A jogi gyakorlatban az igazságügyi nyelvészet az a terület, ahol a jogi nyelv és a pszichológia találkozhatnak. Jogi eljárásokban releváns szövegek vagy emberi kommunikációs elemek elemzése mindkét tudomány (igazságügyi nyelvészet és igazságügyi pszichológia) számára egyaránt lehet feladat. Ilyen nyelvi produktumok főleg a segélyhívások, fenyegetések (pl. terrorfenyegetések vagy váltságdíj-követelések), öngyilkossági levelek, vagy polgári jogi eljárásokban a plágiumgyanús szövegek. Jogpszichológia: a pszichológia és a jog egyesülése. Ezekben az esetekben az elemzés a nyelvi és stilisztikai szempontokon túl a kommunikátor szándékaira, társas viszonyaira és érzelmi-motivációs állapotára is kiterjed. Nemzetközi felderítési ügynökségek széles körben támaszkodnak pszicholingvisztikai eszközökre a gyanúsítottak anyanyelvének kiderítésére (amikor a kommunikáció nyelve angol, de következtetni lehet arra, hogy az elkövetők nem angol anyanyelvűek), illetve a kommunikátor életkorára (amikor például egy fiatalkorúak által használt internetes alkalmazás felhasználói közül szeretnék kiszűrni az esetleges veszélyt jelentő felnőtteket).
A fentiek ellenére a Pszichológia a törvényben funkciója arra összpontosít, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolják a különböző viselkedések a viselkedést. bírósági határozatok, elemezve, hogy az ilyen döntéseknek mennyiben sikerül szabályozniuk a társadalmat a rendszer fokozatos javítása érdekében bírósági. Így a törvény és a pszichológia között kialakított első kapcsolatok a Szociálpszichológia, Hozzárendelés és hozzárendelés pszichológia Kognitív pszichológia. Szociálpszichológia A szociálpszichológiából azt feltételezik, hogy az emberi lény a különféle interakcióknak megfelelően viselkedik, amelyeket társadalmi környezetében tart fenn. Ebből kifolyólag, a törvényhozóknak figyelembe kell venniük azokat a kapcsolatokat, amelyeket az illető másokkal létesít Így képes lesz a szükséges alapra az emberi viselkedést szabályozó normák kidolgozásában. Szervezet és pszichológia. Például a jövőbeni magatartás előrejelzésében a börtönengedélyek vagy az ideiglenes szabadság megadásakor, a személy beillesztése óta ugyanabban a társadalmi környezetben, ahol a bűnözői magatartást végezte, ugyanazoknak az ingereknek van kitéve, amelyek elkövetésére késztethetik.
A képzés szakmai felelőse és oktatója: dr. Vajda János Vajda János lassan húsz éve praktizáló ügyvéd Budapest egyik nagy múltra visszatekintő irodájában, egyben kognitív pszichológus, aki a Maastrichti Egyetem kifejezetten jogi pszichológiára összpontosító mesterképzését végezte el. A téma iránti tudatosság növelése és edukáció céljából elindította nevű tudástárat. 9. 00–9. 30 Regisztráció, reggeli kávé 9. 30–11. 00 Kognitív torzítások a jogi eljárásokban Hogyan válhat a psziché az ügyünk legfőbb ellenségévé, és mit tehetünk ügyvédként annak érdekében, hogy ez ne következzen be? Hogyan fordíthatjuk előnyünkre a helyzeteket, amikor az elme a rövidebb utat választja? 11. 00–12. 00 Tárgyalótermi játszmák és jogi sztorik Hogyan csúszik félre a legtökéletesebben kidolgozott jogi érvünk, és miért értik félre a bírók, amit mondani szeretnénk? Hogyan mondhatnánk el úgy érveinket, hogy azokat valóban megértsék? Pszichológia. Hogyan állíthatjuk a szolgálatunkba a történetmesélés erejét, és melyek a meggyőzés pszichológiai eszközei?
A kötet a pszichológusi etika világába kalauzolja el az olvasót. Az e témakör legfontosabb klasszikus területeit – titoktartás, kettős kapcsolat, tájékoztatáson alapuló beleegyezés, kutatásetika –, valamint néhány időszerűbbet – pszichológiai tanácsadás az interneten, tesztfelvétel a neten, a pszichológia oktatásának etikai kérdései, és így tovább - a mai pszichológiai gyakorlatot szem előtt tartva tárgyalja. A kötet magvát azok az interjúk adják, amelyeket napjainkban, a legkülönfélébb terepeken dolgozó pszichológusok mondtak el, az ő gyakorlatukban felmerült etikai dilemmákról, illetve azok megoldásáról. Ezek a beszámolók izgalmas és szerteágazó képet festenek arról, milyen "tipikus", és néha milyen elképesztő etikai döntéseket várnak el szinte nap mint nap a pszichológustól. A kötet gyakorlati szemléletét tükrözi az is, hogy az egyes témakörök legfrissebb szakirodalmának rövid áttekintése mellett igyekszik közvetlen támpontokat adni a pszichológiai etikai dilemmák megoldásához. Ezzel is elősegítve a pszichológus szakemberek etikai érzékének, tudatosságának egész életen át tartó fejlődését.
Az elmúlt évtizedekben mind komolyabb igény merült fel az iránt, hogy a jogalkalmazók ne pusztán a szűken vett jogi tudásuk alapján működjenek. Rendkívül hasznos, ha a birtokába kerülnek azon pszichológiai ismereteknek, amelyek igen erősen befolyásolják mind az alapul szolgáló valós problémákat, mind magát a jogalkalmazás folyamatát. Mint cseppben a tengert mutatja, hogy gyökeresen megváltoztathatja például egy üggyel kapcsolatos megítélésünket, ha felismerjük, hogy egy családi konfliktusban a látszólagos "áldozat" pszichológiai játszma részese, ahol a valóságban mindkét fél egyaránt rendelkezik – tipikusan tudattalan - "hozamokkal", vagy hogy az igazságszolgáltatás résztvevői sajnos éppen ugyanannyira védtelenek számos manipulációval szemben, mint bármely más embertársunk.
12. 00–13. 00 Ebédszünet 13. 00–15. 00 A tanúk pszichológiája Hogyan válik a nem emlékező, a túl jól emlékező, a keresztkérdések alatt összeomló és a valóságot konstruktívan értelmező tanú és ügyfél szempillantás alatt jogi kockázattá, és hogyan kerülhetjük el a pszichológia segítségével a kellemetlen tárgyalótermi meglepetéseket? Hogyan ismerjük fel a megtévesztést, a hazugságot, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet egy tanú/ügyfél meghallgatásából profi interjútechnikák segítségével? 15. 00–17. 00 Az ügyvédi munka kognitív csapdái Az ügyvéd is ember, és bár hajlamosak vagyunk magunkat a munkánk során racionális döntéshozónak látni, ettől távolabb nem is állhatnánk az igazságtól. Bár a legjobb szándék vezérel minket, ránk is leselkedik a kognitív torzítások és az elfogultság veszélye. Hogyan kerülhetjük el ezeket a veszélyeket, és hogyan hozhatunk jobb és megalapozottabb jogi döntéseket? A továbbképzésre kötelezett ügyvédek, ügyvédi tevékenységet folytatók, kamarai jogtanácsosok a konferencián való részvételért 3 kreditpontot szerezhetnek.
Egy idei, nemzetközi közvélemény-kutatás szerint pedig, amit a Pew Research Center végzett, a magyarok kétharmada értett egyet azzal, hogy a szomszédos országok bizonyos részeinek Magyarországhoz kellene tartozniuk. Teljesen érthető, hogy a trianoni döntés miatt kisebbségi helyzetbe kényszerült magyaroknak, akik emiatt akár diszkriminációt is tapasztalnak, nehéz elfogadniuk a helyzetet. De hogyan hat a területek elcsatolása azokra, akik közvetlenül nem érintettek? Miért élik meg traumaként, és milyen módon élhet tovább egy történelmi esemény a köztudatban? Miért fáj Trianon 100 év elteltével is? Táncosok a Himnuszt éneklik a Táncszáz a Hősök terén rendezvényen a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján. Trianon 100 éve. Fotó: Kovács Tamás /MTI A történelmi traumák generációról generációra átadva hatnak ránk A személyes traumák természetéről és hatásairól sokat tudunk. Kevésbé ismert, hogy léteznek olyan komplex és kollektív stresszkeltő események, amelyekre generációkon keresztül emlékeznek az egy csoportba, egy nemzethez tartozó vagy hasonló körülmények között élő emberek.
Ráadásul helyben is egyre többen ismerik fel, hogy a hangzatos lózungok mögé bújtatva tulajdonképpen szavazatvásárlás folyik. Trianon hatását hosszú évtizedekig megérezte a magyar sport Szabó Katalin, Szeles Mónika, Boros Tamara vagy éppen Szabó József más országoknak hozott dicsőséget. Azért persze nekünk is. Horthy Miklós unokája bocsánatot kért nagyapja nevében a holokausztért Horthy Istvánnak meggyőződése, hogy kormányzó nagyapja a deportálások leállításáig nem tudott a haláltáborban zajló borzalmakról, de államfőként mégiscsak volt felelőssége a tragédiában. Mit üzen nekünk Trianon, 100 év távlatából? – 777. Kun Béla szöktetői, jól táplált zsidó gyerekek, kalapuzsora, mellbe lőtt házmester – erről írtak még az újságok Trianon napján Száz évvel ezelőtt ezen a napon az összes hazai újság a trianoni traumával foglalkozott a címlapján. De mi szerepelt még 1920. június 4-én a lapok hasábjain? Zahorán Csaba: Súlyos károkat okoz, ha egy politikai erő kizárólagossá akarja tenni a saját Trianon-képét A történésszel arról beszélgettünk, miként alakult az elmúlt száz évben a békeszerződés emlékezetpolitikája.
A népi kultúra, a népművészet több évszázados múltban gyökerezett. A hagyományokat főleg a falvak soknemzetiségű lakói őrizték, ahol jelentős a népszokások összetartó ereje, noha ma már leginkább csak ünnepek alkalmával emlékeznek meg róluk. Kiemelten fontossá váltak a magyar nyelvű iskolák, színházi előadások, amelyek nem csak a nyelv, hanem a nemzeti identitás megőrzésében is lényeges szerepet játszottak. Külön figyelmet érdemel, hogy a hazai sajátosságok megőrzése érdekében tett erőfeszítések a különböző etnikumokat véletlenül se hangolják egymás ellen, hanem az együttműködést, a másfajta értékek, tulajdonságok, szokások tiszteletben tartását hangsúlyozzák. Trianon 100 év vehicle. Trianon következményei lesújtották ugyan, de nem törték meg a magyar nemzetet. Míg korábban hosszú ideig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként korlátozott függetlenséggel rendelkezett, az új rendben önálló államként ismét képes talpra állni. A 100. évforduló alkalmából Társaságunk egy rendkívüli emlékérem kibocsátásával kíván tisztelegni a nemzeti összetartozás felemelő eszméje előtt.