Gyakori hibák osztálytermi kérdezésnél A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A megfelelő kérdezéstechnika fejleszti a magasabb rendű gondolkodási készségeket és segít a tananyag mélyebb megértésében. Osztálytermi kérdezésről szóló cikksorozatunk ezen cikkében a gyakori hibákról és a kérdezés megtervezéséről esik szó. Van néhány buktató, amelyekbe könnyű beleesni, ha az osztályt közös kérdés-válasz munkára szeretnénk fogni. Miért is teszünk fel kérdéseket? Kérdésekkel ellenőrizhetjük a tanulók ismereteit, elmélyíthetjük a tudást és magasabb rendű gondolkodási készségeket fejleszthetünk. A kérdés-válasz munkának van jelentősége a közösség és a társas kapcsolatok szempontjából is: a tanulók megtanulják, hogy figyeljenek és végighallgassanak másokat. Gyakorikérdések.hu – Wikipédia. Van azonban néhány gyakori hiba, ami gátolhatja a közös gondolkodás közegének kialakulását. Gyakori hibák kérdezésnél túl sok zárt kérdés olyan kérdések, amelyekre igennel vagy nemmel lehet felelni túl sok rövid választ, felidézést megkívánó kérdés "találjátok ki, mire gondolok" típusú kérdés félreértéshez vezető kérdések és válaszok rossz válaszok vagy téves elképzelések nem megfelelő kezelése (pl.
kérdés lényege, hogy ne állj meg fix válaszoknál. Hogy állandóan nyitott legyél. Hogy te magad egy nagy kérdőjel legyél: Mi egyéb lehetséges? És ne egy válaszra várj, hanem légy éber: hányféle lehetőség, variáció bukkan fel? A kérdezés célja, hogy te magad válj kérdéssé. Gyakori kérdések - theBabyBox. Ha csak annyit kérdezel naponta az életed végéig, hogy ma milyen lehetőségeim nyílnak meg a pénzteremtésre, akkor milyen életed lesz tíz év múlva? Mi lenne, ha egy Access kérdéssel indítanád minden napodat? Milyen könnyedséget, örömet hívhatsz meg ezzel az életedbe? Mit tudsz ma választani, ami azt a jövőt teremti, amit szeretnél látni? Mibe kerülne, ha elismernéd, ami vagy, amire képes vagy, és amit eddig nem választottál és ha választanád, mindent megváltoztatna? Ha van kedved többet hallani róluk, szeretnél saját kérdéseket alkotni, ha szívesen játszanál nap mint nap ezzel a varázslatos eszközzel, gyere el egy személyes facilitálásra. Tel:+36-30/900-5138 Email: Ha kapcsolatba szeretnél lépni velem, akkor segítségedre lehet a lenti űrlap, email cím, illetve telefonon is elérhető vagyok!
Mayer ezután több gyakorlati kérdést tett fel az ötlettel kapcsolatban: Hogyan állítanád elő? Mi kellene a kezdéshez? Milyen nehézségek merülhetnek fel menet közben? Mik azok a lépések, amiket rögtön meg lehet tenni? Mire végeztek a beszélgetéssel, a nőnek konkrét cselekvési terve volt – és alig 20 perc sem kellett hozzá! Ráadásul a limonádépult közel sem az első ötlete volt, ezért is volt óriási segítség Mayer látszólag passzív, de annál értékesebb hozzájárulása. Nem mindig az első ötlet a nyerő – segíts neki, hogy mélyebbre mehessen Yuri Ruggeri / Getty Images Hungary Ezt a 7 kérdést vidd el magaddal Ha legközelebb valaki a problémájával fordul hozzád, hagyd az instant tanácsokat, inkább az alábbi kérdésekkel segítsd őt, felvállalva a támogató szerepet: Mi itt az igazi kihívás a te számodra? Access Consciousness® Eszközök – Kérdés ? – Csodás Teremtés. Mit próbáltál már? Ha bármit kipróbálhatnál a megoldásra, mi lenne az? És még mi? (Ezt kétszer-háromszor érdemes megismételni. ) Az ötletek közül melyik érdekel a leginkább? Mi állhat a megvalósítás útjában, és mit lehet tenni ez ellen?
A kíváncsiságunk ajándéka az az erő, ami új és még nagyobb lehetőségeket nyit számunkra minden pillanatban. A kíváncsiság az állandó akadály nélküli kérdezés, érdeklődés és tűnődés állapota. A kíváncsiság lélektani előnyeiről folytatott értekezések azt mutatják, hogy nemcsak hosszantartó boldogságot jelent (kíváncsinak lenni), hanem képes az életedet is és a világot megváltoztatni körülötted. Még Einstein is, minden idők egyik legnagyobb gondolkodója, a kíváncsiságát a tehetsége és tudása fölé helyezte. Az egyik legkártékonyabb módja, hogy kíváncsiságunkat korlátozzuk, amikor ítélkezünk, kritizálunk (önkritika) vagy úgy látjuk az életünket vagy magunkat, mintha hiányban szenvedne. A kérdések a legegyszerűbb forrásai, hogy változást idézünk elő. A megfelelő kérdések feltétele újra indítja a kíváncsiságot és hagyja, hogy felfedezd a különbözőségedet, lehetőségeidet, nagyságodat/nagyszerűségedet és annak a lehetőségét is, hogy lásd milyen bírálatok, megítélések és hitbéli korlátok mögött rejtőztél.
Mayert egy nő kereste fel azzal a problémával, hogy hogyan tudna több önkéntest toborozni a saját plébániájára. Ahelyett, hogy Mayer rögtön megosztotta volna a toborzással kapcsolatos saját tapasztalatain alapuló tippjeit, megkérte a nőt, hogy fogalmazza meg a célját. A nő azt mondta, 10 új önkéntessel lenne elégedett. Utána Mayer megkérdezte tőle, mi az, amit már próbált ennek érdekében? A nő elmondta a korábbi erőfeszítéseit, amelyekkel kudarcot vallott. Ekkor Mayer megkérdezte, mi az, amit szívesen kipróbálna az önkéntesek toborzásáért, ha a pénz nem lenne akadály. A nő először azzal az ötlettel állt elő, hogy 100 dollárt ajánlana fel az embereknek önkéntes munkára. Mayer ezt tudomásul vette, majd megkérdezte: Mi más ötlete van még? Minden megosztás után újabb és újabb ötleteket kért a nőtől. Amikor elfogytak a nő ötletei, Mayer felsorolta neki az elhangzott ötleteket, és megkérdezte, ezek közül melyik érdekli leginkább, melyiket szeretné megvitatni. A nő azt az ötletet választotta ki, amelyik egy limonádépult felállításáról szólt, ahol az ingyenes hűsítő ital mellé az emberek az önkéntességről is kapnának tájékoztató anyagokat.
A nátrium hevesen reagál a nemfémes elemekkel. Az exoterm reakciót fénykibocsájtás kíséri. A nátrium égésekor a láng jellegzetes, sárga színét a lazán kötött vegyértékelektronok okozzák. A képződő ionvegyületek szilárdak, fehérek. Az alkálifémek elemi állapotban nem fordulnak elő a természetben. A nátrium legismertebb ásványa a kősó (NaCl), gyógyvizeinkben glaubersó (Na 2 SO 4), szikes területeken a sziksó vagy más néven szóda (Na 2 CO 3 • 10 H 2 O) formájában fordul elő. A nátriumion színtelen, így vegyületeinek kristályai is átlátszóak, elporítva fehérek, csak a színes aniont tartalmazó nátriumvegyületek képeznek kivételt. Az alkálifém-vegyületek ionkristályos, vízben általában jól oldódó anyagok. A nátrium- és a káliumionok biológiai jelentősége is nagy. A nátrium (és a kálium) - Érettségid.hu. Nélkülük nem működne idegrendszerünk, izomzatunk. Az ipar, a mezőgazdaság és a háztartás is sokféle alkálifém-vegyületet használ föl. Forrás: A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE!
A kiterjedt tulajdonságok külsőek, azaz az anyagot nem lehet azonosítani ezek használatával, és az érték változik a jelen lévő anyag mennyiségétől függően. Például 10 g olajat vagy 10 g vizet mérhet, de ez nem teszi lehetővé az anyag azonosítását olaj vagy víz formájában. Intenzív - nem függ a mérendő anyag mennyiségétől, például: szín, sűrűség, viszkozitás, felhajtóerő, olvadáspont, fagyáspont. Az intenzív tulajdonságok mindig ugyanazok, és felhasználhatók az anyag azonosítására. Például. a folyékony víz sűrűsége 1 g / ml, forráspontja 100 o C és a fagyáspont 0 o C. A többszörös intenzív tulajdonságok együttesen lehetővé teszik az anyag azonosítását. Nátrium Fizikai Tulajdonságai. Az anyagok fizikai tulajdonságaik alapján csoportosíthatók és csoportosíthatók. Példák a fizikai tulajdonságokra: Hőmérséklet Alakíthatóság Megjelenés Textúra Szín Szag Alakzat Oldékonyság Elektromos töltés Forráspont Olvadáspont Fagyáspont Térfogat Tömeg Hossz Sűrűség Polaritás Viszkozitás > Elektromos töltés Keménység Mi a kémiai tulajdonság?
Nátrium nitrát fizikai tulajdonságai Alumínium fizikai tulajdonságai Nátrium – Wikipédia [ forrás? ] Előfordulása, előállítása, vegyületei [ szerkesztés] A nátrium a csillagok egyik gyakori alkotóeleme. A csillagok emissziós színképeinek elemzésekor szinte mindig megtalálható a nátrium által kibocsátott D színképvonal. A Föld tömegének mintegy 2, 6%-át adja, és így a 6. leggyakrabban előforduló elem (az alkálifémek közül pedig az első). Legközönségesebb vegyülete a konyhasó, ami a tengerekben hozzávetőleg 3%-os koncentrációban található. Nagy mennyiségben található a sóbányákban (például Máramarossziget környékén, vagy a lengyelországi Wieliczkában). A 19. század végén a szóda és szén 1100 °C-on történő hevítésével állították elő. Nátrium-karbonát reakciója szénnel, elemi nátrium képződése és szén-monoxid fejlődése közben. Natrium fizikai tulajdonságai . /oda-vissza lejátszódó folyamat/ Manapság nátrium-klorid ( NaCl) olvadékának elektrolízisével állítják elő. A nátrium-kloridot kalcium-kloriddal ( CaCl 2) keverik össze, így a keverék olvadáspontja lényegesen alacsonyabb lesz a tiszta nátrium-kloridénál (700 °C alatt).
A nátrium-ditionit vízzel és sósavval végzett reakciója (szobahőmérsékleten) 2Na2S2O4 (nátrium-ditionit) + H2O (víz) + HCI (sósav) = 2NaHSO3 (nátrium-hidrogénszulfit) + S (kén, csapadék) + NaCl 3.
Szikes területeken - szárazság idején - a talaj felszínén fehér, szilárd anyag kristályosodik ki. Ez az úgynevezett sziksó, amely kémiai összetételét tekintve kristályvíztartalmú nátrium-karbonát (Na 2 CO 3 • 10H 2 O). A nátrium-karbonát vízben jól oldódik, és vizes oldata lúgos kémhatású. A nátrium-karbonát, más néven szóda - vizes oldatának lúgos kémhatása, de veszélytelensége miatt - váltotta fel a lúgkövet (NaOH) a mosásnál. Az iparban ma is sok olyan helyen alkalmazzák, ahol helyettesítheti a nátrium-hidroxidot: az üveggyártásnál, a textiliparban. Vízlágyító hatásáról szó lesz. Szervetlen kémia | Sulinet Tudásbázis. A szódát ma kősóból - szén-dioxid felhasználásával - gyártják. A nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna, NaHCO 3) is fehér színű, vízben oldódó, szilárd anyag. Vizes oldata a szódánál kevésbé lúgos kémhatású. Nátrium-hidrogén-karbonátot tartalmaznak a fogkrémek. Szódabikarbónát használhatunk sütőpor helyett. Hevítéskor - csakúgy, mint a kalcium- és magnéziumsók esetében - karbonát keletkezik: A tésztában a sütéskor keletkező vízgőz és szén-dioxid-gáz fújja fel a tésztát.
Nátrium-hidroxid, vagy nátrium-hidroxidot - szervetlen vegyület, amely csoportjába tartozik a bázisok vagy hidroxidok. Szintén a technika és külföldön ennek az anyagnak nevezett nátronlúg. Közönséges név - nátronlúg - volt köszönhető, hogy az erős maró hatású intézkedés. Ez a szilárd, fehér, kristályos anyag, amelynek nedvszívó képesség, amelynek olvadáspontja 328 °. A nátrium-hidroxid vízben könnyen oldódik, és egy erős elektrolitot. Amikor a disszociációs szakít egy fémkation és a hidroxid-ionok. Vízben való feloldás után formákban a hatóanyagot - alkáli - szappanos érzetet. Ez a reakció igen gyorsan - spray és a hő. Ez hit maró a bőrön és a nyálkahártyákon okoz súlyos kémiai égést, így ha működik, akkor óvatosnak kell lenni, és védi a kezet és a szemet. Való érintkezés után az anyag az epitélium vagy a szem, száj, szükség van, amint az érintett területeken lehet vízzel és egy gyenge megoldást ecetsav (2%), vagy bór (3%) savat, majd ismét vízzel mossuk. Miután gyorssegélyt biztosít az áldozatok kell orvoshoz.