1. 1 program • • • • Alanyai: azok a munkaadók, akik a közfoglalkoztatásból 30 napnál nem régebben kilépett és nyilvántartásba vett álláskeresők foglalkoztatását vállalják bérköltség támogatásban részesülhetnek. A támogatás időtartama: 8 hónap + 4 hónap továbbfoglalkoztatás A támogatás mértéke: bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-a A program résztvevője és a munkaadó részére, a munkába járással kapcsolatban felmerülő utazási költségek 100%-a is megtéríthető. "Közfoglalkoztatásból a versenyszférába" program A közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatása illeti meg kérelmére azt: a) akinek a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkozatási jogviszonya azért szűnt meg, mert gazdasági társaságnál, egyéni vállalkozónál, erdőgazdálkodónál vagy vízi társulatnál határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, és b) aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt. Munkaidő: legalább napi 6 óra, megváltozott munkaképességű személynél 4 óra A juttatás összege: 22.
"Közfoglalkoztatásból a versenyszférába" központi munkaerőpiaci program 2017. március 2. 12:21 A Kormány döntése értelmében az elkövetkezendő időszakban a cél a teljes foglalkoztatottság elérése. E cél eléréséhez az elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatást indokolt ösztönözni. A teljes foglalkoztatás akkor valósítható meg hosszútávon fenntartható módon, ha abban minél nagyobb arányt képvisel a versenyszféra, ha minél több új, adófizető munkahely jön létre, és ha azok, akik képesek és készek nyílt munkaerőpiaci feltételek mellett dolgozni, megfelelő segítséget kapnak az elhelyezkedésükhöz. Segíteni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, és meg kell teremteni az érdekeltséget az egyén oldaláról a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépésre. A Kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát, mindez rögzítésre került Magyarország Konvergencia Programjában is. A célok elérése érdekében 2015. évben egy új jogintézményt vezettek be.
Magyar gazdaság A félmilliárd forintos keretösszeg ezúttal 1-2 ezer közfoglalkoztatott elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésében segíthet. 2021. 04. 15 | Szerző: VG Elindult csütörtökön a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelynek résztvevői akár meg is háromszorozhatják eddigi kereseteiket – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. A félmilliárd forintos keretösszeg ezúttal 1-2 ezer közfoglalkoztatott elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésében segíthet. A program célja, hogy a megfelelő szakképzettséggel rendelkezők a közfoglalkoztatást maguk mögött hagyva a versenyszférában dolgozzanak tovább. Ennek érdekében elhelyezkedési juttatásban részesülhetnek azok, akik a közfoglalkoztatási jogviszonyuk időtartamának lejárta előtt állást találnak a nyílt munkaerő-piacon. Fotó: Shutterstock Minél hamarabb lép ki a valaki a közfoglalkoztatásból, annál több támogatáshoz juthat, hiszen a hátralévő időre utólag kapja meg a havi 45 600 forintot.
A Kormány egyetért azzal, hogy a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedését ösztönözni szükséges. A magyar gazdaság helyzetének erősödésével a Kormány lehetőséget teremt a közfoglalkoztatottak piaci alapú munkavállalására. A célok elérése érdekében egy új jogintézményt vezettek be. 2015. november 10-én megjelent a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló 328/2015. (XI. 10. ) Korm. rendelet. A támogatás a közfoglalkoztatottat ösztönzi a versenyszférában történő elhelyezkedésre oly módon, hogy közfoglalkoztatási jogviszony időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedése esetén elhelyezkedési juttatásban részesül. Az elhelyezkedési juttatást azon közfoglalkoztatott személyek kapják, akik a piaci szférában munkaviszonyt létesítenek. Annak érdekében, hogy minél több ember elhelyezkedését elő lehessen segíteni a program által, különféle munkaerőpiaci szolgáltatásokat biztosítanak. A Közfoglalkoztatásból versenyszférába-program három pillérre építkezik: a közfoglalkoztatásból kilépők elhelyezkedési juttatást vehetnek igénybe sikeres nyílt piaci elhelyezkedésük esetén, lehetőség van a foglalkoztatást biztosító munkahelyen bérköltség-támogatással szakmai segítő igénybevételére, mindezek mellett munkaerőpiaci szolgáltatásokat biztosítanak.
For beginners Magyarul Kormányablak - Feladatkörök - Jelentkezés az "Út a munkaerőpiacra" (GINOP 5. 1. 1-15 / VEKOP 8.
TOVÁBBI RÉSZLETEK ERRŐL: Kapcsolódó tartalmak 2020 © Innovációs és Technológiai Minisztérium
Csok 2020: fontos lesz a csok-szabályozás a lakáshitelek esetében! A korábbi Varga-bejelentés után most újabb információk derültek ki arról, hogy a kormány hogyan tervezi az új lakás vásárlásához 2020-ig kedvezményes 5%-os áfa kivezetése után a lakásépítéseket és vásárlásokat ösztönözni, úgy, hogy közben a családok részesüljenek a kedvezményekben és ne a külföldiek vagy/és befektetési céllal vásárlók. Gulyás Gergely miniszter a keddi Kormányinfón bejelentette, hogy az 5000 fő alatti települések esetében emelkedik a CSOK összege (egyelőre ismeretlen mértékben), vagyis a kisebb településeken vásárló családok még magasabb támogatást kaphatnak. "A CSOK összege növekedni fog az 5000 fő alatti településeken, konkrét összeg még nincs, de jelentős összegű emelést tervez a kormány" – mondta Gulyás. Az 5%-os újlakás-áfa és egy valamivel magasabb CSOK összeg – kizárólag a kisebb településeken – aligha összehasonlítható egymással a teljes lakáspiac ösztönzése szempontjából. A kisebb településeken ugyanis lényegében nem létezik új építésű lakáspiac, legalábbis ami a fejlesztők által értékesítési célra épített, kész lakóingatlanokat illeti.
Lakáspiaci hatások Az 5000 főnél alacsonyabb népességű települések közül a budapesti agglomerációban, vagy a megyeszékhelyek közelében lévő községek demográfiai szempontból eddig is kedvező helyzetben voltak, ugyanis a városoknál alacsonyabb ingatlanárak miatt sokan döntöttek úgy, hogy ott vásárolják meg vagy építik fel otthonukat. Részletekért kattints a képre! Feltehetően ez is szerepet játszott abban, hogy a mostani támogatás igénybevételének egyik fő kritériuma, hogy az adott település népességszáma az elmúlt 15 év (2003. január 1. óta) során legalább 5 százalékkal csökkenjen. Ezzel egyébként a Pest megyében található 5000 fő alatti települések legnagyobb része ki is esik, mindössze 21 település marad, ahol igénybe lehet venni a támogatást. A többi megyében természetesen már bővül a támogatásra alkalmas települések köre, azonban ott is inkább azok a községek kerülnek be a támogatásra alkalmas települések közé, amelyek távolabb vannak a megyeszékhelyektől és közlekedési szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben vannak.
A támogatás félidejében, 2020. januárjában további 200 településsel bővült az eredetileg 2486 helységnevet tartalmazó lista. Községtől a városig "A támogatás ma 2678 olyan 5000 fő alatti településen vehető igénybe, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent, azonban a falusi CSOK név ellenére tévedés azt hinni, hogy ezek közül mindegyik apró falu lenne. Számos kiváló infrastruktúrájú és jó elhelyezkedésű, akár Balaton-parti és budapesti agglomerációs település, sőt város is található a listán" – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Bár a legfrissebb statisztikákra még várni kell, a Belügyminisztérium állandó lakosságra vonatkozó adatbázisa betekintést enged a magyarországi települések népességszámának éves változásaiba. Ezek alapján 2017. január 1. és 2019. között országos szinten 49. 400 fővel (0, 49 százalák), a 2019 és 2021 első napjai közötti két éves időszakban pedig 55. 400 fővel (0, 55 százalék) csökkent az állandó lakosság, országos szinten a népességfogyás tehát gyorsuló tendenciát mutat.
Magyarország 3155 településéből a tavalyi évben 2874 település népessége nem érte el az 5000 főt, ezek közül azonban több mint 1000 olyan település volt, amelynek növekedett, vagy az országos átlagnál alacsonyabb mértékben csökkent a népessége, vagyis amelyre nem érvényes a bevezetésre kerülő 5 százalékos intézkedés. Számításaink szerint tehát összesen 1799 település marad, amelyre igénybe lehet venni az új, falusi csok-ot. A változás lényege: azokat a CSOK-összegeket (vissza nem térítendő támogatásokat), amelyeket eddig csak új lakásra lehetett igénybe venni, ezentúl az érintett kistelepüléseken használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is fel lehet majd használni. 1 gyermek után változatlanul 600 ezer forint lesz a használt lakások CSOK-jának az összege, 2 gyermek után viszont 1, 43 millióról 2, 6 millióra, 3 gyermek után pedig 2, 2 millióról 10 millióra növekszik. Akik legalább 4 gyermeket nevelnek, az eddigi 2, 75 millió helyett szintén 10 millióra lesznek jogosultak az érintett kistelepüléseken.
Pontos részletek sajnos nem ismertek, így még nem készült friss, nyilvános lista az érintett településekről. Az átlagos csökkenést sem tudni pontosan mi alapján nézik, de valószínű, hogy a 2001 és 2011 közti hivatalos, KSH népszámlálás adataiból indulnak ki az adott település esetén is. Az országos átlagos népességszám csökkenés 2001 és 2011 között 2, 556 százalékos volt. A múlt évi, mintegy 152 ezer adásvételből 35 ezer bonyolódott községekben, de ebben benne vannak a falusi CSOK-ra nem jogosult települések is. Ez azt jelenti, hogy mintegy 20 ezer adásvétel történhetett falusi CSOK-ra jogosult településeken, vagy még annyi sem, mivel a csökkenő népességszámú községek piacán eleve körülményesebbek a tranzakciók. A friss bejelentés szerint 25 milliárd forint juthat erre a programra, de a keretösszeg emelhető. Ez alapján, a 2-3 gyermekes családok számára nagy könnyebbséget jelent majd a kis falvakban a házvásárlás. Persze 3200 település van itthon, így a keretösszeget alapulvéve, erre jogosult falvanként átlagosan néhány (hozzávetőleg 3-6) család támogatása lehet reális, de igen egyenlőtlen eloszlásban.
Munkaszüneti napok 2020. Végleges településlista. A Falusi CSOK részleteit itt, a településlistát itt tekintheti meg. Falusi CSOK igényléséhez 1 év folyamatos TB viszonyt kell igazolnod, a CSOK igénylésekor a külföldön szerzett társadalombiztosítási jogviszonyt is figyelembe … Felmondás 2020. × A címlapról ajánljuk. Ha 2022-ben továbbra is van igény a programra, a kormány dönthet a folytatás mellett, illetve az érintett települések listáját is felülvizsgálhatják, akár bővíthetik is - fejtette ki a kormánybiztos. Megjelent a Magyar Közlönyben azon települések listája, ahol felhasználható a július 1-től induló falusi CSOK. Startolhat a falusi csok: döntöttek a részletekről A korábbi bejelentés szerint a program 2019. július 1-jével indul, és egyelőre három évig, 2022. június 31-ig lesz elérhető. Ha azt látja 2022-ben, hogy továbbra is van igény a programra, dönthet úgy, hogy folytatja, illetve az érintett települések listáját is felülvizsgálhatja, akár bővítheti is - … A falusi CSOK-ban azok az 5.
Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a KSH alapján véglegesített és a BM lakossági számadatai között, más mérési módszertan miatt, lehet némi különbség - iránymutatónak azonban ez is jó lehet.