Hozzáteszi: elsőként a hulladékkereskedelemben kellett fordítottan fizetni az áfát, majd többek között az építőiparban és a mezőgazdaság területén is bevezették ezt a megoldást. Dr. Bákonyi László emlékeztet: az áfafizetés alapesetben úgy történik, hogy az eladó kiállít egy számlát a vevő részére, amely tartalmazza az áfát, így a vevő a bruttó összeget fizeti meg, majd, amennyiben vállalkozás, vagy más adóalany, elszámol az áfával a NAV felé. Fordított áfa esetén ellentétes a folyamat: a fizetendő áfát a vevőnek kell megállapítania, nem a megbízónak. Fordított áfa a mezőgazdaságban is - ProfitLine.hu. Ilyenkor az eladó a számlában nem számíthat fel áfát. Így pedig természetesen visszaigényelni sem lehet azt. " A fordítottan adózó ügyletek akkor alkalmazhatók, amennyiben a szerződő felek egyike sem alanyi adómentes adózó vagy magánszemély, illetve a felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany " – hangsúlyozza az adójogi szakjogász. Azt, hogy milyen területeken alkalmazható a fordított adózás, az ÁFA törvény 142. paragrafusa részletezi.
Adófizetési kötelezettsége a termék értékesítőjének lesz. Miként változnak a bevallás szabályai? Az Art tv. új 31/A §-a alapján a fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék értékesítőjének, valamint az ilyen termék beszerzőjének a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletekről az Áfa bevallásában adatot kell szolgáltatnia Termékértékesítés esetén a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésnek napjáról, valamint az Áfa tv 6/A mellékletben meghatározott VTSZ szerinti bontásban az értékesített termék kg-ban meghatározott mennyiségéről, adólapjáról ezer forintra kerekítve. A termék beszerzője nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termék értékesítés teljesítésének napjáról, VTSZ bontásban a beszerzett termék kg-ban meghatározott mennyiségéről, adólapjáról ezer forintra kerekítve. Figyelem! Az új szabályok alkalmazásának előfeltétele a készletnyilvántartás mennyiségi és időpont szerinti egyezőségének fokozott ellenőrzése és naprakész állapota! Fordított áfa a mezőgazdaságban | Adófórum - Adózási és számviteli információk. Adóügyeivel és könyvelésével forduljon a FRAME Könyvelő és Adótanácsadó Iroda Szakértő Csapatához!
FSZM - Fordított adózású mg. kiszámla Az ÁFA kódok paraméterezését a Szerviz | Paraméterek | ÁFA kódok menüpontban lehet végrehajtani. Beállítandó elnevezések, paraméterek: ÁFA kód F25 vagy FSZM (QSoft által beállítva – nem módosítható) Megnevezés (QSoft által beállítva – nem módosítható) Fizetendő ÁFA főkönyvi szám 467 Visszaigényelhető ÁFA főkönyvi szám 466 Végre kell hajtani a Könyvelés természetes mennyiségi egységek használatával c. paraméterezési útmutató szerinti beállításokat. A Szerviz | Paraméterek | Gyűjtő csoportok menüpontban fel kell venni egy gyűjtőcsoportot, mely a VTSZ számokat modellezi. Beállítandó elnevezések, paraméterek: Csoport kód tetszőleges 4 jegyű szám, ami még nincs használatban Megnevezés VTSZ szám Típus
Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Hossza több mint 1100 km. A Kéktúra nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is, mint E4-es útvonal. Az évtized végén, 1979 -ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s "Másfélmillió lépés Magyarországon " címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében. Kövessük most mi is az ő lépteik nyomát, valamint Horváth Béla és fia, alias hörpölin&son lépteit, akik az oldal rendelkezésére bocsátották túra leírásaikat és azokon készült képeiket. Katalinpuszta - Magyarkút - Nagy-Kő-hegy - Nógrád - Béla-rét - Saj-kút - Foltán-kereszt - Árva-kúti rét - Csóványos - Szabó-kövek - Égés-tető - Rakodó - Nagy-Hideg-hegy - Inóci-vágás - Kisinóci th. -Kóspallag - Sűrűség - Törökmező th. - Vizes-árok - Köves-mező - Hegyes-tető - Templom-völgy -Nagymaros-Visegrád v. m. 53 km. Jelzés: K
A túraszakasz megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételni. Felismerhető – a pontot és személyt együtt ábrázoló – fotók ugyancsak igazolásul szolgálhatnak. A túra teljes távjának bejárása után a füzetet a lakóhely szerinti illetékes megyei, illetve budapesti természetbarát bizottsághoz/szövetséghez kell eljuttatni, ahol a teljesítést ellenőrzik, igazolják és a jelvény kiadásáról intézkednek. 7. Kéktúra jelvény: a túra útvonalának teljesítője elnyeri az MTSZ Kéktúra jelvényét, amelyet az érvényes MTSZ igazolvánnyal rendelkezők térítésmentesen kapnak meg. Érvényes igazolvány hiányában, a teljesítőknek a jelvény mindenkori önköltségi árát kell megtéríteniük. A jelvény: szabálytalan négyszögben hegyek felé vezető út kék útjelző táblával, alul piros sávban "Országos Kék-túra MTSZ" felirat. A jelvényt az MTSZ központja adja ki. Átadásáról – lehetőleg ünnepélyes keretek között – gondoskodik. A teljesítőkről nyilvántartást vezet. 8. Az Országos Kéktúra többször is teljesíthető. Többszöri teljesítés esetén a jelvényt külön kell megvásárolni.
A Cserehát elszegényedett, de természeti értékekben és építészeti emlékekben gazdag vidékén folytatódik a Kéktúra. A Zempléni-hegységet a korához képest igen fotogén Boldogkői várnál érjük el, a kék jelzéstől egy minimális kitérővel juthatunk fel ide. Erre a talán legkevésbé ismert hegységünkre ma is jellemzőek a tájegység legnagyobb városának is nevet adó "sátoros", azaz szabályos háromszög alakú magaslatok és a magas sziklabérceken álló várromok, mint amilyen a Regéci vár is. Északnak vesszük az irányt, és az országhatár mentén érintjük a Zemplén legmagasabb pontját, a 895 méteres Nagy-Milicet is, mielőtt megérkezünk a porcelánjáról híres Hollóházára, ahol az Országos Kéktúra vég- vagy kezdőpontját jelző emlékművet is találjuk. Az OKT rövid története A Magyar Turista Szövetség 1930-ban döntött az egész országon áthaladó kék útjelzés irányáról, és kijelölte két végpontját. Eredetileg a Bükktől a Bakonyig terjedt az útvonal, melynek célja az volt, hogy az egyes hegységeink fővonalainak összekapcsolásával léterjöjjön egy olyan útvonal, amely mentén hazánk turisztikai látványosságait is meg lehet ismerni.
Az igazi meredek kaptató azonban csak itt kezdődik! A következő nagyjából 600 méteren ugyanis mintegy 80 métert emelkedik alattunk a túraösvény! Közvetlenül a Kis-Milic csúcsa alatt fordul a gyalogút hirtelen balra és kezd szintezni a hegyoldalban. Innen azonban már egy nagyon rövid kapaszkodással felérhetünk a tetőre, a 2016-ban épített kilátóhoz. A toronyból dél felé, a Hegyközre és Füzér várára nyílik szép kilátás. Itt akár pihenhetünk is egy sort a kilátásban gyönyörködve, hiszen a kaptató végére érünk, innen már csak egy kényelmes séta a Nagy-Milic csupár pár méterrel magasabb csúcsa. Egy jó távcsővel még Füzér várát is alaposan megnézhetjük. Itt már majdnem 400 méterrel vagyunk magasabban, mint az újjáépített várfalak! A Kis-Milic és a Nagy-Milic közötti pár száz lépésnyi távolság nagy részét a magyar-szlovák határon vezető Határnyiladékban tesszük meg a fehérre meszelt jelzőköveket követve. Pár méter lejtés után egy kis kapaszkodó jön, aztán már fenn is állunk a 893 méter magas hegytetőn.