Lenyelés Hasi fájdalom, hányinger, hányás RÖVID IDEJÛ EXPOZÍCIÓ HATÁSAI Az anyag irritálja/izgatja a szemet, a bõrtés a légzõrendszert. Az anyag nem allergiás kiütést okozhat a vele való érintkezés esetén. [6] Lebontás az emberben, távozása a szervezetből Fennáll a gyanú, hogy lebomlásnál megterheli a májat [3] Endokrin rendszert károsító Immunrendszert károsító Szövetkárosító Mutagén Nincs jele mutagenitásnak [9] Karcinogén Nincs jele rákkeltő hatásnak [9] Reprotoxikus, teratogén 750 mg/kg/ nap dózisnál szaporodási toxicitás nem figyelhető meg [9] Akut toxicitási adatok ( LD50) Krónikus toxicitási adatok ( NOEL, LOEL) EGYÉB JELLEMZŐK - nincs adat Szerző által felhasznált források
"Analytic Study of Free and Ester Bound Benzoic and Cinnamic Acids of Gum Benzoin Resins by GC-MS HPLC-frit FAB-MS". Phytochem Anal 8, 63-73. DOI: <63::AID-PCA337>3. ;2-Y 10. 1002/(SICI)1099-1565(199703)8:2<63::AID-PCA337>3. ;2-Y. ↑ GSFA Online Food Additive Group Details: Benzoates (2006). szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. november 9. ) ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 95/2/EK irányelve (1995. február 20. ) a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról. Hatályon kívül helyezte az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ↑ Whitfield Ointment. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ a b Concise International Chemical Assessment Document 26: BENZOIC ACID AND SODIUM BENZOATE ↑ Bedford PG, Clarke EG (1972). Biztonságtechnikai adatlapok. "Experimental benzoic acid poisoning in the cat". Vet Rec 90, 53-58. PMID 4672555. További információk [ szerkesztés] International Chemical Safety Card 0103 ChemicalLand
id opac-EUL01-000313544 institution B2 EUL01 spelling Eősze László 1923-2020 EUL10000025687 Y Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban Eősze László Budapest Zeneműkiadó 1971 159, [1] p. ill. 29 cm könyv Kodály Zoltán 1882-1967 zeneszerző magyar 20. sz. életmű EUL10000164342 Y életmű 2., bőv. kiad. Bp. : Zeneműkiadó, 1976 hun hu Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban 313074 963 330 125 4 Eősze László language Hungarian format Book author Eősze László (1923-2020) spellingShingle Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző -- magyar -- 20. -- életmű author_facet author_sort Eősze László 1923-2020 title title_short title_full title_fullStr title_full_unstemmed title_auth title_sort kodaly zoltan elete kepekben es dokumentumokban publishDate 1971 publishDateSort physical 159, [1] p. : ill. ; 29 cm callnumber-raw 715463 callnumber-search topic topic_facet zeneszerző illustrated Illustrated first_indexed 2022-02-22T16:21:23Z last_indexed 2022-03-11T13:05:20Z recordtype opac publisher Budapest: Zeneműkiadó _version_ 1727005008631693314 score 13, 338151
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. dec. 16. – Bp., 1967. márc. 6. ): zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus, az MTA tagja (l. 1943, r. 1945, t. 1946), Kossuth-díjas (1948, 1952). Atyja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő; anyja: Jaloveczky Paulina; mindketten műkedvelő muzsikusok. A nagyszombati érseki gimn. tanulója volt, emellett zenei tanulmányokat (zongora, hegedű, gordonka) is folytatott. 1900-tól Bp. -en a tudományegy. -en – mint az Eötvös-kollégium tagja – a magyar és a német szakot hallgatta, a Zeneak. -án Koessler János zeneszerzés-növendéke volt. Az egy. -en 1906-ban doktorált A magyar népdal strófaszerkezete c. disszertációval, és ugyanebben az évben volt akadémiai vizsgahangversenye is. 1906–1907-ben tanulmányutat tett Berlinben és Párizsban. A francia fővárosban érte életének egyik legdöntőbb zenei élménye: megismerkedett Debussy muzsikájával. Már 1905-től kezdődően rendszeres népdalgyűjtő utakat tett, és ezt a működését – kisebb megszakításokkal – egészen 1925-ig folytatta, de még 1950-ben is gyűjtött Mohácson.
1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta. A második világháború utolsó két évében részt vett a zsidók menekítésében, majd egy budapesti zárda pincéjébe költözött, ott írta meg a Missa brevis című miséjét, amit 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában. 1958. november 22-én elhunyt a felesége, Emma, majd egy évvel később, 1959. december 18-án Kodály újranősült: a 19 éves Péczely Saroltát vette feleségül. A második világháború után meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Ő lett a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének és a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnöke, majd később parlamenti képviselőnek is megválasztották. 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként tevékenykedett, majd 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elnöke lett. 1947 és 1965 között a Szovjetunióban, Nyugat-Európában és az USA-ban járt, népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült.