A Békés megyei Kner Imre és Mata János barátságát elevenítik fel a nyomtatott keresztmetszetek és rajzok. Kner Imre, a magyar tipográfia huszadik századi megújítója, az európai könyvművészet kiemelkedő alakjavolt. Mata János kevésbé volt ismert, pedig nagyon tehetséges alkotó volt ő is. Nagykállói Fényes István Debrecenben az 1660-as években volt jegyző, és egy jegyzőkönyv üres lapjaira írt minden hónaphoz egy-egy történetet. Debrecen életében az érintett időszak egy meglehetősen szomorú periódus volt, hiszen hol a törökök, hol a németek vagy a hajdúk rabolták ki a települést. Mata tizenkét fametszettel illusztrálta a krónikát, és 1943-ban kereste meg az akkor elsősorban a közigazgatási nyomtatvány üzlettel foglalkozó Kner Imrét. Élénk levelezés alakult ki közöttük, Kner sűrűn gépelt, többoldalas leveleket írt Matának, aki levéltári dokumentumokból kiemelt üres lapokon válaszolt neki, korabeli stílusban, és az írásokat rajzokkal is illusztrálta. Ekkor indult kettejük kapcsolata, amiből megszülethetett a kis könyv.
Forrás: Békés Megyei Levéltár / Facebook Izgalmas éve volt a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára munkatársainak. Október eleje óta ismét számos programon vettek részt az intézmény képviselői, és kiadványok is jelentek meg azóta. A részletekről dr. Erdész Ádám, az intézmény igazgatója számolt be. Az egyik dr. Bódán Zsolt, a megyei levéltár osztályvezetőjének doktori disszertációja, amely a gyulai Ladics család hagyatékának egy részét dolgozza fel. A kötet a polgári kultúra rétegeiről, a polgári életről szól. Röviden talán annyit lehet elmondani, hogy a boldog békeidőkben, a 19. és 20. század fordulóján mit is jelentett polgárnak lenni. Ezzel a kötettel még csak a szakma találkozhatott, a bemutatójára még várni kell az érdeklődőknek. Az október és a november a frissen megjelent kötetek bemutatásáról szólt elsősorban. Ezek a művek, bár a szakma számára is sok érdekes információt tartogatnak, azért a nagyközönségnek is szólnak. Nagy mennyiségű és igényes képi anyaggal is rendelkeznek, ami sokak érdeklődését felkeltheti.
Népszerű úticélok még a régióban: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Baja, Bugac, Kalocsa, Makó, Ópusztaszer, Orosháza, Akasztó, Bácsalmás, Battonya, Békés Gyula József Attila Szanatórium, Gyulavári Békés Megyei Levéltár Nyitva tartás szezonban: H:-Cs: 08-16. 30h, P: 08-14h Egyéb információ: A Békés Megyei Levéltár a Magyarország délkeleti részében fekvő Békés megyében keletkezett történeti értékű dokumentumokat gyűjti. Az őrzött iratok mennyisége több mint 8000 iratfolyóméter, a változatos tartalmú iratsorozatok 1715-től kezdődnek. Az intézményt sok múlt iránt érdelkődő kutató keresi fel. A levéltár az általa kiadott könyvek, konferenciák és más eszközök segítségével gondoskodik arról, hogy az iratokban rejlő információk minél több emberhez eljussanak.
Nézze meg ezt is: Gyula a hatodik legnépszerűbb nyári célpont Sehol sincs teltház, aminek elsősorban az áremelkedés az oka. A online kutatásából az is kiderült, …
A zászlón található 5 karika összefonódása az 5 kontinens sportolóinak találkozását, részvételét szimbolizálja a 4 évente megrendezésre kerülő nyári játékokon. Az 1920-ban megrendezett olimpián használták először, és azóta is ez a hivatalos olimpiai zászló, melyet a nyitóünnepségen rendszerint fel- és Az első újkori olimpiát 1896-ban Athénban rendezték meg. Az újkori olimpiák. 1896. április 6-án nyitották meg az első újkori olimpiai játékokat Athénban. A tervek szerint később is mindig ott rendezték volna az ötkarikás játékokat,. Jégkorongtornát is rendeztek, a nyári olimpiák történetében utoljára. Könyv ára: 990 Ft, Az újkori nyári olimpiák története 4. - Ivanics Tibor Lévai György -, A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (! ) érmes nevét, nemzet. Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban.
Első újkori olimpia by Flóra Kovács
Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt, 241 férfi indult 9 sportág 43 versenyszámában. Az első olimpiai bajnoki címet az amerikai James B. Connolly – aki később Pulitzer-díjas íróként lett ismert – szerezte meg, a nyitó napon megnyerte a hármasugrást. A magyar csapat 7 sportolóval képviseltette magát, és nem is akárhogyan! Hajós Alfréd két aranyérmet is nyert úszásban: 100 m gyorson és 1200 m gyorsan sem talált legyőzőre. Dáni Nándor ezüstérmes lett 800 méteres futásban, Szokolyi Alajos pedig bronzérmes lett 100 méteren. Kellner Gyula a maratonin állhatott fel a dobogó harmadik fokára, míg Tapavicza Momcsilló tenisz egyesben lett bronzérmes. Pontszerzőink is voltak Athénban: Szokolyi Alajos mindössze egy kísérletből negyedik lett hármasugrásban, Tapavicza Momcsilló – aki kétkaros súlyemelésben 6. helyen zárt – pedig birkózásban lett 4. A magyar küldöttség 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzéremmel zárt, ezzel a 6. helyen végzett az éremtáblázaton, az élen az Egyesült Államok 11 arannyal, eggyel megelőzve a házigazda Görögországot.
Napra pontosan 125 évvel ezelőtt, 1896. április 6-án vette kezdetét az első modern olimpia Athénban. Az olümpiai játékokat az ókori Görögországban hívták életre Zeusz tiszteletére időszámításunk előtt 776-ban, és egészen Krisztus után 394-ig állt fenn, amikor I. Theodosius római császár rendelete alapján betiltották. 1500 évet kellett várni az olimpiai eszme visszatérésére, amikor is a Pierre de Coubertin báró által szervezett párizsi közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, majd kitűzték az első modern játékok időpontját és helyszínét: 1896, Athén. Az első újkori olimpián csupán 14 nemzet vett részt 241 férfi versenyzővel, kilenc sportágban 43 versenyszámot rendeztek meg 1896. április 6. és 15. között. Viszonyításképpen a koronavírus-járvány miatt idén nyárra halasztott tokiói játékokon várhatóan 206 ország indul több mint 11 ezer sportolóval, 33 sportágban 339 versenyszámot rendeznek. Az első "aranyérmet" (valójában a győztes ekkor még ezüstöt kapott) 1896. április 6-án az amerikai James Connolly szerezte hármasugrásban – ő később távolugrásban (3. )
Az amerikai Garrett - főállású súlydobó - néhány nappal az olimpia előtt, már Athénban, egy edzésen látott először diszkoszt. Ám gyorsan elsajátította a technikát, s a versenyen az utolsó dobásával megszerezte az aranyérmet. Jó napja volt, mert a súlydobásban is győzött. Érdekesség, hogy az atlétika, súlyemelés, birkózás, vívás, céllövészet, torna és úszás mellett a kerékpár és a tenisz is bekerült az olimpiai programba. Az evezés is be volt tervezve, de ezt a kedvezőtlen időjárás meghiúsította. A tenisztorna sztárja az angol Boland lett - egyéniben és egy némettel összeállva párosban is nyert -, aki turistaként érkezett Athénba, s csak a helyszínen tudta meg, hogy a városban valamilyen sportversenyt rendeznek... Villámgyorsan benevezett, és szerzett egy ütőt. S ezzel a nehezén már túl is volt. Szó szerint is vehetjük, hogy az újkori olimpiák történetében Magyarország már az első lépéseknél képviseltette magát. Az első versenyszám a 100 méteres síkfutás első előfutama volt, amelyben Szokolyi Alajos indult az 1-es rajtszámmal.
1908-ban Londonban találkozhattak ismét a sportolók, a nagy közönségsikert azonban az 1912-es stockholmi olimpia, azon belül is az öttusa megjelenése aratta. A svéd fővárosban jelent meg először a művészeti verseny is a báró ötlete nyomán: elképzelése szerint öt kategóriában - irodalomban, építészetben, szobrászatban, festészetben és zenében - lehetett versenyezni sport témájú művekkel. G. Hohrod-M. Eschbach álnéven maga a báró is nevezett, és az Óda a sporthoz című verse első díjat nyert. Ám sokan nem hitték el, hogy nem fedte fel kilétét, ezért veszített tekintélyéből. (A művészeti olimpiák hét ötkarikás játékot éltek meg, majd 1948-ban Londonban csendesen kimúltak. ) A szintén Coubertin ötletére született, az öt földrészt jelképező ötkarikás zászlót 1920-ban Antwerpenben használták először. A második párizsi olimpiát (1924) még főnökként vezényelte le, aztán lemondott a NOB elnöki tisztéről, majd pedagógiai világszövetséget alapított az unalmas hétköznapok elkerülésére. A béke és a nemzetek közötti összefogás szellemiségét hirdető báró Henri de Baillet-Latournak adta át az elnöki stafétabotot, de haláláig a testület tiszteletbeli elnöke maradt.