"Valóban, ma már tízezrek bicikliznek nap mint nap anélkül, hogy külön demonstrálni kellene a városi kerékpározásért. Ráadásul a fővárosban megvalósultak olyan fejlesztések, mint a kiskörúti kerékpárút, a Múzeum körúti kerékpáros-számláló, az Andrássy úti kerékpársáv áthelyezése, és elindult a Bubi" – mondja Kürti Gábor. De hozzáteszi azt is, a szervezők között ő azt az álláspontot képviselte, hogy ettől még folytathatnák a Critical Masst. Azt azonban Kürti Gábor elismeri, amit a rendezvénnyel el lehetett érni, tényleg el is érték. És a tíz év során maga a Critical Mass is megváltozott: a tömeges részvétel egyre inkább fesztivál jelleget kölcsönzött az eseménynek. Nemcsak Budapesten, nemcsak bringások Az első fővárosi Critical Mass után a következő évben több vidéki város is bekapcsolódott a rendezvénybe: az olyan nagyobb megyeszékhelyek mellett, mint Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged, Hajdúböszörményben és Orosházán is tartottak kerékpáros felvonulást. Később Baja, Berettyóújfalu, Eger, Sopron és Székesfehérvár is csatlakozott.
Az az évi felvonulás is elmarad. 2013. április 20-án szervezték meg az utolsó budapesti Critical Masst, amelyen több mint százezren vettek részt. [8] A tömeg a Carl Lutz rakparton gyülekezett. Sinka Károly (Sinya) mellett Bert van der Lingen, holland nagykövet-helyettes is köszöntötte a startnál a megjelenteket. "Budapest egy napra Amszterdammá vált. Találkozunk a Városligetben! " 2013 után nem fognak rendezni Critical Masst Budapesten. A szervezők szerint azért, mert kitűzött célokat már elérték, így ilyen megmozdulásnak nincs többé értelme. 2019. szeptember 22-én, tizenötödik évfordulóra újra Critical Mass néven a Magyar Kerékpárosklub kerékpáros közlekedést szervezett [9] a Móricz Zsigmond körtértől a Szabadság térig. Az esemény előre be lett jelentve, de kijelölt útvonal nem volt. Az ünnepi jelleg miatt emlékpóló készült. Több vidéki városban azóta is tartanak Critical Mass és más néven kerékpáros felvonulásokat, mert fontosnak tartják, hogy a figyelmet rendszeresen a kerékpározás ügyére irányítsák.
A dízel gépjárművek kormának a fizikai erőfeszítést kifejtők, így a kerékpározók fokozottan vannak kitéve [3]. Az egészségügyi határértékek feletti PM10-szennyezettség miatt az Európai Bizottság már eljárást indított Magyarország ellen, és hamarosan az Európai Bíróság elé idézhetik hazánkat. Pedig részecskeszűrők használatával a kibocsátott korom 99 százaléka kiszűrhető. A szűrő a régebbi járművek és egyéb gépek jelentős részébe is beépíthető. Ennek ellenére még ma is alig vannak Magyarországon olyan kamionok, buszok, személyautók, hajók, mozdonyok, építőipari gépek, amelyeket ilyen szűrővel szereltek fel. Világszerte számos város példája bizonyítja, hogy a PM10-szennyezés csökkentéséhez elsősorban politikai akarat szükséges. Német városokból az elmúlt években tiltották ki, francia városokból pedig a közeljövőben tervezik kitiltani a szennyező dízeleket. A Critical Mass 2011. április 30-án 16 órakor indul a Vérmezőtől. Útvonal: Vérmező–Attila út–Alagút–Lánchíd–Apáczai Csere J. u. –Irányi u.
Időpont: 2014, április 27. vasárnap Túravezető: Pap Attila 2014. április 27. vasárnap Kényelmes bemelegítő bringatúra úton és gátakon! Útvonal: Békéscsaba- Gerla- Dobozi- híd- Békési Duzzasztómű- Békési- híd- Dánfok- Dobozi- híd- Gerla- Békéscsaba. Táv: 40km Ideje: 180 perc Találkozó: Széchenyi-liget 13. 45 perc! Indulás: 14. 00 óra! Szükséges felszerelés: Megbízható kerékpár, pótgumi, esőkabát, enni- innivaló, láthatósági mellény! A túráról visszaérkezés után indul a Malom- térről a Kerékpáros felvonulás Békéscsabán! Critical Mass Békéscsaba Bringás felvonulás Békéscsaba Rajt: 17. 30 Malom- tér Bringaemelés: 18. 00 Szent István- tér Útvonal: Malom- tér- Széchenyi utca- Kossuth- tér- Baross utca- Szarvasi út- Kazinczy utca- Andrássy út- Csaba Center- Korzó- tér- Jókai Színház- Szent István tér!.. a kerékpározás környezetbarát, formálja testünket és lelkünket, örömöt ad, megismertet, és csodás helyekre csalogat! info: Pap Attila tel: +36703688028 email: Magyar Róbert, cs, 2013-11-21 20:59 * Nyílt
Szeretettel köszöntelek a Kerékpár Klub közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 1124 fő Képek - 697 db Videók - 83 db Blogbejegyzések - 259 db Fórumtémák - 14 db Linkek - 349 db Üdvözlettel, Grubb Andor Kerékpár Klub vezetője
Az is tény, hogy e cenzúrázással/betiltással Ön vagy valamelyik munkatársa súlyosan megbántotta a filmben részt vett szakértőket és minden olyan magyart, aki érdeklődik a trianoni témakör sokszínű földolgozása iránt. Mivel azonban nem botrányt akarok okozni, hanem – ha még lehetséges – a normalitás útját szeretném követni, javaslataim a következők: 1. mint jó hivatalnok, a törvény értelmében válaszoljon a kérdéseimre; 2. lehetőleg azonnal, de legkésőbb az idén június 1-4. Találatok: "Raffay Ernő". közötti napokon (minden nap egy részt) mutassák be Jelenczki István Trianon-filmjét az M5 kulturális csatornán; 3. ezután rendezzenek tv-vitákat; ezek talán izgalmasabbak lennének, mint az örökös politikai viták. Várva írásbeli, nyilvános válaszát üdvözlettel Raffay Ernő történész Budapest 2021. április 28.
Szervezetszerű kapcsolata nem volt a szervekkel. Egyetemi oktatóként persze találkozhatott úgynevezett "szt" tiszttel mint egyetemi kollégával, ahogy ma is megtörténhet még Ungváry Krisztiánnal is. Lejáratásának tehát egyetlen oka, hogy nem volt rest, és dokumentumokon alapuló könyveket írt a szabadkőművesek viselt dolgairól. Erdély.ma | A letiltott Trianon film – Raffay Ernő nyílt levele a közmédia vezetőjéhez. " Azzal, hogy Ungváry Krisztián és Romsics Ignác mennyit foglalkozott Raffay Ernő témáival, amúgy kár is lenne bíbelődni, ugyanis – semennyit. Ők és tanítványaik, a szabadkőművesség és Trianon kapcsolatát tagadó Ablonczy Balázs, Hatos Pál és történész társai a magyar szellemi életet mindmáig uraló, az egyszerre – ismételnők – posztbolsevik és vérbeli liberális politikai trendnek szolgalelkűen megfelelő pártos történetpropaganda megmondóemberei, valóságos karaktergyilkosok. De csak ott tudnak célhoz érni persze, ahol el is hiszik hazugságaikat. Mi mindenesetre hálát adunk a Jóistennek, hogy Raffay Ernő rendületlenül mutatja a história erdejében az igazi utat, s kérjük, tartsa is meg köztünk még sokáig!
A filmben szereplő szakértők egyöntetű véleménye, hogy Jelenczki István filmje nemzettudat formáló alkotás. A vetítés letiltása kapcsán Jelenczki Istvánt idézem: " Akik úgy döntöttek, hogy a »jelenlegi túlhiszterizált közegben« nem vetítik le a filmemet, azok arról döntöttek, hogy a Kárpát-Haza társadalma ne tudja meg TRIANON gyalázatának igaz történetét, és azt a megtartó Hitet, cselekvő élni-akarást, amit jelentett a Magyar Feltámadás. (A IV. rész címe Magyar feltámadás). Ezzel a döntésükkel a nemzet azon részét fosztották, fosztják meg, akik még képesek Nemzetben, Magyarságban gondolkodni, érezni és cselekvő tetteikkel azt bizonyítani. Ezt nem venni észre, az nem más, mint a kívülről-belülről jól előkészített ködrendszerben elveszíteni az éles látást. Sajnálom, hogy nem távlatokban gondolkoztak, és döntöttek. " (Jelenczki István nyílt levele az erdé honlapon. ) E szempontok miatt szinte hihetetlen, hogy a trianoni békeparancs 101. Index - Belföld - Letiltották a közszolgálati tévében, Raffay Ernő tiltakozik. és a "rendszerváltoztatás" 31. évfordulóján valaki/valakik veszik a bátorságot, hogy letiltsanak egy filmet, amely az egyik legsúlyosabb, ráadásul mindmáig működő magyar sorstragédiának okait és következményeit dolgozza föl.
kerület, Bartók Béla út 96. Igazgatója: dr. Popély Gyula történész, az MTA doktora. A Fekete István Szabadegyetemet azzal a céllal alapította a Mi Hazánk Mozgalom, hogy minden tudásvágytól vezérelt honfitársunk részt vehessen olyan színvonalas előadásokon, amelyek az egyre súlyosabban fogyatkozó magyarság megmaradásának, gyarapodásának, kulturális értékei bemutatásának, nemzeti öntudata megerősítésének szolgálatától vezéreltek. A szocializmus kulturális tilt-tűr-támogat felosztási rendszerét felváltotta a neoliberalizmus társadalomromboló folyamata, a cenzúra pedig még az interneten is aggasztó mértékben van jelen. A valódi őstörténetünk feltárásától-bemutatásától kezdve az elhallgatott nemzeti diadaljainkon (pl. pozsonyi csata és Rongyos Gárda) át a rádiókból kirekesztett nemzeti rockig számos olyan kulturális terület van, melyet a magyar állami kutatás- és oktatáspolitika, filmtámogatási és hasonló rendszerek nem kezelnek méltóképpen. A neoliberalizmus kulturális hegemóniájával szemben kulturális szabadságharcot hirdetve célunk a jövőtervezés, a magyar tapasztalat és nemzeti hagyomány modern, tudományos ötvözésével megvalósított, szellemi síkon történő támogatás a sikeres magyar megoldások kibontakozása érdekében.
Például közvetlenül a háború előtt alig lehetett megszavazni a haderő gyorsabb fejlesztését. Ha egy országban a parlament nem gyorsan és határozottan működik, hanem zavarok vannak, annak belpolitikai válsághelyzet a következménye. De a zavarok legnagyobb részét a hazai kultúrharc okozta: ez nem más, mint a baloldal két ágának – liberálisok és szocialisták – harca a főhatalomért a keresztény magyar nemzetállam ellen. A hazai baloldal leghatékonyabb szervezete a szabadkőművesség volt, nem véletlen, hogy tevékenységükről eddig hat monográfiám jelent meg. – Romsics Ignác akadémikus múlt héten egy lapinterjúban azt mondta, hogy Erdélyt örökre elvesztette a magyar állam, és a legjobb, ha beletörődünk ebbe a helyzetbe; egy távlati, európai konföderáció terve megoldja Erdély helyzetét. Egyetért a felvetéssel? – Ezzel a szellemi hozzáállással kérdés, lesznek-e akkor még magyarok Erdélyben, ha rajtuk múlik. Ez egy elvtelen mondat, amely csak a reménytelenséget táplálja a magyarokba. Romsics egyes régi marxista és liberális történészek szellemi örököse, akinek elvei, eszményei nincsenek.
Ebből arra következtetek, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, el kell felejtenünk az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet. Szerintem új útra kell lépnie a nemzetpolitikának: s e harmadik út a területi revízió, a határmódosítás útja. 1938 és 1941 között négyszer módosították javunkra a határt, ami a korabeli nagyhatalmak segítségével történt. Most is ez a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében. Okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat. És nem vagyunk kilátástalan helyzetben: ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll. Pataki Tamás Magyar Idők
Utóbbiakat pedig azért sem szabad beengedni, mert vannak tapasztalataink arról, hogy mi történt, amikor bejöttek a zsidók. Raffay saját szavaival így zárt le egy hosszabb gondolatmenetet a zsidó migrációról: "bejött egy migráns csapat, fölszaporodott, és kitúrt bennünket a pozíciókból a tudományban, a iskolában, az akadémiában, az egyetemen, a bankvilágban, a földbirtokban, a szakmákban, íme a tanulság emberek". Nagyon hosszan, csapongva beszél, de mindig visszatér oda, hogy a zsidók - ha úgy is tettek -, valójában soha nem asszimilálódtak Magyarországon. Mert például hiába vallotta magát az 1890-es népszámláláson az izraelita vallásúak 63, 8 százalékban magyar anyanyelvűnek, amit valamiért Raffay érdekes dolognak nevez, 1910-ben pedig már 77 százalékuk, de Raffay ezek a számok nem tévesztik meg. Mert szerinte nem azt kell nézni, mit mondanak magukról, hanem azt - Széchenyire hivatkozva-, hogy ki dolgozik szívből a hazáért. "Na itt van a kutya lényege elásva" - mondja. Rögtön ezután arról beszél, hogy Kárpátlaján a huszadik század elején a lakosság harminc százaléka zsidó volt.