést alkalmaz grafikáin: a magyar szecessziót idéző emelkedett stílusút, és a szenvedőt, amely Kondor Béla grafikusművész vonalvezetését idézi.
Az ő lányuk az itt látható képek alkotója, Kádas Szilvia. Egy évtized Amerikában – Mondhatni, ilyen fészekből nem lehet nehéz lendületet venni a művészi szárnyaláshoz, a családi háttér azonban, legyen bármennyire inspiráló és támogató, önmagában még nem biztosíték a sikerre. Kádas István elmondta az MTI-nek, hogy szenvedélyesen kutatja az egyetemes kultúrákat, amelyekre ráépült a lineáris, programozott történelem. Vallja, hogy Isten az embert a három idődimenziós, kozmikus mozgásba rendelte a Genezis, vagyis a teremtés visszatükröztetésének feladatával. Kiállításán grafikákat és festményeket, táblaképeket mutat be, figurális alkotásokat, amelyek a magyar történelem mítoszait, legendáit eleveníti meg. Rajzain a hunoktól, a honfoglalás korán át az 1956-os forradalomig a magyarság kultúrtörténetét ábrázolja. Látható lesz az Emese álma és a turulmadár mítosza, az Árpád-házi királyok legendája, amelyet megpróbál? a homályból a világosságra hozni?? fejtette ki. A hunok a Fekete-tengertől a Bécsi-medencéig megalakítják Hungáriát című grafikája olyan, mintha egy körkép része lenne lovakkal, lovasokkal, katonákkal, tornyokkal, kupolákkal, időgéppel, Kháron ladikjával, a kultúra évezredes szimbólumával, a jelenet fölött harsonás angyal repül?
Mindhárom országban kiállítást is rendeztek műveiből. Nyíregyházán, a Józsa András Múzeum Kádas István 30 ív litográfiáját őrzi. A kiállítás november 30-ig tart nyitva Tatabányán.