00 óráig 8. 00 – 13. 00 óráig Az ebédidő 12-12. 20-ig tart. A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati irodája (Váron belüli parkolási ügyekben) 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. : 458-3030, 458-3025 Az ebédidő 12-12. 30-ig tart. számú: 1013 Budapest, Attila út 65. Telefonszám: (+36 1) 225-7276 Péntek: 8. 00-13. 00 óra III. V. kerület - Belváros-Lipótváros | Budapest Főváros Önkormányzata - Ügyfélszolgálati Iroda. számú: 1012 Budapest, Attila út 107. (Közterület -felügyeleti Iroda) Telefonszám: (+36-1) 225-7271 Ügyfélfogadási idő Hétfő: 8. 00 óra Péntek: 8. 00 óra Adatvédelmi tájékoztató és folyamatleírás a talált tárgyakkal kapcsolatos adatkezelésről Adatvédelmi tájékoztató és folyamatleírás a kapcsolatfelvétellel kapcsolatos adatkezelésről Ügyfélszolgálat elérhetőségei: 1139 Budapest, Béke tér 1. földszint 452-4100/5069, 5070, 5071 mellék Vissza 4. ) Jegyző bővebb információ ide kattintva Név: Vargáné dr. Kremzner Zsuzsanna Telefon: +361 372-4522 Fax: +361 372-4628 E-mail cím: Cím: 1113 Budapest, Bocskai út 39-41. II. em. 224-226. Aljegyző bővebb információ ide kattintva dr. Szentandrási-Sárkány Tamás 1113 Budapest, Bocskai út 39-41.
Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal Központi telefonszám: (+36-1) 458-3000 Központi fax. : (+36-1) 458-3081 Ügyfélfogadási idő (ebédidő: 12. 00-12. 30 óra) Hétfő: 14:00-18:00 óra Szerda: 8:00-16:30 óra Cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. Levelezési cím: 1250 Budapest, Pf. 35. Központi e-mail: Honlap: ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK Jelenleg a koronavírus-járvány miatt a Budavári Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodája zárva tart. Kollégáink munkaidőben az alábbi telefonszámokon fogadják a telefonjaikat, ahol minden segítséget, felvilágosítást megadnak az ügyintézéssel kapcsolatban: 0620 269 8784 0620 215 7881 0620 256 5088 0620 353 5935 0620 414 0118 0620 466 5822 A koronavírus fertőzés miatt kialakult helyzettel kapcsolatos megkereséseiket a e-mail címen fogadjuk. számú: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. Telefonszám: (+36 1) 458-3030, (+36 1) 458-3025 Ügyfélfogadási idő (ebédidő: 12. 30 óra) Hétfő: 8. 00-18. E-Információszabadság oldalak. 30 óra Kedd: 8. 00-16. 00 óra Szerda: 8. 30 óra Csütörtök: 8. 00 óra II.
Terápiának tekinthető-e a regényírás? Gyógyítható betegségnek tarthatjuk-e az identitáskrízist? Milyen érdekességeket kínál a mozaikszerűen összeálló családtörténet? Könyv: Mellettem elférsz (Grecsó Krisztián). – Török Zsuzsa írása Identitás és tolerancia – Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényéről A kudarc sokszor identitásvesztéssel, de legalább elbizonytalanodással jár. Nem új felismerés, elsőként mégis ez jut eszembe Grecsó Krisztián új regénye kapcsán. Meg az, hogy ha valakit nem győzött volna meg Grecsó még arról, hogy komolyan érdekli az identitás szépirodalmi elbeszélése, akkor Mellettem elférsz című regényével végre megteheti. Hiszen a korábbi Tánciskola is hasonló kérdéseket feszegetett, azzal a különbséggel azonban, hogy ott az identitás kérdése elsősorban nem családi, hanem élethelyzetbeli és szinkrón generációs kontextusba ágyazódott. A Mellettem elférsz problémafelvetése azonban a szinkrón generációs kérdésektől független, ám biológiailag és szociokulturálisan a családjától függő egyén identitástörténetének a regénye.
"Én a testemmel szerződést kötöttem. " Grecsó Krisztián első közönségsikere, Aegon Művészeti Díjas regény, tizenvalahány kiadáson túl, egy családregénynek álcázott én-keresés, önismereti mélyfúrás. Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz | könyv | bookline. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat.
Negyedórával múlt öt. " (287. ) A lány valójában egy futó kaland során megismert prostituált, akivel később pincérlányként találkozik a narrátor. A személyéhez kapcsolódik azonban az egyetlen olyan regénybeli paragrafus, amely egyértelmű magyarázatot ad a regény címének jelentésére. A megismerés során birtokba vett, elfogadott és felvállalt családtörténet a személyiség nyugodt, önbizalmat adó magára találásának a tényével válik azonossá ebben a bekezdésben: "Nem értem, amiket gondolok, csak úgy gondolom, folyamban, néha ki is mondom, mellettem bárki elfér. Vagy bármi. Egy kövér, kocka alakú embert képzelek el, ahogy kitölti a saját kockáját, nincs mellette hely, minden az övé. A pillanat, a tér, a lehetőség. Most a pincérlányra gondoltam, hogy nem is tudom a nevét. Nemcsak a múltnak kéne elférnie mellettem, ez jutott eszembe. Meg hogy mit szólna hozzá a lány, ha ezt mondanám neki. Hogy ő mellettem elfér. Még jobban félne tőlem, futóbolondnak hinne. Meg kell értenie, bennem nincsenek előítéletek…" (277. )
Benedek és Sadi rendhagyó szerelmének kései záróakkordja, ahogy az elbeszélő, belesvén a már gazdátlan ház udvarára, meglátja nagybátyja diófa alá hányt cimbalmát: " Ahogy a szél verte a termést, a leeső diók ütötték a húrokat. A vihar valami ócska, szabálytalan nótát játszott; néztem, ahogy a dió meg a letörő ágak verik a húrokat. " (110. o. ) A másik nagybácsi, Márton és a nagyapa, Domos már nem ilyen szerencsések, ami az írói ábrázolás mélységét illeti. Mártonnak a sikertelen párkapcsolatokon, az alkoholizmuson és a bolondokházán kívül nincsen is egyéni sorsa. Ami körbe veszi, az ő, de igazából a hiánya mutatja meg a jellemét. Egy a sok közül, akiket az élet megcsalt, akik maguk adagolják, csöpögtetik magukba a halált. Még őrültségükben is epigonok. Domos nagyapa sorsáért azonban újólag az író-elbeszélőre terhelnénk minden felelősséget. Olyan közegben mozgatja, az ötvenes-hatvanas évek Budapestjén, amelyhez láthatóan semmi affinitása nincsen. Mintha színpadon lennénk: szocreál figurák, mállékony homlokzatú díszletek; a semmiből elővánszorgó Aczél György hitelteleníti a regény néhány elemit végzett szakiját, akinek még egy Pozsonyi úti úrinő szerelméért is meg kell küzdenie, s épp a hajdani nagy ember feltűnése játssza Domos kezére a hölgyet.