Putyin rosszul lett Az orosz elnök "sürgős orvosi segítségre szorult" miután katonai vezetőkkel tárgyalt – jelentette az SVR General orosz forrás, melynek állítólag jó kapcsolatai vannak a Kremllel. Bizonyos "Viktor Mihajlovics altábornagy" tájékoztatja a brit hírszerzést. Erre a forrásra hivatkozva azt írja, hogy Putyin nem tudott felállni az asztaltól, émelyegni kezdett, és orientációs zavarok mutatkoztak nála. Az orosz elnök irodája lemondta a szokásos nagy sajtóértekezletet, melynek során Putyin 4-5 órán keresztül szokott válaszolni a szigorúan megválogatott állampolgári kérdésekre. Most az orvosok azt tanácsolták neki, hogy egyelőre ne vállaljon ilyen hosszú nyilvános szereplést. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta – február 24- sok információ kering arról, hogy Putyint rákkal kezelik illetve, Parkinson kórja van. A Kreml természetesen minden ilyen értesülést cáfol a hetven éves államfővel kapcsolatban. Putyin Nagy Péter cár szerepében Az orosz államfő legutóbb csütörtökön lépett a nyilvánosság elé amikor megemlékezett arról, hogy Nagy Péter cár történelmi győzelmet aratott a svédek fölött.
Devlet Giráj krími tatár kán (ur. 1699-1702/1709-1713) nyomására 1710 novemberében úgy döntött, hogy hadat üzen az egyre erőszakosabbá váló – XII. Károly és a vele szövetségben harcoló kozák hetman, Filip Orlik kiadatását követelő – orosz cárnak. A háború kezdetén a Porta széles koalíciót mozgósított Nagy Péter
(a képen Nagy Péter) A cár felesége A cár kedvéért áttért az ortodox hitre és felvette a Katalin Alekszejevna nevet. Minden útjára elkísérte a cárt, s gondoskodott róla, ahogyan tudott. Mindezek mellett összesen 12 gyermeket szült neki húsz év alatt, akik közül azonban csak kettő élte meg a felnőttkort. Az alattvalók többsége nem igazán értette, hogy a cár miért vonzódik a szőke lányhoz, s ekkor Katalin úgy határozott, hogy a haját befesteti sötétre, hogy megkülönböztesse magát a cár előző szeretőjétől, Anna Monstól. (a cári udvar Nagy Péter korában) Amíg Szentpétervárt építették, a cár és Katalin egy háromszobás faházban lakott, ahol Katalin főzött a cárra és vigyázott a gyerekekre. Péter pedig eközben a kertet gondozta. A mindig energikus cár valóban boldog volt, amikor együtt volt Katalinnal, így Péter 1707 őszén titokban feleségül vette, majd 1712. február 9-én nyilvánosan is összekötötték az életüket. Közben a cár, az első feleségét, Jevdokina Fjodorovna Lopuhinát kolostorba zárta.
A Nagy Péter élete Zaharije Orfelin örök érvényű alkotása, amely arról tanúskodik, hogy Újvidéknek 250 évvel ezelőtt már volt egy kiváló művésze, írója, rézmetszője és nyomdásza", mondta Miloš Vučević polgármester az ünnepségen. Igor Mirović tartományi kormányfő hangsúlyozta, Oroszország évszázados történelmének legnagyobb uralkodója a szerbek egyik legjobb barátja volt. "Az ortodox teológiai szeminárium és a patriarkátus között állunk, a kérdés pedig az, hogy akkor is megteremthettük-e volna népünk szellemét, és olyanná válhattunk-e volna, amilyenek ma is vagyunk, ha Nagy Péter nem hozta volna meg a döntést az első karlócai iskola létrehozásáról a század elején", mondta Mirović. Vlagyimir Tolsztoj, az orosz elnök kulturális tanácsadója, aki az orosz író leszármazottja, köszönetet mondott a szerb testvéreknek a gesztusért, amely megítélése szerint a két nép barátságát jelképezi. "Oroszország június 9-én ünnepelte Nagy Péter születésének 350. évfordulóját, aki ma a fejlődés, a hatalom és az energia szimbóluma", mutatott rá Tolsztoj.
1698-ban a Szofja pártjára álló sztrelecek újabb felkelésének hírére tért haza: a lázadókkal leszámolt, Szofját pedig apácaságra kényszerítette. "A mi orosz államunk pedig sok más országnál inkább bővelkedik és meg van áldva a szükséges fémekkel és ásványokkal, amelyeket eddig minden szorgalmatosság nélkül kutattak fel; nem is úgy használták fel, mint kellett volna, úgyhogy sok haszon és jövedelem, amely ebből ránk és alattvalóinkra származhatott volna, figyelemre sem méltattatott. " (Niederhauser Emil: Az orosz felvilágosodás) Péter reformok sorát vezette be az élet minden területén, megtörve a bojárok és az ortodox egyház ellenállását, kíméletlenül megbüntetve az ellenszegülőket. Előírta az európai ruhaviseletet, levágatta a bojárok szakállát, támogatta a kereskedőket, az iparral foglalkozókat. A nemesség szolgálati előmenetelét a képzettségtől tette függővé, modernizálta az ószláv írást, világi tanintézeteket, nyomdákat alapított. Az ortodox egyház "legfőbb pásztora" a cár lett, a pátriárkai tisztet megszüntette, az egyházat az általa kinevezett, főpapokból álló Szent Szinódus irányítása alá vonta.
A malacok csíkjait nem is látjuk hőkamera képén, de méretéből, mozgásából elég egyértelműen beazonosíthatjuk a vadállomány egyedeit. Agancs elbírálásához hőkamera nem megfelelő, vagy csak elvétve, illetve ha még barkában van az agancs. Mivel a csont nem sugároz hőt magából, ezért a hőkamera azt nem látja. Természetesen ehhez is kell némi gyakorlat, mire megszokja szemünk a hőkamera képének látványát. Kereső hőkamera kínálatunkat ide kattintva találja! OMVV: minden, amit az éjjellátó eszközök használatáról tudni kell | Erdő-Mező. A fentiek továbbfejlesztett változata, a puskára is rögzíthető éjjellátó-, vagy hőkamera előtétek, -mögététek, melyek Magyarországon, a beírástól a kiírásig történő birtoklása is a vadászati törvény megsértése, mely ugyanolyan büntetési tétel alá tartozik, mint más orvvadászat! Az általunk forgalmazott hőkamera előtéteket ITT tekintheti meg! Cikkünk a külföldi vadászatra vett és birtokolt, puskára rögzíthető hőkamera előtétekkel, éjjellátókkal, valamint a hivatásos kollégák kivételeivel nem kíván foglalkozni! Remélem sok vadász kollégának tudunk segíteni információinkkal, termékeinkkel, hogy Széchenyi szavaival élve "a vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás" legyen!
( Vadászati törvény, 37/A. § (2), 2018. január 2-ától hatályos) A félreértések és pontatlan értelmezések táptalaja valószínűleg leginkább az Országos Főállatorvos 2/2021. számú, jelenleg is hatályos határozata (megjelent a Földművelésügyi Értesítő LXXI. évfolyam 8. számában, 2021. szeptember 22-én), amelynek melléklete Magyarország ASP felszámolására vonatkozó mentesítési terve. Eszerint a vaddisznóállomány gyérítésekor használhatók a szóban forgó eszközök o az ASP-vel fertőzött terület szigorúan korlátozott területen (SZKT-n) kívüli részén (a mentesítési terv 2. 3. 2. 4. 3 pontja), o az ASP szempontjából magas kockázatú területen és (3. Tájékoztatás éjjellátó eszközök használatáról. 2 pont) és o az ASP szempontjából közepes kockázatú területen (4. 2 pont) az alábbiak szerint: az állománygyérítés sikeres végrehajtásához speciális eszközök (éjjellátó cél távcső és keresőtávcső, hőkamera cél távcső és keresőtávcső, hangtompító) használatára csak a tájegységi fővadászok, az erdészeti zrt-k szakszemélyzete, az erdészeti zrt-k hivatásos vadászai és a fegyveres testületek tagjai az Országos Járványvédelmi Központ (OJK) vezetőjének rendelkezése alapján kaphatnak engedélyt.
Némi kutatómunka után találtam az Agrárminisztérium Jogalkotási Főosztályához elérhetőséget, így írtam nekik. Kicsit megkésve, de nagy meglepetésemre jött is válasz (amit ezúton is köszönök 65ezer vadásztársam nevében! ), mely meglehetősen terjedelmes, ezért nem közölném le az egészet. A lényeget kiemelve a minisztériumtól (pontosabban annak Jogalkotási Főosztályának vezetőjétől) az alábbi információ érkezett, ezt szó szerint idézném: "Álláspontom szerint, ha a megkeresésében említett, hőkamerás vagy éjjellátó – egyébként szálkereszt nélküli egyszemes keresőként használatos – eszköz felhelyezése megtörténik a vadászlőfegyverre abból a célból, hogy az a pontosabb lövés leadását tegye lehetővé sötétben, ezáltal ezen eszköz "célzóeszközzé" válik. A felhelyezett "előtét" a hagyományos céltávcsővel ugyanis kompakt egységet képezve már egy (elektronikus) képátalakító tulajdonsággal rendelkező, éjszakai lövésre alkalmas "célzóeszközt" fog eredményezni. Tiltott vadászati eszközök, de mégis használatban vannak, avagy létezik egy „szürke zóna”?! - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál. " (FONTOS! A fentiek esetében meg kell jegyeznem, hogy a minisztériumi levélben felhívták a figyelmemet arra, hogy ők jogszabály-előkészítésért felelősek, nincs hatáskörük állásfoglalás, jogértelmezés vagy szakvélemény megállapítására, így a fenti "álláspont" nem használható fel jogvitában, nem lehet hivatkozási alap, és nem fogható fel jogi tanácsadásként!
Hiszen számos vadgazdálkodási munkában eredményesen használhatók, mint az utánkeresésben, vadállománybecslésben, orvvadászatok felgöngyölítésében vagy éppen a vadkárelhárítás során. Ellenben az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök legális használata a vadászetika semmibevételével lenne egyenlő, a vadászati élmény csorbát szenvedne, és nem utolsósorban a vaddal szemben kialakulna egyfajta esélyegyenlőtlenség. De hát ahány vadász, annyi vélemény…
Emiatt tartják sokan elfogadottnak az éjjellátó keresők használatát, de egyre többen szorgalmazzák az éjjellátó célzóeszközök legális alkalmazását is, noha ezt a folyamatot a vadászok általi éjszakai zavarás idézte elő. Az ellentábor viszont a vadászetikára építve érveit, pont ezen ellen ágál. Véleményük szerint nincs szükség éjjellátó készülékre, hiszen mégiscsak vadászatról beszélünk, ahol a vadnak is meg kell adni az esélyt, máskülönben a vadászat elveszíti jelentését, vagyis hogy nem az a szép benne, amit ad, hanem amit ígér. Egyes vélekedések szerint ráadásul olaj lenne a tűzre, ha ezeket az eszközöket legalizálnák, hiszen a vadászatot elítélő társadalmi szegmensnek újabb támadási felületet adna a vadásztársadalom, teszem hozzá, joggal. Ha ebben a kérdéskörben talán igazságot lehetne tenni, akkor a közmegegyezés az lehet, hogy azoknak az éjjellátó eszközöknek a használata, amelyeket a jogszabály jelenleg is engedélyez, vagyis a vadászati célú éjjellátó keresőtávcsövek, hőkamerák, továbbra is alkalmazhatóak legyenek.