Bíró Lajossal került szorosabb baráti kapcsolatba, bár Ady nem tudta feladni addigi életét, az éjszakázást, a kocsmázást, Bíró pedig ezt az életvitelt nem vette fel. A Nagyváradi Napló t Fehér Dezső indította el 1898. október 1-jén, azzal a céllal, hogy legyen egy teljesen független demokrata újság, a megújulásnak radikális szócsöve. Ady Endre stílusa tökéletesen beleillett a lap arculatába. A lapot 1935-ig Fehér Dezső szerkesztette, később Hilf Lászlóval együtt, majd Kunda Andor a lap megszűnéséig. 1934-től 1940-ig a lap címe csak Napló, a helységnevek cenzúratilalma miatt. Megfordult a lapnál Ady Endre, Babits Mihály, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond. A lap 1940. szeptember 7-én szűnt meg. Ady Endre 1901. május 12-től a Nagyváradi Napló szerkesztőségének a tagja. 1903-ban indult Párizsba. Ady meghatározó szerepet töltött be a lap életében. Halála után is folyamatosan jelen volt az Ady-kultusz.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Ady Endre Az Illés szekerén Hideg király országában Az Élet bosszúja Teljes szövegű keresés Aki az Élettel kikötött, Akkor hal meg, erője veszvén, Mikor az Élet lakodalom: Csillag-esős, nyárvégi estén. Jaj, hogyha én is akkor megyek, Mikor pászmásan hull a csillag, Mikor még menni nem akarok, Jaj, hogyha éppen akkor hívnak. Karmos lelkemnek mit felelek, Ha karmolva és fúlva kérdi: »Miért megyünk el ilyen korán? « S ha megmondom, tán meg se érti. »Békétlenek voltunk: meghalunk Muszájból, fáradtan, sötéten S úgy bukunk bele a semmibe, Mint lázadó tüzek az Égen. « Jaj, hogyha az Élet győzni fog S hűtlenségemért meglakoltat. Sohse látott még ez a világ Nyugtalanabb szomorú holtat. Rettenetes szép éjszaka lesz, Csodásabb, dúsabb, mint a többi: A győztes Élet ez éjszakán Minden ős pompáját kiönti.
Ady Endre a magyar sajtótörténet kiemelkedő alakja. Előbb volt jelentős újságíró, mint jelentős költő. Érettségitől kezdve jelentek meg cikkei, versei. Írt a debreceni Főiskolai Lapok ba, a kormánypárti Debreceni Hírlap ba, majd a függetlenségi, ellenzéki Debrecenbe. Hamarosan a nagyváradi Szabadság hoz került, és másfél év után már a Nagyváradi Napló nál volt szerkesztő. Dolgozott a Budapesti Hírlap nál is. 1905-től a Budapesti Napló munkatársa volt. Gyakran írt a Pesti Napló ba, a Jövendő be, a Világ ba és a Népszavába. A Nyugat elsősorban verseit közölte, de kritikái is megjelentek. Publicisztikája magával ragadó, új nyelvet teremtő, vívódó, önstilizáló, ellenállhatatlan volt. A szubjektivitás, a publicisztika, mint a magánsérelmek megtorlásának eszköze, harcias, kötekedő. Szuggesztíven tudott elfogult lenni, a patetikus demagógia szentesítője. A későbbi újságírók mind próbálták utánozni. Ady tudatosan tört előre az irodalom újításában. Lelke elvágyódott innen, szíve megszakadt, hogy más európai országban mind az végbe ment már az irodalomban, amit ő itthon próbál forradalmi újításokkal véghezvinni.
Budapest: Akadémiai Kiadó Ady, E. (1982) Összes prózai művei XI. Budapest: Akadémiai kiadó Bölöni, Gy. (1956) Ady, az újságíró. Budapest: Magvető Könyvkiadó Juhász, Gy. (1958. ) Örökség, Válogatott prózai írások. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. Kókay, Gy. - Buzinkay, G. – Murányi, G. (é. n. ) A magyar sajtó története. Budapest: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége-Bálint György Újságíró-iskola Schöpflin, A. (1945) Ady Endre. Budapest: Nyugat Kiadó Fazekas Enciklopédia: Ady Endre életrajz (2012. 03. 28. )
Az élet a zsibárusok világa, Egy hangos vásár, melynek vége nincs. Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, Megvehető akármi ritka kincs. Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak Kufár lélekkel hasznot, üzletet; Itt alkusznak, amott már áll a vásár, A jelszó mindig: eladok, veszek!... Raktárra hordják mindenik portékát, Eladó minden, hogyha van vevő: Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság, Rajongás, hit, eszmény és szerető. Aki bolond, holmiját olcsón adja, Az okos mindig többet nyer vele, A jelszó: egymást túl kell licitálni, Ádáz versennyel egymást verve le! A szív az üzlet leghitványabb tárgya S eladják mégis minden szent hevét. Akad vevő rá, egymást licitálja, Hogy a holmit atomként szedje szét. Folyik a vásár harsogó zsivajban, Az egyik kínál, másik meg veszen, Csak néhol egy-egy végképpen kiárult, Kifosztott lélek zokog csendesen. Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben, Bolondok bizton, balgák szerfelett, Eddig az ő példájukat követtem, Ezután én is másképpen teszek, Lelkem, szivem kitárom a piacra, Túladok én is minden kincsemen..... nincs erőm ily nyomorulttá válni, Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...
Az Élet vőlegényei Mi nem vagyunk ifjak, se vének: Az Élet vőlegényei vagyunk. Oda se nézünk ezer évnek, Dacos és keserű vőlegények. Tudjuk, hogy nemhiába várunk: Keblet, hitet nyíltan kitárunk: Mienk lesz a mi szép mátkapárunk. És ha ezerszer meg kell halnunk? S ha ezerszer kell hitet vallnunk? Mégis meglesz a mi lakodalmunk.
Na má' mondom én, akkor most jön a telefonos ügyfélszülgálat... De nem jön, mert kb EGY HETE B@SZN@K FELVENNI A TELEFONT már kb 5000 Ft értékben kellett végighallgatnom az automata ügyfészolgálat nyöszörgését, melynek vége mindíg ugyanaz, '' a hívott számot nem veszik fel 0-val visszakapcsolhat a.. A honlapjukon ajánlgatott javítás bugos, még bármilyen kód bekérése előtt aszonygya: ''nincs joga a telepítéshez'' Szóval kidobtam a Révai Nagy Lexikona -ért fizetett pénzt az ablakon, csak azért írom ezt meg, ti ne tegyétek meg ugyanezt. Azt már fel sem vetem, mi lenne, ha mondjuk valakinek vírus, vagy bármi más miatt le kellene formáznia a wincheszterét, akkor elvész neki a megvásárolt szoftverhez való joga, csak azért mert egy olcsó kis programozó palánta csökevényes agyában csak ilyen sz@r telepítő progit bírtak kreálni. Mellékesen a Qurva szoftver segítségnyújtásnak nevezett SEMMI, ami nem is működik az is csak elvileg 14 és 16 óra között lenne elérhető, persze akkor se, de a többi időben van pofájuk ''hivatalosan is megtagadni'' a szoftveres segítségnyújtást, reklamációfogadást stb.
1895-ben testvérével, Ödönnel megalapította a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. -t, amelynek vezérigazgatója lett. Hihetetlen érzéke volt az üzlethez, merész újításai, meglepő ötletei rendszerint egy átfogóbb terv részei voltak. Rájött arra, hogy a könyvszakma csak akkor tud igazán komoly tőkés vállalkozássá fejlődni, ha egyetlen cégen belül egyesíti magában a könyvkészítés és a terjesztés minden elemét: a nyomdát (1917-től), a kiadót és a terjesztői hálózatot. Mesteri módon, átgondolt, folyamatosan megőrzött értékelvűséggel állította fel kapcsolatrendszerét, jól megfizette, ezért megszerezte, lassan kizárólagossá tette az akkor élő legnagyobb és legnépszerűbb írók műveinek kiadási jogát és persze az alkotók barátságát is. Soha nem adott ki értéktelen alkotásokat, még a pillanatnyi üzleti siker érdekében sem. Sikeres szakmai újítást valósított meg a könyvterjesztésben a kolportázzsal, könyveknek füzetenként vagy részletfizetésre történő árusításával. Irányítása alatt jelent meg Jókai Mór műveinek százkötetes, Mikszáth Kálmán tizenkét kötetes jubiláris kiadása, valamint Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című öt kötetes reprezentatív album.