Töltött savanyú káposzta · Recept Savanyúkáposzta húsgombóccal recept Kalla58 konyhájából - A tökmag és a tökmagolaj élettani hatása elvitathatatlan a benne levő magnézium, cink, E-vitamin, stb. miatt. Tulajdonképpen a saláta minden… Tovább » Lánykori nevén korhelylevesnek hívják, nálunk valahogy mégsem ez az elnevezés maradt fenn. Állítólag a másnapos gyomor kitűnő ellenszere, de én ezt saját tapasztalattal nem tudom alátámasztani. Kifejezetten téli leves, gyakran főzik szilveszter környékén, de szerintem annyira finom, hogy kár lenne csak év végére korlátozni a fogyasztását. A kolbászkészítéskor félretett kolbászhúsból is szokás készíteni a gombócokat…. Tovább » A lengyelek (és litvánok) nemzeti eledele igazi téli fogás. Hasonlít a mi székelykáposztánkhoz, de gazdagabb annál. Régen vadászok eledelének számított, így benne volt minden földi jó, ami megtermett az erdőben: vadhúsok, gomba, szárított gyümölcsök, borókabogyó. Ahány ház, annyiféle változat. Előnye, hogy napokkal a fogyasztás előtt elkészíthető, az újramelegítés csak használ neki.
Adjuk hozzá a savanyú káposzta levét, majd a vajból, lisztből, paprikából készítsünk rántást, és keverjük a leveshez. A darált húst dolgozzuk össze a tojással, egy kiskanálnyi apróra vágott hagymával, zsemlemorzsával. Sózzuk, borsozzuk. Formázzunk kisebb gombócokat a masszából. Tegyük a levesbe a savanyú káposztát és a húsgolyókat, és főzzük addig, amíg a húsgombóc készre fő benne (nagyjából még 15 perc). Egy korábbi válogatáshoz készült, ez volt az egyik kedvencem… Oldal ajánlása emailben X Ajánlott bejegyzések X
Ízelítő 28. Húsgombócos savanyú káposzta - YouTube
Meghámozzuk és finomra vágjuk a vöröshagymát, kevés zsiradékon megfonnyasztjuk. Ha már üveges, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, és azzal is egy percig pirítjuk. Meghintjük őrölt pirospaprikával, átkeverjük, és már dobjuk is rá az átvágott savanyú káposztát. Felöntjük vízzel, kis lángon főzzük. Közben mellédobjuk a babérlevelet is. Körülbelül fél óráig főzzük, közben a burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk. Egy maroknyit külön megfőzünk a húsgombóchoz, a többit beleszórjuk a fövő levesbe a meghámozott, csíkokra vágott sárgarépával együtt. A külön megfőzött krumplit leszűrjük, áttörjük, hagyjuk teljesen kihűlni. Utána összegyúrjuk a darált hússal, a tojással, sóval, borssal, majoránnával, finomra vágott petrezselyem zöldjével ízesítjük. Annyi lisztet adunk hozzá, hogy jól formázható legyen a massza. Kicsi, diónyi gombócokat gyúrunk belőle, és forró, sós vízben kifőzzük (forrás után körülbelül 10 percig kell főzni). Leszűrjük. Ha a zöldségek már megfőttek a levesben, öntünk még hozzá annyi vizet, hogy megfelelő legyen a sűrűsége (van, aki sűrűbben, van, aki hígabban szereti).
Kandalló építés:: Cserépkályha építés:: Kemence építés - Farkas kandalló - Balatonfüred Kandalló, cserépkandalló építés Veszprém megye, tűztér - Kályhatár Persze a zárt tűzterű kandallók esetében is könnyen elérhetjük, hogy azok nyílt tűztér hatását keltsék, hiszen ha a kandalló kéményének mérete egy nyílt tűzterű rendszer üzemeléséhez lehetővé teszi, akkor felfűtés után nyugodtan kinyithatjuk. Sőt a liftes tűztérajtók felhúzás után akár teljesen eltűnhetnek a kürtő burkolata mögött, így nem is lehet majd észrevenni, hogy a tűztérnek ajtaja is van. Egy kandallónak a legfontosabb eleme azonban a tűztér, hiszen ebben a kamrában történik maga az égés. A tűztér mérete határozza meg alapvetően a kandalló teljesítményét, azt hogy az mekkora hő leadására képes. A tűzterek esetében két eltérő megoldásról beszélhetünk. Az egyik, amikor egy előgyártott tűztérbetétet vásárolunk és ez a tűztérbetét van csatlakoztatva a füstelvető és szabályozó rendszerekhez. Ilyenkor ezt a tűztérbetétet falazzák körbe az oldalfalakkal és az arra épülő főpárkánnyal.
Most az első két elemmel szeretnénk részletesebben foglalkozni, hogy ezek kialakítása esetén milyen lehetőségeink vannak és milyen technikai paramétereknek kell ezen elemeknek megfelelnie. A kandalló tűztérnyílása egyszerre több funkciót is betölthet, hiszen értelemszerűen a kandalló fűtéséhez szükséges tüzelőanyagot ezen keresztül helyezzük a tűztérbe, azonban emellett van, hogy ezen nyílás szolgál az égéshez nélkülözhetetlen levegő egy részének, vagy akár egészének biztosítására, illetve a hő kisugárzásában is szerepe lehet. Ezt nyilván az határozza meg, hogy nyílt vagy zárt tűzterű kandallóról beszélünk. A nyílt tűzterű kandallók esetében sajnos a tűztérnyílások tekintetében jobban meg van kötve a kezünk, ugyanis ebben az esetben be kell tartanunk számos tűbiztonsági előírást, melyekkel majd egy későbbi cikkünkben részletesebben is foglalkozunk. Shimano szett
Bár manapság már korszerűbb és praktikusabb fűtési módszereket alkalmaznak, a kandalló megőrizte varázsát, és előszeretettel építik be ma is családi házakba. A kínálat így jelenleg is óriási: az egyszerű szobakandallók mellett már olyan berendezések is elérhetőek, melyek az egész ház fűtésének ellátása mellett a melegvíz-szolgáltatásról is gondoskodnak. Csukva vagy nyitva? A kandallókat alapvetően aszerint osztályozzák, hogy az égéshez szükséges levegőt honnan veszik, ez alapján beszélhetünk nyílt és zárt égésterű készülékekről. Nyitott kandalló esetén a tűztér közös az adott helyiség légterével, így innen és a szellőzőcsatornán át kapja az égéshez szükséges levegőt. Ennek mennyisége – egyedi fűtés esetében – a helyiség térfogatának akár öt-tízszeresét is meghaladhatja óránként, ideális tehát, ha a nyitott tűzterű kandalló a ház legtágasabb helyiségébe – a nappaliba vagy a társalgóba – kerül. Míg a nyílt tűzterű kandallók 10%-os hatásfokuk miatt inkább csak reprezentációs célt szolgálnak, addig a zártak a maguk 70%-ával már komoly fűtőberendezésnek számítanak - ez utóbbiak egyébként leginkább egy vaskályhához hasonlítanak.
A kandalló szíve A kandalló szíve a tűztér vagy kamra. Ennek mérete határozza meg, hogy mekkora helyiség fűtésére alkalmas a berendezés. Falai többek között tűzálló anyagból, samottból, hőálló betonból vagy acéllemezből készülnek. A szikraképződés megakadályozása érdekében – főleg a nyitott tűzterű kandallók esetében – fémszövetet vagy hőálló üvegborítású kandallófüggönyt kell alkalmazni, de emellett egy kandalló előtti "biztonsági sáv" kialakítására is szükség van. A kandalló fűtőanyaga szilárd, folyékony vagy légnemű is lehet, mindezek mellett mégis a fa a legkedveltebb, különösen a száraz, kemény bükk, tölgy, akác, kőris, éger vagy gyümölcs. A fa esetében a növényrészek közül a legmagasabb fűtőértékkel a gyökérzet és tuskó büszkélkedhet, ezek égnek ugyanis a leglassabban, amellett, hogy a hamujuk is kevés. Persze fűthetsz puhafával is, de az gyorsan ég, kisebb a hőleadása, a parazsa hamar elhamvad, ráadásul sok hamut hagy maga után. Gyújts be! Ha fával működő kandallód van, érdemes odafigyelned néhány apróságra.
Füstgázhasznosítókról nyerhető hőteljesítmény fűtőcsőregiszter alkalmazásával 2300W/m 2, füstdobbal 2000-2500W/m 2. A fa-, tőzeg-, szén- és brikett-tüzelésű zárt tűzterű kandalló tűzterének magassága minimum 50 cm, maximum 90 cm lehet. A tűztér szükséges magasságát centiméterben úgy határozhatjuk meg, hogy a helyiség, vagy lakás hőszükségletének (W) 150-ed részéhez hozzá adunk 40-et. A széntüzelésű kandalló tűzterének térfogata akkora legyen, hogy egynapi, vagy fatüzelés esetén félnapi fűtéshez szükséges tüzelőanyag elférjen benne. Füstkamra A füstkamra a tűztér fölötti légtér, amely összegyűjti a tűztérben termelt füstmennyiséget. A füstkamra: alsó méretét a tűztér felső füstpárkányának magasságában kell mérni; felső (záró) torokméretét a füstzáró vagy füstszabályozó elem belső szabad keresztmetszete határozza meg; magassági mérete nyitott tűztér és külön kéménycsatlakozás esetében a következő a tűztérmagasság%-ában kifejezve: két oldalon nyitott tűztér esetében közép-füstkitorkollással 30-35% oldal-füstkitorkollással 30-45% három oldalon nyitott tűztér esetében 35-40% 35-50% körül nyitott tűztér esetében 50-80% 50-100% de egyetlen esetben sem lehet 15 cm-nél kisebb.
Bizonyos kandallótípusok hobbi kategóriát képviselnek. A tűzálló üvegek többnyire két dimenziósak, de léteznek osztott, "L"- alakú, és panorámás kályhák is. Először is ellenőrizzük, hogy a tervnek megfelelő helyzetű, és keresztmetszetű-e a kéményünk. A kandalló levegőöblítése mindenképpen a fűtendő tér irányába álljon, ugyanis a szellőzőnyíláson kiáramló meleg levegőnek szabad utat kell engednünk a megfelelő cirkulációhoz. Ha nem megoldható az építmény optimális beállítása, akkor a szellőzőnyílásokat kell oldalirányba állítani. Ha nincs kéményünk, akkor sem reménytelen a helyzet, de fel kell adnunk bizonyos elveket. Az elektromos- etanol- és "álkandallók" a természetesség élményében mindenképpen csorbát szenvednek, viszont részlegesen pótolják egy ilyen szoliter darab létét otthonunkban. A felmelegedő öntöttvas kályha folyamatosan ontja hőjét, mely felfelé száll. Biztosítanunk kell a felszálló konvekciós levegő helyére alulról beáramló hideg levegő útját, így folyamatos cirkuláció alakul ki.