A költő, akit nem lehet nem szeretni. Cselenyák Imre Arany János életművét kutatja. – Arany élete nem bővelkedik a kalandokban. Hol vannak mégis azok a fordulópontok, amelyek az olvasó számára is izgalmassá, vagy mondjuk úgy, elevenné, életszerűvé teszik ezt a pályát? – Ezt a kétkedést folyamatában kapom az életrajz tervezésével kezdődően. Miért akarok éppen egy konformista, halk szavú, szelíd kisvárosi jegyzőről jelentős terjedelmű curriculum vitae-t írni? Erre csak részben az a válaszom, hogy: hiszen ő a magyar irodalom egyik, legnagyobb költője, aki még világirodalmi szinten műfordított is. A kezdőlökést egy a '80-as években olvasott cikk adta meg. Az írás Arany János betegségeivel foglalkozott, és megemlítettek benne egy házi műtétet, amelyet Kovács Sebestyén Endre sebészprofesszor végzett el. A has jobb oldalán, a máj magasságában egy kinövést fedezett fel Arany. A dudor tetején krajcáros nagyságú kékes folt jelentkezett, mire Kajdacsy doktor elhívta a fent említett professzort, aki tulajdonképpen egy bicskával elvégezte az operációt.
Országszerte megemlékeztek Arany születésének másfél százados évfordulójáról is 1967-ben. Az Igaz Szó, Utunk és Korunk különszámmal adózott a költőnek; az Arany János Emlékmúzeum Arany és hősei a képzőművészetben címmel rendezett kiállításán Puskás Sándor Arany és Petőfi találkozását megörökítő szobra, Nagy Pál linómetszete, Kozma István fémdomborítása és Hunyadi László vörösréz Arany-plakettje aratott sikert. A Kincses Könyvtár és Tanulók Könyvtára sorozataiban egymást érték az Arany János költészetét bemutató kötetek. Téka-kötetben jelentette meg a Kriterion Könyvkiadó a kor-, tanuló- és lakótárs Rozvány György visszaemlékezéseit Aranyra és Rozvány Erzsébet levelezését az Arany családdal (Arany János és Rozvány Erzsébet, bemutatja Sáfrán Györgyi, 1973), valamint Antal Árpád Arany és Petőfi levelezése (1973) c. gyűjteményét. Arany Legszebb versei 1977-ben jelentek meg, Irodalmi tanulmányok (Magyar Klasszikusok 1978) c. válogatást írásaiból Rohonyi Zoltán állított össze. Az Arany-tisztelet skálájának szélességét jellemzi, hogy Patkós György és Kovács Ferenc már 1955-ben bemutatta kolozsvári színészek közreműködésével a Toldi dramatizált rádióváltozatát, s Szilágyi Domokos 1968-ban Kortársunk Arany János címmel önálló kötetként megjelent esszéjében vallott a 19. század klasszikusának élő emberségéről.
Szenvedélyesen kereste lelki társát, a nőt, akit szerethet, és aki megérti őt. De vajon megtalálta az igazit? Ez a kötet nem a megközelíthetetlen, nagy bajuszú panoptikumi alakról mesél, hanem az érző fiatal férfiről, aki megannyi nehézség és bizonytalanság után válik a nemzet aranyává. Hagyd, hogy magával ragadjon! Arany depressziós a Katonában Október 22-én, vasárnap különleges, háromrészes produkcióval várja a nézőket a budapesti Katona József Színház az Arany-emlékév jegyében. Játék Barbie: Princess popsztár online Váci vigalom 2019 programfüzet Ingyenes weboldal szerkesztő program online Arany jános élete kony 2012
Nagyszalonta, 1930). A költő halálának 50. évfordulóján, 1932-ben a Kolozsvári Magyar Színház rendezett ünnepi előadást; ez alkalommal a Pásztortűzben Császár Károly és Kovács Dezső, az Erdélyi Helikonban Reményik Sándor, Szerb Antal (Arany János és Európa), Kovács László, Molter Károly méltatta a költőt. A Kemény Zsigmond Társaság Arany-ünnepélyét Antalffy Endre Arany-ódájával nyitották meg Marosvásárhelyen. Az Arany-ünnepségek műsorigényeit szolgálták az évfordulón kinyomtatott hazai kórusművek ( Delly-Szabó Géza: Mátyás anyja; Nemes Elemér: Tetemrehívás; Tárcza Bertalan: Zách Klára). 1933-ban jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh bibliofil kiadványa, Arany János balladái, Buday György fametszeteivel. Kolozsvárt 1936-ban Arany válogatott versei t, 1938-ban elbeszélő költeményeit jelentette meg a Minerva Könyvkiadó Görög Ferenc bevezetésével, 1942-ben a Lepage-kiadású Tillaárom haj! vidám verseit tartalmazta Gaál Gábor szerkesztésében, R. Berde Mária előszavával és Andrásy Zoltán illusztrációival.
Három nagy méretű epekövet távolított el, amely rendjén is lenne, csakhogy az azt követő seblázba a költő kis híján belehalt. Aztán a seb soha be nem gyógyuló sipollyá alakult, amellyel haláláig együtt kellett élnie. Amikor ezt elolvastam, azt mondtam magamban: nahát, hogy mik meg nem történtek Arannyal, érdemes lenne megírnom az életét! Különben pedig korántsem volt unalmas alak. Ő is lázadt, beállt vándorszínésznek, igaz megbánta, de volt benne kurázsi. A környezete nagyra értékelte sajátos humorát, a Petőfivel való barátsága és levelezése irodalmi kuriózum. Fotó: Lehoczki Dávid – Mindig érdekelt, miért nem harcolt Arany 1848-ban? – Igaz, nem küzdött a szabadságharcban, de részt vett benne. Két hétig volt nemzetőr, ami azt jelentette, hogy 1848. november 4-től, november 18-ig két szalontai századdal segítségére volt Arad lakosságának. Induláskor a társai őt javasolták századosnak, mert elismerték képességeit, de ő elhárította. Úgy nézett ki, mint egy igazi hazafi, fején kék csákó, testén szürke honvédköpeny, vállán szuronyos puska.
Kikerülhetetlen az a rengeteg szóösszetétel, azok az aforizmák, amelyek a mindennapokban használatosak, csak nem feltétlenül tudjuk, hogy ez Arany öröksége. "Zúg az éji bogár, neki megy a falnak"; "Előtted a küzdés, előtted a pálya. "; Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét" stb. A korábban kissé töredezett, jegecekkel teli magyar nyelvből simulékonyabb, szebben beszélhető nyelvet hozott létre. Attól vált ő annyira közkedvelt költővé, hogy zseniális verseinek a ritmusa, a dallama is élvezetes. A XXI. század Magyarországában is azok beszélnek szépen, választékosan, akik Arany örökségét viszik tovább. Életregényéből pedig egy csendes, szerény, béketűrő, toleráns ember emelkedik az égig, akit egyszerűen nem tudunk nem szeretni.
Utunk, 1979/16. Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
Németh Lajos További magyar hangok Andresz Kati, Berkes Bence, Bolla Róbert, Czifra Krisztina, Élő Balázs, Fellegi Lénárd, Hábermann Lívia, Hegedüs Miklós, Lipcsey Colini Borbála, Melis Gábor, Mohácsi Nóra, Sági Tímea, Sarádi Zsolt, Tarján Péter, Turi Bálint, Uri István Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] 90 perc a mennyországban az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
"Egy barátom éjféltájt adta kezembe a könyvet, és hajnali kettő vagy három óra körül még mindig olvastam. Csodálatos és erőt adó történet, ami távlatokat, biztonságérzetet, tisztánlátást és melegséget nyújt", írja az ajánlóban Donald Miller író, a Kék, mint a dzsessz című könyv szerzője. Xpress. 90 perc a mennyországban. Eredeti cím: 90 Minutes in Heaven - A True Story of Death and Life (2004. ) Fordította: Szűr-Szabó Katalin (2012. )
Hazafelé egy lelkészkonferenciáról, Don Piper, baptista lelkipásztor autójával összeütközött egy kamionnal, amely ismeretlen okból tért át az ő sávjába. Azonnal meghalt. Az ezt követő kilencven percben Piper a mennyországban járt, ahol találkozott mindazokkal, akik hatással voltak rá spirituálisan, éteri zenét hallhatott és lelke valódi békére talált. Eközben, lenn a Földön egy a konferencián szintén részt vevő lelkész, megállt a szörnyű baleset helyszínén, és noha látta, hogy Don már halott, imádkozni kezdett érte. Cecil Murphey, Don Piper: 90 perc a mennyországban | könyv | bookline. Piper csodával határos módon visszatért az életbe, és a mennyországban tett rövid látogatása után hosszú és fájdalmas gyógyulás várt rá. Éveken át Piper megtartotta magának ezt az élményt, ám végül barátai és a családja meggyőzték arról, hogy különleges történetét másokkal is megossza.
Léleksimogató, mély érzésű ember lelkéből feltörő szavak a papíron, de én nem éreztem azt a bizonyosságot adó katarzist, amit a Don történetéről halló emberek éreztek (legalábbis a könyv szerint. ) Egy rész viszont nagyon felhúzott, és ezért három csillagnál többet nem tudok adni – adott a könyvben egy kórházban haldokló nő, aki kifejezetten kérte, hogy ne beszéljenek neki az örökkévalóságról, hagyják a vallással békén. Don Piper: 90 perc a Mennyországban - ZalaMédia - A helyi érték. Akkor mi a túróért nem lehet tiszteletben tartani, miért kell csak azért is lenyomni a torkán? Amikor ott van totál kiszolgáltatottan, nem tud hova menekülni, de tiszta elmével kéri, hogy NE, akkor miért??? Persze, a könyv ezt pozitívumként tünteti fel, hogy csak addig nyaggatták, amíg be nem adta a derekát, és meghallgatta a Don történetéről szóló kazettát, ami után egy arasznyival a halála előtt kereszténnyé vált… Ez nem magasztos és megható, hanem erőszakos és önző, az ember legalább a saját haldoklását élhesse már meg úgy, ahogy ő szeretné, és ne aszerint, ahogy a körülötte levők igénylik a saját lelkecskéjük megnyugtatására.