Számtalan más látnivaló található Tatabányán, melyek általában a bányászathoz köthetők. A Turultól 419 lépcső vezet le Tatabánya belvárosába. A lépcső alján Újvárosban találhatjuk magunkat, ahonnan nincs messze a Fő tér és az Árpád vezér szobor. Ranzinger Vince kilátó - Tatabánya 2008-ban a Bányásznapon avatták fel a tatabányai Kő-hegyen az egykori XII-es akna felvonójából kialakított harminc méter magas kilátót. A toronyból 30 kilométeres körzetben nyílik kilátás a környező falvakra, úgymint Óbarok, Oroszlány és Komárom. Kiépített túristaösvényen haladva a Parkerdőn keresztülvágva ljuthatunk a város másik jellegzetes építményéhez, a Turul emlékműhöz. Innen a P▲ jelzésre térve jutunk a kilátóhoz (összesen 2, 5 km). A vasútállomásról a sínekkel párhuzamosan futó Jedlik Ányos utcáról térjünk a rá merőleges Mozdony utcába! Ennek végén, a forgalmas 1-es utat keresztezve már láthatjuk a P jelzéseket, melyeket a hegytetőig kell követnünk. Itt a P▲ jelzésre váltva érünk a kilátóhoz (összesen 2, 6 km).
2800 Tatabánya, Kő-hegy Ranzinger Vince kilátó információk 2008-ban a Bányásznapon avatták fel a tatabányai Kő-hegyen az egykori XII-es akna felvonójából kialakított harminc méter magas kilátót. A Ranzinger Vince bányászmérnökről elnevezett építményt a tatabányai szénmedencében zajló, évtizedeken át meghatározó kőbányászat emlékére újíttatta fel és építtette át Tatabánya önkormányzata. A névadó a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság (MÁK Rt. ) tatabányai bányaigazgatója volt. A tatabányai kilátó környéke A toronyból 30 kilométeres körzetben nyílik kilátás a környező falvakra, úgymint Óbarok, Oroszlány és Komárom. Kiépített túristaösvényen haladva a Parkerdőn keresztülvágva ljuthatunk a város másik jellegzetes építményéhez, a Turul emlékműhöz. Szintén a kilátó közelében találhatjuk a Szelim-barlangot, de a hegy lábánál is akad látványosság, mint például a János-forrás, ami régóta a környék egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A Vértesben működő, valaha aktív mészégető tevékenység tanújaként egy szépen felújított mészégető kemence is utunkba kerül, amelynél érdemes elidőzni, és megismerkedni ezen népi mesterség csinyjával-bínyjával.
telefon: +36 34 316 733 fax: +36 34 316 226 e-mail: Körtvélyesi kilátó Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni kék kereszt-jelzésen, a Tatabánya várostól is karnyújtásnyira fekvő, a Vérteserdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi kilátóhoz. A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll.
Megismertem az Adatkezelési szabályzatot és hozzájárulok, hogy a National Geographic Magyarország hírlevele(ke)t küldjön számomra és saját, vagy üzleti partnerei ajánlataival megkeressen a megadott elérhetőségeimen.
Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtt Oktatás Adatok exportálása:
A zentai diadalról a katolikus európai országok nagy ünnepéllyel emlékeztek meg, a Habsburgok spanyol-ágának révén pedig még az amerikai földrészek spanyol gyarmatain is Zentát és Savoyait ünnepelték. A bácskai német származású Eisenhut Ferenc festőművész A zentai csata c. festménye a 1896. évi milleniumi kiállításra készült [1] A zentai csatát követően a Szent Liga országai 1699. januárjában békét kötöttek az Oszmán Birodalommal Karlócán. A pillanatnyi hadi helyzetet rögzítő békeszerződéssel Erdély és Magyarország – a Bánság kivételével – Habsburg uralom alá került, Savoyai későbbi győzelmei nyomán pedig, a Bánság visszafoglalásával (1718-as pozsareváci béke) teljesen helyreálltak a középkori Magyar Királyság határai. Savoyai Jenő herceg lovasszobra. Bár a nagy európai háborúk során a 18. század elejére Közép-Európába szorított Habsburg dinasztia megkezdte egy olyan központosított dunai birodalom kiépítését, amely gyakran a magyar nemesi rendek nyílt ellenállásával találkozott, mindezek az események azonban nem csökkentik Savoyai Jenő herceg zentai hadi tettét, amellyel hosszú évtizedek után a török kor véget ért Magyarországon.
Az esti órákban a Palota díszvilágítása és a panoráma páratlan atmoszférát kölcsönöz a térnek.
A Szent Liga ideiglenes balkáni sikereit követően II. Musztafa szultán óriási csapatösszevonása miatt a keresztény szövetségesek a Duna- Száva vonala mögé vonultak vissza. Savoyai, elvetve a kiadások miatt aggodalmaskodó bécsi Haditanács teljes visszavonulásra adott parancsát, a rendelkezésre álló német, magyar, szerb, horvát, francia és spanyol erők összevonásával és felderítő állások létesítésével azonban meg kívánt ütközni a török hadsereggel. A mintegy 70-80, 000 katonával felvonuló török szultán táborához Thököly Imre vezetésével félezer lovas hegyaljai felkelő is csatlakozott. Thököly javaslatára Elmasz Mehmed nagyvezér az eredeti partiumi vonulási tervtől elállva a Tisza vonalát követve vonult volna Szegeden keresztül Észak-Magyarország irányába. A Tisza zentai szakasza évszázadok óta ismert és használt folyami átkelő volt, így a sereg számára is kedvező terepadottságainak köszönhetően nem véletlenül választotta Zentát a török nagyvezér helyszínül. A bánságiról a Tisza bácskai oldalára átkelni szándékozó török hadseregről Savoyai szeptember 10-én értesült, így szeptember 11. hajnalán csapataival Zenta mellé vonult, és kis felderítő csapat élén előrelovagolva a Zenta melletti Orompart dombos magaslatáról kémlelte ki a török csapatmozgást a Tiszánál.