A magyarok egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) királyának földi maradványai igen kalandos utat jártak be, s bár s egy ideig kétésges volt az is, hogy megmaradhatnak, ma több helyen is őriznek belőlük. Szent László király 1095-ben halt meg, eddig tisztázatlan betegség következtében. A nagyon nagy tiszteletnek örvendő uralkodó holttestét Nagyváradon az általa alapított városban helyezték örök nyugalomra. Szent László hermája – Magyar Katolikus Lexikon. Ez a mondák szerint különösen alakult, mivel a nagy meleg miatt a főurak Székesfehérvárra szerették volna vinni - a király akaratával ellenkezőleg - ám amíg ők aludtak éjjel, az angyalok a kocsit Nagyvárad felé tolták, azon az úton is találták meg később. Kép: Mészáros István (flickr) A nagy becsnek örvendő királyi sírt 1192-ben nyitották fel, amikor III. Celesztin pápa szentté avatta, akkor került külön ereklyetartóba a koponyája. Ez az tartó eredetileg fából készült, ám a székesegyház 1402-ben leégett, s ez is megsérült. Helyette Zsigmond király idején ezüsttel vonták be a koponyát, ez lett a mai is meglévő ereklyetartó.
A herma maga a középkori ötvösművészet egyik kiemelkedő remeke. A tizenötödik század végén az állkapcsot leválasztották az ereklyéről, s Bolognába vitték. A herma a Báthori család kincstárába került, innen Naprághy Demeter a fejedelem kancellárja, későbbi veszprémi, majd győri püspök vitte el, aki Prágában restauráltatta. A hermát a török kiűzéséig az ausztriai Borostyánkő várában őrizték, innen került Győrbe. Szent László herma - Győr , Győr. A nagyváradi székesegyház 1775-ben kapott a nyakszirtcsontból egy darabot, ami ott szintén egy díszes ereklyetartóba került. A cikk folytatása és TÉRFOTÓ-galéria a győri székesegyházról és Szent László hermájáról: Járd be virtuálisan a helyszínt! Fotó: Kovács Olivér
Ő restauráltatta Prágában. később a sérült tartót, ekkor kapta meg a mai gótikus koronát, és a rajta ma is látható drágaköveket. Szent lászló hermája képek. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI A török uralom miatt elmenekítették az országból a hermát Borostyánkő várába, ahonnan csak 1945-ben kerülhetett vissza Győrbe. Igaz a nagyváradiak is igényt tartottak rá, ám többszöri kérésük ellenére sem kapták azt meg teljesen, csupán egy nyakszírtcsontot ezüst kazettában, amit a mai napig is itt őriznek. A két ismert mellett azonban több helyen is feljegyeztek darabokat a királyból. Ragúzában például kar és lábereklyéjét őrzik, a jobb alsó karcsont-ereklyét Zágrábban, a gyulafehérvári székesegyházban fogereklyéjét, amiből Esztergomban is található egy (utóbbiban egy combcsont is van). Achenben egy 42 cm magas, aranyozott ezüst foglalatú hegyikristály tartóban pedig egy csontereklyét őriznek, Fotó: wikipedia A feljegyzések ezután is több csontdarabról tesznek említést, Öttevényben, Tállyán, Zalalövőn és Budapesten a Belvárosi, az Angyalföldi-, Istenhegyi-, Kőbányai- és Pestszentlőrinci Római Katolikus plébánián, valamint a Magyar Szentek templomában is találkozhatunk a szent király darabjaival.
Talán szerencse is ez a tartós anyag, mivel 1441-ben a székesegyház egyik tornya összedőlt, de az koponyareklye sértetlen maradt. A XIV. században Esztergom is őrzött egy részt a koponyából, ám ezt előbb 1403-ban Stibor vajda Beckó várába hurcola, majd miután visszavitték Nagyváradra, a XV. század végén az állkapcsot eltávolították a koponyáról, ez Bolognába került, ahol a dómba, illetve a Szent Jakab templomba került Kép: 1412-ben a Nagyváradra látogató Jagello lengyel király egy darabot kapott az ereklyéből, ennek sorsa azonban ma kérdéses. Egyes feltételezések szerint előbb a krakkói várkápolnába került, majd Báthory István neje, Jagelló Anna a pultuski jezsuita kolostornak adományozta. A Szent László-herma a győri székesegyházban - Hetedhétország . Az 1565. június 22-i protestáns rombolás idején a királyi sírt feltörték, csontjait kidobálták a szarkofágból és márványkoporsóját összetörték. Az ereklyetartót Náprágyi Demeter nagyváradi püspöknek sikerült visszaszereznie a XVI. század végén, aki magával vitte Gyulafehérvárra, Pozsonyba, majd 1602-ben Győrbe.
A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke, amely egy XV. századi átalakítás eredménye. Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját. Fotók 1 / 1
század fordulóján alakították át barokk tízágúra. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült. Az aranyozott ezüst, 65 centiméter magas, sodronyzománcos fejereklyetartó a magyar ötvösművészet egyik remekműve. Az ezüst fejrész a XIV-XV. század fordulóján készül. A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke, amely egy XV. századi átalakítás eredménye. Az európa legszebb hermájá nak tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmenet en hordozzák körbe a szent király hermáját. további programok
Az európa legszebb hermájá nak tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmenet en hordozzák körbe a szent király hermáját. Forrás: Útisúgó - az utazási portál Fizetett hirdetés Kapcsolódó Bazilika A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében.
végül egy vallomásos és intim kötet lett, amelyben őszintén írt érzéseiről, reményeiről. Schäffer Erzsébet június 10-én a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz, ennek kapcsán tegnap a Margó Stúdióban kérdezte Ott Anna a könyv születésének körülményeiről.
Összefoglaló Schäffer Erzsébet ismét egy vallomásos kötettel lepi meg olvasóit. Kitár egy kaput, mely mögött egy drámai élethelyzetben lévő férfi és nő kapcsolatának olyan intim tartományaiba vezet, amelyekről nem szoktunk beszélni. Legalábbis így nem. A szerzőben többször felsejlik, talán nem is szabadna ilyen természetű érzéseket idegenek elé tárni. Schaffer erzsébet hol vagy az. De könyveiből ismert őszintesége, beleérző figyelme és természetessége ezúttal is ledönti a tiltó korlátokat. "Soha annyira nem viselt meg írás, mint ennek a könyvnek minden mondata. Soha nem meséltem olyan természetű intimitásokról, mint ebben a könyvben. Vegyék kezükbe óvatosan, és szorítsanak nekünk. "
"Fiatal bárki lehet, de idős csak a java" - Schäffer Erzsébet, Pulitzer-díjas író - YouTube
Egy olyan beteg ember, aki 24 órás ellátásra szorul és többé kommunikálni is képtelen. Schäffer Erzsébettel ez történt, és olyan mélyen, szeretetteljesen, ámulatbaejtően és hűséggel meséli el férje (és az ő) történetét, hogy szem nem marad szárazon. Soha nem olvastam még ennyire őszinte és éppen emiatt mélyreható, erős önéletrajzi, naplószerű művet. Aki élt már beteg ember mellett, vagy akár ápolt ilyen embert, annak ismerős és borzasztóan megrázó lesz ez a könyv. De hasznos is lehet azoknak is, akik jelenleg is beteg embert gondoznak, vagy kapaszkodnának ennek kapcsán valami kis reménybe... Viszont csalódást okozhat, ha az ember szívmelengető, romantikus regényre vágyik, ugyanis a szépsége nem ebben rejlik. Hol vagy? (könyv) - Schäffer Erzsébet | Rukkola.hu. Sokkal inkább abban, hogy az írónő gyönyörűen ír, és ezzel a ritka képességgel önti szavakba a megfogalmazhatatlant. Az élményt mélyíti, és hitelesíti, hogy eredeti, családi fotókat is látunk róluk - a fiatal Erzsiről és Tiborról. A könyv borítóján is ők vannak. Tibor ül a földön, bohócnak maszkírozva, Erzsébet pedig a bal szélen mosolyog napszemüvegben.
Schäffer Erzsébet ismét egy vallomásos kötettel lepi meg olvasóit. Kitár egy kaput, mely mögött egy drámai élethelyzetben lévő férfi és nő kapcsolatának olyan intim tartományaiba vezet, amelyekről nem szoktunk beszélni. Legalábbis így nem. A szerzőben többször felsejlik, talán nem is szabadna ilyen természetű érzéseket idegenek elé tárni. Schäffer Erzsébet – Wikipédia. De könyveiből ismert őszintesége, beleérző figyelme és természetessége ezúttal is ledönti a tiltó korlátokat. "Soha annyira nem viselt meg írás, mint ennek a könyvnek minden mondata. Soha nem meséltem olyan természetű intimitásokról, mint ebben a könyvben. Vegyék kezükbe óvatosan, és szorítsanak nekünk. " Schäffer Erzsébet