Előfordult, hogy a történelmi borvidékek a nevüket többnyire egy-egy városról vagy faluról kapták, de kisebb-nagyobb vidékek borait értették: ma elég csak Villányra, Egerre vagy Szekszárdra gondolni. Olykor valódi tájnevek (Balaton melléke, Ér-mellék, Fertő melléke, Hegyalja, Szerémség) voltak a névadók, és néha egy-egy történeti borvidék összefoglaló megjelölésére a hatósági szabályozás előtt használták még a megye nevét is: baranyai, somogyi, zalai borok. A legismertebb történelmi borvidékek Magyarország legismertebb történelmi borvidékei a 16. századra alakultak ki. A középkor egyik leghíresebb történeti borvidéke az első világháborút követő békeszerződések értelmében határon kívülre került szerémségi volt. Ezután következett a somogyi, baranyai, pozsonyi, soproni, budai, egri, borsodi, nógrádi, majd a veszprémi és zalai, végül az erdélyi borok: például a Ménesi borvidék. Az alföldiek közül a kecskeméti és a szabadszállási bor hírét őrizték meg a középkori források. Magyar borok on-line - Veritas 25 éve a borpiacon. A történelmi borvidékek közül idők folyamán egyesek lehanyatlottak, megszűntek híres bortermelő vidékek lenni, mások pedig felemelkedtek.
A jó minőségű gyümölcsnek hála körülbelül 150 évvel ezelőtt megszületett a több, különféle kékszőlő levéből álló egri bikavér, mely azóta hazánk egyik külföldön is sokak által kedvelt borává vált. Habár Eger borvidékének hallatán a legtöbbünk minden bizonnyal az említett bikavérre asszociál, fontos megemlíteni, hogy a török hódoltságot követően honosodtak meg itt a kékszőlőfajták, melyeket elsősorban az ide érkező rácoknak köszönhetünk. Ezt megelőzően is jelentős bortermelés zajlott, olyan fehér szőlőkből, mint például a hárslevelű vagy az olaszrizling. E fajták és a belőlük készült borok a mai napig megtalálhatóak a területen. Utifilm.hu. Borospince Egerben Villány romantikus pincesorai Az ország déli régiójában, egészen pontosan Baranya megyében találjuk a Villányi borvidéket, ahol már a római korban is zajlott szőlőtermesztés, és ez töretlenül folytatódik a mai napig. A térség napos, szubmediterrán éghajlatának hála minden feltétel adott a jó minőségű borok előállításához. Ez a borvidék rendkívül változatos szőlőfajtákkal rendelkezik, mivel az évezredek alatt különféle népcsoportok telepedtek le a térségben, akik magukkal hozták az általuk kedvelt szőlőfajtákat és azok megműveléséhez, feldolgozásához kapcsolódó tudásukat - a kadarka például a rácoknak, a kékoportó pedig a sváboknak köszönhetően honosodott itt meg.
A régió egyik legismertebb borászata a Frittmann, boraikat Soltvadkerten készítik, a Kunság déli részén. A család nagy bortermelői múlttal büszkélkedhet, boraik díjnyertesek és országszerte népszerűek. Tipp: Kiskunsági Ezerjó A turisták és külföldiek szemében úgy tűnhet, hogy a Balaton és környéke csupán a rekkenő nyári napokon lehet érdekes. Megvan az 50 legjobb magyar borász. Pedig ez a terület – Zala és Somló egysége – mindezek mellett tartogat néhány meglepetést a borrajongók számára az év többi részében is! Csak az említés kedvéért, többek között: borkóstoló túrákat, borfesztiválokat, és természetesen rengeteg szüreti zenés-mulatságot ("éves ittas pajtatáncot"). A tőkéket elsősorban a helyi vulkanikus bazalt alapú dombokra telepítették – lásd a Badacsonyt, amely talán az egyik legnépszerűbb bortermeléssel foglalkozó terület a Balaton környékén.
A Vinum Praemium Alapítvány bejelentette a 2017-es év 50 legjobb borászának nevét, akik közül maguk a jelöltek választják ki a legjobbat. Az 50 jelöltet most értesítik, és egyúttal felkérik őket a szavazásra. Minden jelöltnek egy szavazata van. A jelöltek az eddigi gyakorlatnak megfelelően kétkörös szavazással, egyszerű többséggel választják meg a győztest. Talán badacsonyi borász nyer Forrás: MTI/Varga György Az első kör után a legtöbb szavazatot kapott 5 jelölt közül hozza meg a végső döntést az 50 jelölt, szintén egy-egy szavazatával. Szavazategyenlőség esetén a Borászok Borásza korelnök tagja dönt. A Borászok Borásza 2017 jelöltjei: 1. Árvay János - Árvay Pincészet Tokaj-Hegyaljai borvidék 2. Áts Károly - Tokaj Kereskedőház Tokaj-Hegyaljai borvidék 3. Bakó Ambrus - Bakó Ambrus Pincészete Badacsonyi borvidék 4. Balassa István - Balassa Bor borvidék 5. Balla Géza - Balla Géza Pincészet Ménesi Borvidék 6. Bárdos Sarolta - Tokaj Nobilis Szőlőbirtok Tokaj-Hegyaljai borvidék 7. Barta Károly - Barta Pince Tokaj-Hegyaljai borvidék 8.
A meleg, késő őszi időjárás teszi lehetővé az kifogástalan aszúszemek képződését. A legsajátosabb szőlőfajták Tokajban a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály. A neves tokaji borászat hagyományának tiszteletére a Tokaji Pincemúzeumban a borászat tárgyi emlékei kaptak méltó helyet. Magával ragadó helyszínek lelhetőek fel hazánkban. Érdemes felfedezni kincseinket! Belföldi utazás során is fontos a megfelelő utasbiztosítás kiválasztása, mindig legyen ez az első lépésünk! Következő cikkünk: A magyar konyha remekei
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Egy szál kolbászt kívánt azzal, hogy úgyse lesz belőle semmi. De abban a pillanatban már szállt is le a kéményből egy lábas, benne a szép szál kolbász. Oda kellett csak tenni a tűz fölé a lábast, volt abban zsír is bőven. Mikor beállított az ember, volt szájtátás, mert már tele volt a konyha jó szagokkal. Amikor az asszony elmondta, mi történt, hát mindjárt elkezdtek tanakodni, mi legyen még a két kívánság. Az ember lovat, tinót, malacot akart, az asszony meg mást, nem tudtak megegyezni. Csak vitáztak, mintha éhesek se lettek volna. Az ember képes lett volna éhgyomorra rá is gyújtani; tömködte a pipáját, nyúlt a parázsért, de olyan ügyetlenül csinálta, hogy feldöntötte a lábast kolbászostul. Persze hogy megijedt az asszony, kapkodott mind járt, hogy kirántsa a kolbászt a tűz közül, és szidta az urát: – Nőtt volna inkább az orrodra, mint a tűzbe fordítod ezt a kolbászt! Három kívánság - Mulatságos magyar népmesék - Veresi könyvesbolt. Na hiszen, ez kellett csak! A kolbász már ott lógott az ember orrán, le egészen a térdéig. Először meg se ijedt az asszony, próbálta, hogy leszakítja a kolbászt a férje orráról, de az úgy odanőtt hogy azt onnan le nem lehetett szakítani.
Egy kicsit az orrából is lecsippentünk, nem olyan nagy baj az! - De azt nem engedem! - Bizony ha nem, élete végéig így fog sétálni a kolbásszal. - Dehogy fogok, a világ minden kincséért sem! Tudod mit, asszony, van még hátra egy kívánság, kívánd, hogy a kolbász menjen vissza a lábosba. - Hát a tinó meg a ló meg a malac akkor hol marad? - Már hiába, feleség, én ilyen bajusszal nem járok. Kívánd hamar, hogy a kolbász menjen vissza a lábosba. Mit volt mit tenni, a szegény asszonynak csak azt kellett kívánni, hogy a kolbász essék le az ura orráról. Megmosták, megsütötték, s jóízűen az utolsó falatig megették. Evés közben szépen megbékültek, s elhatározták, hogy többet nem pörölnek, hanem inkább dolgoznak szorgalmasan. Felpattant az aszzony, elkezdett lármázni: - Jaj, de ügyetlen kend, bárcsak az orrára nőne ez a kolbász! S ahogy ezt kimondta, már ott is lógott az urának az orrán a rőfös kolbász, úgy odaforrott, hogy azt szépszerével levenni nem lehetett. Hej, uram teremtőm, megszomorodtak mind a ketten, már most mit csináljanak, mit kívánjanak harmadiknak?
Evés közben szépen megbékültek, s többet a szegénység miatt nem veszekedtek, hanem dolgoztak sokat. Lett aztán ökör is, ló is, lett föld is, lett szép ház is. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.