nyolc kérdés a karácsonyról Nyolc kérdés a karácsonyról, válaszol: Donáth Anna Ha Jézus születésnapját ünnepeljük, akkor miért neki kéne hozni az ajándékot!? – kérdezi a Momentum EP-képviselője. Nyolc kérdés a karácsonyról, válaszol: Kovács Gergő Gluténmentes szójafenyő, ajándék faszi és beragadt numlock – ezekről is beszélt a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke az Azonnalinak. KVÍZ: 15 kérdés a karácsonyról – mennyire ismered az egyik legszebb ünnepet? | szmo.hu. Nyolc kérdés a karácsonyról, válaszol: Ujhelyi István Orbán már kapott tőlünk egy Karácsonyt, mondja az MSZP EP-képviselője, aki azt is elárulta: milyen karácsonyi ajándékot küldene most vissza. Nyolc kérdés a karácsonyról, válaszol: Kunhalmi Ágnes Mire számíthatnak tőle a szerettei karácsonykor, és miért szuvidáló szettet venne Gyurcsány Ferencnek? Kunhalmi Ágnes válaszolt az Azonnali karácsonyi kérdéseire! Nyolc kérdés a karácsonyról, válaszol: Puzsér Róbert A West End City Center makettjének és a kokainnak is ott a helye a nappaliban, árulta el Puzsér Róbert az Azonnali karácsonyi körkérdésében. Nyolc kérdés a karácsonyról, válaszol: Fekete-Győr András Mit ajándékozna Orbánnak és Gyurcsánynak karácsonyra a Momentum-elnök?
Átvettük a Veszprém megyei Kemenesszentpéteren az óvoda fenntartását. Sokszor kicsi falvak nagyon nehezen tudják a maguk intézményeit üzemeltetni, megmenteni és kérnek tőlünk segítséget, amit, ha meg tudunk tenni, nagyon szívesen vállalunk – foglalta össze a jelentősebb fejlesztéseket. Ami igazán számít Az egyház igazi élete azonban véleménye szerint nem ezek a külső és látványos események, hanem az emberi lélek mélyén történik. Világszerte milliók tartják meg a karácsonyt különféle okok miatt. Vannak, akik örülnek, hogy együtt ünnepelhetnek a barátaikkal és a családjukkal. Mások ilyenkor Istenre gondolnak, vagy pedig segítenek a szegényeken és a rászorulókon. Mindez nagyon szép, csak az a baj, hogy ennek az ünnepnek árnyoldalai is vannak. Először is, sokan abban a hitben ünnepelnek, hogy a karácsony Jézus születésnapja. Számos történész azonban egyetért abban, hogy nem tudni, mikor született Jézus. Egy könyv megjegyzi, hogy "a korai keresztények nem jelöltek ki semmilyen dátumot Jézus születésének időpontjaként", mivel "minden pogány szokástól meg akarták óvni magukat" (The Christian Book of Why).
Az ünnep pedig segített abban, hogy a mindenki által ismert hittartalomban nagyobb hangsúlyt kapjon Jézus születésének története és igazsága. A niceai zsinat 325-ben mondta ki, hogy Jézus valóságos Isten és az Atyával egylényegű. A római kalendáriumban 354-ben találjuk először december 25-én a karácsonyt, de valószínűleg már évtizedekkel előtte ekkor ünnepelték. 4. December 24. már a karácsonyhoz tartozik? Nem, az még nagyon adventi nap, régebben szigorú böjt volt e napon. Karácsony böjtjének nevezték karácsony vigíliáját, az éjféli mise előtt csak növényi eledel került az asztalra (még hal sem), mákos tésztákat, babot, lencsét, aszalt szilvát, diót, almát, hagymát, mézet fogyasztottak. Erre utal a mai katolikus karácsonyi menü: hal, édesség. Azonban a liturgikus napok a nagy ünnepen "megnőnek", és már az előző este beálltával megkezdődnek. Így kezdjük el a sötétség beálltával ünnepelni azt az éjszakát, amelyen majd megszületik Jézus. De az első fele az éjszakának virrasztás, várakozás, és csak utána fényes-hangos ujjongás.
Önmagukban értelmetlenek. Minden dolog, folyamat egymáshoz viszonyítva jin vagy jang. A Hold jin a Naphoz képest, mert a Nap fényesebb, de jang a gyertyához képest, mert fényesebb, mint az. A mellkas jin a magasabban lévő fejhez képest, de jang a lejjebb lévő hasüreghez képest. Az energiák folyamatosan keringenek, egymásba átalakulnak, így tartva fenn az egyensúlyt. Ha az egyensúly felborul, jelentkeznek az első tünetek: a hideg kéz, láb, sápadtság a jin túlsúlyára utal, a meleggel kapcsolatos láz a jang túlsúlyát jelzi. Jin és jang az étrendben A táplálkozás során is figyelemmel kell lennünk a jin és jang folyamatokra. A HKO szerint a táplálkozás nem más, mint energiabevitel. Régi időkben a kínai étterem tulajdonosa leült a betévedt vendéghez beszélgetni, és a vendég állapota – hangulata, egészsége, érzelmi állapota – alapján ajánlott neki ételt. A konyhatechnológiai eljárásokkal befolyásolhatjuk ételeink energetikai minőségét. Hideg évszakban inkább jangosítani kell az ételt, hogy az meleget adjon nekünk Jangosítási technikák, tápanyagok: hosszú főzési idő, sütés, grillezés tűzön, hevítő ételek, fűszerek alkalmazása (bors, csípős paprika), alkohol, húsok, meleg italok.
A világon minden magában hordozza a változás lehetőségét. Így a világ a jin és a jang jellegű erők állandó változásából áll. Normális körülmények között az erők rendezettségre törekednek, kiegyenlítik egymást és egyensúlyban vannak. A természet valójában felfogható egyetlen energiaként, amelynek különböző fázisai fejlődnek ki az élet önmagát teremtő folyamatában. A természet fő energiája az úgynevezett erős jang. A jin energiát a jang szembehelyezkedő, ellenálló közegben végbemenő mozgása hozza létre. Ez a fajta ellenállás a jang aktivitását hivatott támogatni, ennélfogva a jin nem más, mint a jang energia gyenge szakasza, amely előjelváltással gondoskodik önmaga továbbműködéséről. [1] Más értelmezések szerint a jin nem a jang energia gyenge szakasza, hanem a jin és a jang két egymást kiegészítő, és egymástól lényegileg teljesen különböző ősprincípium. A jin és a jang két pólusa nem keverendő össze a keresztény kultúrkör jó és gonosz fogalmaival; ilyen irányú megfeleltetés legfeljebb úgy tehető, hogy a jin és jang egyensúlya a jó, és ezen egyensúly hiánya a rossz.
Míg a jang a dinamikus, kirobbanó energia, a fény, a meleg, a férfi. Valójában egyik sem létezhet a másik nélkül, nem választhatók szét és csak együtt, egymáshoz viszonyítva értelmezhetők. Például a Nap fényesebb (jang) a Holdnál (jin), de a Hold fényesebb (jang) a gyertya lángjánál (jin). A férfi jang, a nő jin. Azonban egy halott férfinál, egy élő nő mégis jangabb. A kínai filozófia szerint, az ember egészsége is csak akkor lehet teljes, ha a jin és a jang energiák egyensúlya áll fenn, a szervezetben. A jin-jang egyensúlyt veszi alapul a makrobiotikus étkezés és a feng-shui rendszere is, de mi magunk is könnyen használhatjuk mindennapi életünkben. Törekedjünk az egyensúlyra, pl. öltözködésünkben a sötét, vagy visszafogott színeket dobjuk fel, színes kiegészítőkkel. Ha édes volt a reggelink, válasszunk a következő étkezésnél sós ételt, vagy kombináljuk egy étkezésen belülre, például gyümölccsel sült húsok, gyümölccsel gazdagított saláták formájában. Előbbinél a gyümölcs a jin energiát képviseli, az állati eredetű élelmiszereket (jang) mellett, míg a salátában már a jang felé tolja a zöldségsaláta karakterét, hiszen a jin és jang relatív fogalmak.
A jin jang ábrázolása: A szimbólum két egyenlő részre osztott körből áll, egyik része fehér (jang), másik fekete (jin) színű. A taoista szimbolikában azonban a jin kék színnel van jelölve, amely víz jellegéből adódóan lent foglal helyet, a jang vörös színnel van ábrázolva, amely megfelel a tűz jellegének és felfele tör. A fekete-fehér ábrázolás egy egyszerűsített rajz, amely a korabeli nyomtatásban használt színeken alapszik és napjainkra már jobban elterjedt a köztudatban. A kisebb ellentétes színű körök jelképezik, hogy a jin-ben megtalálható a jang, valamint ugyanez fordítva. Például nyáron meleg van, tehát alapvetően jang jegyű ez az évszak, de vannak benne jin jegyek is, például az éjszaka. A hullámos vonal azt jelenti, hogy nincs teljes elválasztás az ellentétek között. Szokták ábrázolni sárkányokként (habár ritkán), és egymás körül úszó halakként is. Záró gondolatok: A jin-jang szemlélete olyan erőteljes és mindent átható, hogy több ezer éves hatása volt kínai filozófiákra, harcművészetekre, hagyományos kínai orvoslásra, tudományra, irodalomra, politikára, mindennapi viselkedésre, hitre és gondolkodásmódra, valamint olyan ősi kínai filozófusokra, mint Konfuciusz, Lao-ce, és Sun-ce.
A magvak például nagyon tömények, ezért ajánlott előáztatni és főzni, mert ettől kitágulnak. A túlfűtött emberek számára a magvak teljes csíráztatása felel meg. A kémiai serkentőkkel termesztett, nagyon "tág" zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával részben ellensúlyozni lehet egy másik szélsőséges gyakorlatot: a tömény ételek, például a hús és a tojás túlzott fogyasztását. Az efféle szélsőségek "kiegyensúlyozása" hosszú távon azonban sikertelen. A jin-jang lényegét úgy érthetjük meg a legjobban, ha nem a "jóra" és a "rosszra" figyelünk, hanem arra, ami van. Az egészség szempontjából sorsdöntő, hogy elutasítsuk a "rosszat", és törekedjünk a "jóra", de az étel és más emberek mozgatórugóinak elhamarkodott és leegyszerűsítő megítélése elhomályosíthatja a helyzet valóságát. Amikor jin vagy jang túlsúlyba jut, a többletbe került fél megpróbálja felemészteni a másikat. A testben lévő többlet meleg például kiszárítja a nedveket, szomjúságot okoz, a szem és a bőr kiszárad, az ember hajlamossá válik a székrekedésre.
Normál esetben kiegyenlítik egymást, ami egy folyamatos, dinamikus egyensúlyi állapotot eredményez. Egy időben a jang kiterjed, növekszik, a jin szinte eltűnik. Ahogy a sötét éjszaka (jin) a pirkadattal átadja helyét a nappalnak, a fénynek (jang). Ha az egyik oldal eléri a szélső értékét, akkor a másik oldal irányába mutató ellenkező irányú átalakulás veszi kezdetét. Például, amikor a nappal, dél körül eléri a csúcspontját (nagy jang), akkor indul meg az ellenkező irányú változás. alkonyatig, azután pedig az ellenkezője történik, ezzel visszatér a kiindulási ponthoz és kezdődik egy újabb ciklus. Jól szimbolizálja ezt, a jól ismert jin-jang szimbólum. A kör az egységet, teljességet jelképezi, a hullámvonallal történt elválasztás a dinamizmust, az egymásba alakulást szimbolizálja. A sötét fele a jin, de ebben is van egy fehér pont, mert semmi sem tisztán jin, vagy jang. Az éjszakai sötétségben is ott rejlik a hajnal, a fény. A színek jól megmutatják az leegyszerűsített jelentésüket is. A jin a sötétség, a hideg, a nő, minden, ami befogadó, visszahúzódó, finom, lágy, hideg.