A genetika határozza meg, hogy mivé válhat az ember, melyen értékeket birtokol. A hit és kétely motívuma minden színben jelen van, a cselekményben (Ádám hisz egy eszmében, csalódik, kiábrándul, de vállalja az újrakezdést); a szereplőkben (Ádám hisz, Lucifer kételkedik, Éva a harmóniát teremtő erő). Ugyanígy találkozunk a sors és végzett motívumával: az emberi sorsvállalás kötelesség, még akkor is küzdeni kell, ha a végzett elkerülhetetlen. A küzdés maga a lét értelme. Az ember és a nemzet, a nemzet és az emberiség sorsa elválaszthatatlan.
Az űr-szín sok olyan kérdésre választ ad, amely a tragédia más pontjain felmerült. Lucifer győzködi Ádámot, hogy vessen véget az életének és ezáltal az emberi létezésnek, mert az élet értelmetlen. Ádám eddigi eszméi mind visszájukra fordultak, küzdelmei mind elbuktak. Az ideál megvalósításakor szennybe fulladt az eszme. De Ádám hite, idealizmusa nem törik meg: " mindegy, bármi hitvány / Volt eszmém, akkor mégis lelkesített, / Emelt, és így nagy és szent eszme volt. / Mindegy, kereszt vagy tudomány, szabadság / Vagy nagyravágy formájában hatott-e, / Előre vitte az embernemet. " A mű egyik fontos üzenete, hogy a nagy eszmékért vívott küzdelem akkor is értékes, ha az eszme történelmi szempontból nem teljesíti be a hozzá fűzött reményeket. Az élet értelme, az emberi boldogság lényege a folyamatos küzdelem valami jobbért, nemesebbért, még akkor is, ha a célt nem ismerjük pontosan. Madách a legnagyobb bűnnek a tétlenséget a közönyös belenyugvást tartja. " A cél voltaképpen mi is? / A cél, megszünte a dicső csatának, / A cél halál, az élet küzdelem, / S az ember célja a küzdés maga. "
15. szín (A Paradicsomon kívül) Az utolsó szín. Ádám felébred és tovább vitatkozik Luciferrel: a szabad akaratra hivatkozik. Lucifer cinikus ellenérveket hoz: az egyén ugyan szabad, de maga az emberi faj determinált, meghatározott törvények eszköze. Érveit az ún. morálstatisztikával támasztja alá, a nagy számok törvényével, melyek kijózanító eredményeket mutatnak. Az a töretlen hit és a küzdésben való bizakodás, amit az űr-színben láttunk, már nem él Ádámban, hiszen az eszkimó-világ teljesen összetörte minden illúzióját. Végső kétségbeesés fogja el, amiért ilyen jövő vár az emberi fajra, amelynek talán jobb lenne, ha létre sem jönne. Ádám úgy érzi, nincs miért élni, nem látja a magas szellemet, amely megmenthetné az embert. Le akarja győzni az Istent úgy, hogy meghal, a mélybe veti magát, és kész, vége. Az akarat szabadságát bizonyítandó mintegy megakadályozná Isten terveit és az emberi történelem elindulását azzal, hogy ő, az első ember, öngyilkos lesz. Ám akkor jön Éva a maga egyszerűségével, felébredve odabújik Ádámhoz, és a maga derűs hangján megsúgja neki, anya lett.
A mű eszmeiségét formáló filozófiai és tudományos hatások: A Hegel-i filozófia hatása, mely szerint egy-egy eszme megjelenik, kibontakozik ( tézis), de a történelemben való megvalósulása során eltorzul, embertelenné válik ( antitézis), s ebből az ellentétből egy új eszme születik ( szintézis) ű ami azonban kimarad Madáchnál. Az alapkonfliktus az állítás-tagadás, a reál-ideál ellentéte, (az Ádám képviselte nagy, szent eszmék és az eszméket megtagadó Lucifer); a hinniakarás és kiábrándultság belső vitája. A determinizmus jelentkezése: az ember rendelkezik-e szabad akarattal, változtathat-e sorsán, vagy az előre elrendelt úton jár? Az ember a körülmények áldozata? Madách szerint van szabad akarat, de ezt meghatározza az isteni akarat (ami miatt kiűzettek a Paradicsomból, hiszen megszegték az isteni parancsot) és a világ anyagi törvényszerűségei (pl. hatalom utáni vágy, irigység, önzőség. ) A kor tudományos nézetei: a természeti végzete elkerülhetetlen, a Nap kihűl, a földi lét megszűnik, az emberi faj elpusztul.
Két dolog mozgatja őket: a félelem és az éhség, mert több az ember, mint amennyi a fóka (a táplálék). Akár szomszédaikat is agyonverik, hogy saját életüket egy kicsivel tovább fenntarthassák. Ádámot az eszkimó Istennek hiszi és azért könyörög, hogy kevesebb ember legyen és több fóka. Évára az eszkimó feleségében ismer rá Ádám: elundorítja a szellem és szerelem nélküli, elállatiasodott, kölcsönadható és kölcsönvehető, ápolatlan, zsíros, bőrökbe bugyolált nő. Annyira taszítja, hogy már a testiség se tud örömet adni neki. Itt már nem születhetnek új eszmék, mert a puszta létfenntartásért folyik a harc. Nem lehetséges a nemes célért való küzdelem. Ez az emberi történelem utolsó felvonása. Korcs és torz ez a világ, s Ádám tapasztalja, hogy nincs más kiút, csak az önmagának választott földi halál. Lucifer is meggyőző érvekkel próbálja Ádámot az öngyilkosság felé taszigálni: az ember tehetetlen, nem ura saját sorsának, alá van rendelve a természet törvényeinek. S ekkor véget ér az álom. Madách szerint tehát nem az eszmék egymás elleni harca vagy az ember küzdelmei okozzák majd az emberiség pusztulását, hanem az embernél nagyobb, kozmikus erők, amelyek ellen az emberiség hiába küzd.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Más történelmi körülmények szülték Madách művét, ezért kérdésfeltétele is más. Társadalmi és egyéni csalódások sorozata (vidéki középbirtokos családban született, aljegyzőként élesen támadja a megyei állapotokat, majd – pár évi közszereplés után – visszavonul birtokára. Közéleti kiábrándultságát magánéleti válsága csak fokozza: Fráter Erzsébettel kötött házassága válással végződik. A szabadságharcban betegsége miatt nem vehetett részt, a bukás azonban súlyosan érintette, személyesen is. Egyik öccse a forradalom alatt szerzet betegségébe hal bele, testvérének apósát kivégzik, nővérét és családját kegyetlen útonállók mészárolják le. Ő maga fogságot szenved, mert Kossuth titkárát rejtegette) s egy elbukott forradalom után írja meg a Tragédiát, belesűrítve egy válságos korszak csalódásait és hinniakarását. A mű keletkezési éve 1860-as évek eleje, egy csüggedés-korszak végén és egy újra reménykedő korszak hajnalán alkotta meg. A mű "ellentmondásossága" a pesszimista eseménysorozat és az optimista befejezés a megírás időpontjának társadalmi közérzetéből fakad.
A fentiek leírása azért volt szükséges, hogy mindenki, akinek végtag duzzanata van, saját esetét be tudja sorolni a megfelelő csoportba. A panaszok többsége nyilván enyhe, csak melegben jelentkező, reggelre elmúló duzzanat, ilyenkor nem kell betegnek érezni magunkat. Az ágy megemelésével, véna gyógyszerek szájon át történő szedésével vagy rugalmas harisnya viselésével a duzzanat mérsékelhető vagy megszüntethető, ill. a meleg elmúltával, a terhelés csökkentésével saját magától meg is szűnik. Ha ujjunkkal megnyomjuk a duzzadt részt, akkor kisebb nagyobb benyomat keletkezik. Súlyosabb esetben már nem is apad le reggelre az ödéma. Később ez a duzzanat megkeményedik, tömött, kemény tapintatú lesz, ha ujjunkkal megnyomjuk akkor sem keletkezik mélyedés benne. Bokatörési tünetek, kezelés, prognózis. A bokánál nem keskenyedik el a láb, oszlopszerű alakja lesz. Súlyos esetben a bokára rá csüng a lábszár megduzzadt bőre. Ezt az előrehaladott, ritka állapotot elefantiázisnak nevezzük. Mikor mit tegyünk? Általában elmondhatjuk, hogy célszerű orvoshoz fordulni, főleg akkor, ha a duzzanat fokozódik.
Ezzel ugyan nem tudja visszafordítani a porckopás folyamatát, de állapotának szinten tartására jó esélye van az ízületeit kímélő gyakorlatok rendszeres végzésével. Tartsa szem előtt, hogy senkinek sem fontos annyira bokája, lába egészsége, mint Önnek. Ha csökkenti fájdalmát, és megszünteti, akkor ezzel is Önnek lesz könnyebb. Mit hajlandó megtenni azért, hogy bokája újra panaszmentes legyen? Egyedül szinte minden nehéz. Segítséget kérve viszont semmi sem lehetetlen bokája fájdalommentességének visszaszerzésében. Kérdése van a lábfejében futó valamelyik ízület gyulladásának enyhítéséről? Először tompán fáj, aztán bedagad: a bokaízületi gyulladás jelei - EgészségKalauz Kattintson a linkre, és tudja meg, hogyan enyhítheti fájdalmas gyulladását. Derítse ki boka ízületi gyulladásának okát a kérdőív kitöltésével. Kattintson a képre kérdőívéért! A csípő helyreállításának coxarthrosis Zátrok Zsolt 8 hónap Hát…. Bokaficam kezelése - FájdalomKözpont A duzzadt boka ezt jelezheti - HáziPatika Miért ficamodhat ki könnyen a boka?