Vas Virág írása Petőfi Sándor (1823-1849) 1823. január 1-én született Kiskőrösön, Petrovics Sándor néven. Apja, Petrovics István mészáros, kocsma- és földbérlő volt. Anyja Hrúz Mária, mielőtt férjhez ment, cselédlányként dolgozott. Gyermekéveit nagyrészt Kiskunfélegyházán töltötte, összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. Tanulmányait a pesti piarista, majd az aszódi gimnáziumban végezte. 1839 telén Pestre gyalogolt, és a Nemzeti Színháznál statisztált. 1839 szeptemberében Sopronban katonának állt, ahol 1841-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Első műve, A borozó című verse 1842-ben jelent meg az Athenaeum c. folyóiratban. Vers a hétre – Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz - Cultura.hu. 1844-től a Pesti Divatlap segédszerkesztője lett, és majd egy évig volt az újság munkatársa. 1846 márciusában Tompa Mihállyal és Váradi Antallal megalakította a Tízek Társaságát. Ebben az évben találkozott egy megyebálon Szendrey Júliával, akit 1847-ben a lány apjának tiltakozása ellenére feleségül vett.
Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott Jankóm, vagy feledéd végkép, hogy létezem én is? Vagy mi az ördög lelt?... híred sem hallja az ember. Hogyha magába fogadt az öröklét bölcseje, a sír: Akkor béke veled, legyenek szép álmaid ott lenn, Feddő kérdésem nem fogja zavarni nyugalmad, Hogy mi okért hallgatsz? mért késel szólni levélben? Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába, s iparkodj Meggyógyulni, fiam, s aztán írj rögtön, azonnal. S ha feledél engem? ha barátod volna feledve? Dejsz ugy, öcsém, vessz meg, kívánom tiszta szivembül. Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél, tudod azt? Petőfi sándor arany jánoshoz elemzés. gránitsziklába acéllal Vágtál életen át múlás nélkűli betűket; Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba, Melyet, névvel együtt, egy hó szellője is elfúj? Megköszönöm, ha netán így van... no de elhiszem inkább, Hogy rosz verseim is vannak, mint hogy te feledtél. Lomha vagy, itt a bibéd; restelsz, mint jó magam, írni. Kérlek, hagyd nekem a restséget, légy te serényebb, Lásd, nekem úgy illik, (s oly jólesik! )
Négy kerítés, négy magas fal; jaj, mi haszna! Bár akarna, kőfalon nem látni átal. Még az égre fölnézhetne, arra sincsen semmi kedve: szabad gólyák szállnak ottan jobb hazába; de hiába! Ott maradt ő, elhagyottan. Várja, várja, mindig várja, hogy kinő majd csonka szárnya, s felrepűl a magas égig, hol a pálya nincs elzárva, s a szabadság honja kéklik. Őszi képet ölt a határ, nincsen rajta gólyamadár, egy van már csak: ő, az árva, mint az a rab, ki nem szabad, keskeny ketrecébe zárva. Petőfi Sándor: ARANY JÁNOSHOZ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Még a darvak hátra vannak, mennek ők is, most akarnak: nem nézi, csak hallja őket, mert tudja jól, ott fenn mi szól, ismeri a költözőket. Megkisérté egyszer-kétszer: nem bírná-e szárnya még fel; hej, dehogynem bírná szárnya, csak ne volna hosszu tolla oly kegyetlen megkuszálva! Árva madár, gólya madár, sohse nő ki tollad, ne várd, soha többé, fagyos télig; mert, ha épen nő is szépen: rossz emberek elmetélik! Barátságuk Ha van legendás barátság a magyar irodalom égisze alatt, akkor az övék az volt. Első levélváltásuktól az utolsóig tartott.
Ezen a ponton visszatér az évődő-élcelődő hangnemhez, az ódai magasságból visszazuhanunk a prózai hétköznapok világába, a vers tempója lassul, hangja csendesül. A 4. kérdés csak úgy általánosságban tudakolja, hogy " mi az ördög lelt? " Ezt a kérdést már meg sem ismétli Petőfi az első háromra adott válaszok után, mert nincs rá szükség. Nyilvánvaló, hogy az eddigieket is csak azért írta, hogy vallomást tehessen baráti érzése tartósságáról. Petőfi: Arany Jánoshoz - diakszogalanta.qwqw.hu. Egyébként nagyon is jól tudja ő a választ: mindketten lusták írni, ő is meg Arany is, ezért szakadt meg hetekre a levelezés: " Lomha vagy, itt a bibéd; restelsz, mint jó magam, írni ". Itt zárul le az első szerkezeti egység, de a hangnem nem változik: továbbra is a humoros-tréfás, időnként komolyra forduló hang jellemző. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
pusztán a gondolat is már Lángfelhőket idéz véres szemeimnek elébe, És szívem tombol, mint a harmadfü csikó, ha A pányvás kötelet legelőször dobja nyakába A pásztor, hogy a ménesből kocsirúdho' vezesse. Nem a tehertől fél, amelyet húznia kell majd, Nem! hanem a hámtól, mely korlátozza futását. És amit így elveszt, azt nem pótolja sem abrak, Sem pedig a ragyogó szerszám. Mit néki az étel S a hiu fény! megelégszik ő a pusztai gyeppel, Bármi sovány, s a záporesők szabad égnek alatta Verhetik oldalait s a bozót hadd tépje sörényét, Csak szabadon járjon, csak kergethesse tüzében A sivatag viharát s a villám sárga kigyóit – – Isten hozzátok! lelkem múlatni szeretne Még veletek, kedves hiveim, de az elragadó szél Képzeletem százrétü vitorlájába beléfújt, Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad a part, S ringat habkarján a látkör nélküli tenger, És mig az orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a Lant idegébe kapok, s vad tűzzel zengi el ajkam Harsány himnuszodat, százszorszent égi szabadság! Szatmár, 1847. augusztus 6.
Nem vagyok ott; Nem alszok. Én vagyok ezer szél, amely fúj. Én vagyok a gyémánt a hóban. Én vagyok a napfény az érlelt gabonán. Én vagyok a szelíd őszi eső. Amikor reggel felébredsz Én vagyok a gyors felemelő rohanás Csendes madarak körözött repülés közben. Én vagyok a lágy csillag, ami éjszaka ragyog. Idézetek Nagy Könyve - Idézetek A Halálról. Ne állj a sírba és sírj; Nem vagyok ott; Nem haltam meg. - Mary Elizabeth Frye Ahol ott voltál, ott van egy lyuk a világon, melyet napközben állandóan sétálok és éjszaka esik. - Edna St. Vincent Millay "Bár a szerelmesek elveszettek, a szerelem nem, és a halálnak nincs uralkodása. " - Dylan Thomas
".. ami értelmet ad az életnek, értelmet ad a halálnak is... " Contra vim mortis non est medicamen. - A halál ellen nincs orvosság. "Az élet a halál álma. " awender A kárhozott lelkek a paradicsomban vannak, csakhogy számukra a paradicsom pokol. (Simone Weil, Jegyzetfüzet 2. ) A túlvilágot szigorú értelemben véve sohase hagyjuk el. (Saint-Martin) "Vannak első osztályú temetések, mintha vonaton jutnánk a paradicsomba. " (Jules Renard) Sem a csecsemő, sem a gyermekek, sem a féleszű nem félnek a haláltól, és a legnagyobb szégyen, ha az ész nekünk nem biztosítja azt a nyugalmat, ahová az oktalanság vezet. " (Seneca) "Játék az élet, a halál komoly. Láttára megfagy tréfa és mosoly. " (Komjáthy Jenőondolatok a halálról) Mérlegeltem, mi volt, s mi lesz és úgy láttam, mindegy mi vár: egyensúlyban tartja üres életem egy üres halál... Az élet maga egy álom, melyből felébredve a halállal nézel szembe!! A költőkről szóló idézetek a halálról. "Az tesz minket sebezhetővé, hogy nem fogjuk fel: van rosszabb a halálnál... " A halál nem lehet olyan rossz dolog, még senki nem jött vissza panaszkodni.
Arthur Schopenhauer Az élet kellős közepén is a halál leselkedik ránk. Stephen King Midőn a roncsolt anyagon Diadalmas lelked megállt; S megnézve bátran a halált, Hittel, reménnyel gazdagon Indult nem földi útakon, Egy volt közös, szent vigaszunk A LÉLEK ÉL: találkozunk! Arany János Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt... ", majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... " Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Idézetek a halálról. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. Kosztolányi Dezső Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni. Thomas Mann Oly csúnya a halál... és az a rettenetes, hogy a többi ember élve marad. Mikszáth Kálmán Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal, És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal.
A Halottak napja előcsalogat belőlünk olyan rejtett érzéseket, melyeket nem mindannyian tudunk szavakba önteni. Ekkor jól jön pár olyan gondolat, mellyel elfogathatjuk a megváltozhatatlant és tanácsot kaphatunk arra, hogyan éljünk tartalmasan. Van egy nap… Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása. (Fekete István) Kép forrása: Jules Bastien-Lepage: Halottak napja Szelencébe zárt emlékezés A novemberi sírlátogatás sok ember számára puszta konvenció, vasárnapi "program", mint ahogy az ünnepek tartalma, úgy a gyász tartalma is gyakran formasággá csupaszul. De legalább annyian vannak, akik az egész évben bennük rezgő, szelencébe zárt emlékezést engedik ezekben a napokban fájdalmassá áradni – hogy azután fegyelemmel viselhessék tovább. (Jókai Anna) A halál "-Nem olyan borzasztó az, Teofil.