Kivéve azok, akik tehetősebbek, hajlandók megfizetni a kastélyhotelben a szállást és jogosultak a kezelésre. A harmadik szakaszban szóba kerülhet egy élményfürdő megvalósítása. Így egy valóban korszerű és európai színvonalú gyógyászati-rekreációs központ alakulhatna ki. Az élményfürdő megvalósítása elképzelhető akár külső tőke bevonásával is. Tervek vannak, pénz azonban nincs, pedig nagy igény van a mozgásszervi rehabilitációra, amelynek Balf az egyik hazai Mekkája. A fentebb vázolt fejlesztés sokat lendíthetne nem csak az egészségturizmuson, de megnövelné a környék látogatottságát és sokakat itthon tartana azok közül, akik Ausztriában és más városokban keresnek felüdülést. [1] Gyógy-Kastély Szálló Szerkesztés A gyógyszálló bejárata A Gyógy-Kastély Szálló szervezetileg a szanatóriumhoz tartozik. Ez a szárny a fizetős vendégek részére van fenntartva. Neobarokk kastélyszálló és a barokk fürdőkápolna, Dorfmeister István faliképeivel. Balfi rehabilitációs kórház rendelőintézet és baleseti. Az 1700-as évekből származó épületben antik- és stílbútorokkal berendezett, telefonnal, televízióval, minibárral ellátott szobák, apartmannok, továbbá szalon, áll a vendégek (betegek) rendelkezésére.
Dr. Schmidel Ferenc osztályvezető főorvos 1990-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen diplomázott, 1997-ben neurológia, 2003-ban pedig mozgásszervi rehabilitáció szakvizsgát tett. Intézményünk balfi mozgásszervi rehabilitációs osztályának mb. Balfi rehabilitációs kórház utcai. osztályvezető főorvosa. Szakrendelésére előjegyzés kérhető a (06 99) 314-060-as telefonszámon. Mozgásszervi Rehabilitációs szakrendelés Balf (beutalóköteles) vizsgáló A épület/fsz Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Dr. Schmidel Ferenc - - 08:30-10:30 - -
A központnak összesen 4 medencéje van, mind a fedett részlegen. 2004-ben lett felújítva a fürdő, ekkor került megépítésre a Kneipp medence is. Balfi gyógyfürdő kórház - Telefonkönyv. A wellness és spa tartalma mellett gyógyvizének köszönve nem csak pihenni tud a vendég, hanem gyógyulni is, hiszen a gyógyvíz kedvezően hat a végtagok gyulladásos elváltozásainak gyógyításában, az ízületek kopásánál, valamint a műtét utáni állapotokat nagyban javítja. Az osztrák határ közelében van. (Tartalom: úszómedence 25 m, pihentető élménymedencék, gyógyvíz, finn szauna, infraszauna, gőzkabin, Kneipp taposó, hidromasszázs, terápiás kezelések, masszázs, szállással egybekötött).
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Lantos Ferenc festőművész kiállítása, Pécsi Galéria, Pécs Csoportos kiállítások 1952 Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1955 6.
2000-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja. "Szeretnék továbbra is festeni és rajzolni, mert ez nagyon fontos az életemben" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy munkáival az ember és a változó világ viszonyát fogalmazza meg újra és újra. Lantos Ferenc, aki 1964-ben kapott festő-tanári diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, több mint fél évszázados művészetpedagógusi múlttal a háta mögött csak néhány éve hagyta abba a tanítást. Főiskolákon és a pécsi egyetem művészeti karán is oktatott, iskolateremtőként pedig feleségével, Apagyi Mária zongoraművésszel és zenepedagógussal közösen hozták létre a Pécsi Művészeti Szabadiskolát. "Ötven év tapasztalata sűrűsödött össze ebben az iskolában. A képzőművészeti és zenei területen kívül immár a mozgást is bekapcsoltuk oktatási programunkba, amelyben az interdiszciplináris – szakmák közötti – megközelítési módot alkalmazzuk" – magyarázta, hogy miért tartja a maga nemében egyedülállónak a Szabadiskolát. A művészi területek mellett a természettudomány is beépült a tanítási modelljükbe.
A helyszínen több, Lantos Ferenc teljes munkásságát (vagy annak egy szeletét) bemutató kiadvány is megvásárolható. A Janus Pannonius Múzeum munkatársai az életműkiállításhoz rendszeres múzeumpedagógiai foglalkozásokat terveznek a jövőben. A kiállítás hétfő kivételével naponta 10-16 óráig tart nyitva. A tárlat a Király utca 19. szám alatti Vasváry-ház emeleti termeiben tekinthető meg, decemberben ingyenesen, majd januártól felnőtteknek 600, tanulóknak és nyugdíjasoknak 300 forintos áron. Lantos Ferenc életrajza Lantos Ferenc Pécsett született, 1929. február 20-án, mestere Martyn Ferenc volt. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Budapesten, festő-tanár szakon (1947-1950, 1964) és a Pécsi Pedagógiai Főiskolán, rajz-biológia szakán (1950-1952) tanult, később a Janus Pannonius Tudományegyetemen, DLA fokozatot szerzett (1997-ben). 1959-ben létrehozta a pécsi Erkel Ferenc Zenei Gimnázium képzőművészeti tagozatát, majd tanított az ebből megalapított Pécsi Művészeti Gimnáziumban, illetve Pécsi Művészeti Szakközépiskolában.
Az 1938-as 34. eucharisztikus világkongresszusra bélyegeket tervezett. Kiállítása volt a Könyves Kálmán Szalonban 1916-ban, a Nemzeti Szalonban 1926-ban és 1928-ban. 1938-ban Szalmka Istvánnal kifestette az országjáró körútra induló Szent Jobbot szállító aranyvonatot. 1953. január 26-án Budapesten hunyt el, a Farkasréti temetőben temették el. Születésének 100. évfordulóján hamvait az Országúti ferences templom kriptájában Kékesi László-urnafülkéjében helyezték el. Közel 40 templomban láthatók freskói, oltárképei: Balassagyarmat, Budapest III. ker.
A festmények mellett a grafikák, szitanyomatok, zománc- és farostlemezképek először látható együttese igazi kuriózum még a műértők számára is. Lantos egész élete során a természet belső összefüggésrendszerének vizuális kifejezésén fáradozott, és ezt képzőművészeti témájú publikációs tevékenységével is igyekezett alátámasztani. "Az egész munkásságom egy vizuális kalandozás, melynek lényege a festészet értelmének keresése" – vallotta. Alkotásainak gyökere és mozgatóereje – mint Keserü Katalin művészettörténész írja róla – az autonómia és a tiszta művészet ideálja, a képeknek nem a valóság illúzióját keltő, hanem önálló realitásként felfogott léte volt. Lantos így írt törekvéseiről: "Munkásságom, mely meglehetősen sokrétű, nem épül korszakokra, vagyis a különböző képzőművészeti kihívások által provokált megoldási kísérletek párhuzamos folyamatok eredményei (…). Szakmai munkámat – utólag – négy kérdéscsoport köré sűrítettem, melyek életem során felváltva kerültek ugyan előtérbe, de a háttérben folyamatosan jelen voltak.
193? Jamboree souvenir, 1933, Gödöllő Jamboree Budapest Hungaria 1933, Székesfőv. Idegenforg. Hivatala, 1933. Mindszenti Szvoboda Béla: Fecskék, Filléres cserkész könyvtár, Bp. 1934. Pogor Ödön: Az enyéim: egy tanár naplója, SZIT, Bp. 1934. Bagdy István: A magyar nemzet története alkotmánytörténeti és honpolgári ismeretekkel, Kalász K. 1935. Szémán István: Olvasókönyv a görög kat. népiskolák 3. oszt. számára, Franklin, Bp. 1935. Felszerelési tájékoztató, Cserkészbolt Szövetkezet, Bp. 1935. Laczkó Márta: Albert király szekere, SZIT, Bp. 1935. Hainiss Elemérné-Majsai Mór: Reggeli virágszedés azoknak, akik még maguk is fakadó rügyek, Szentföld biztosi hivatala, Bp. 1935. Jubileumi Márton album, Szerző kiadása, Bp. 1936. Blaskó Mária: Multvári lányok, SZIT, Bp. 1936. Tóth Tihamér: Levelek diákjaimhoz, Szent István Társ. 1936. Tóth Tihamér: A művelt ifjú, SZIT, Bp. 1936. A keresztút, Kalazantinus Rendház, Európa Ny. 1936. Tábori Pál: Mátyáshegyi Iliász, Singer, Bp. 1937. Blaskó Mária: Változnak az idők, SZIT, Bp.