Az eddigieknél is több munkája van az elkövetkezendő két-három évre - tette hozzá. A Nemzeti Színházban az idei évad június 22-én fejeződik be, június 30-án pedig egy különleges búcsúeseményt rendeznek. Az átadás-átvételnek nincs még pontos dátuma. A péntek esti Mephisto-bemutató a 2002-ben megnyitott új Nemzeti Színház történetének 5000. előadása. A darab főszerepét Stohl András já Mann fia, Klaus, az emigrációban kapott felkérést egy holland könyvkiadótól, hogy a fasizálódó Németország helyzetét fogalmazza meg új regényében. Sógoráról, Gustaf Gründgens színházi intendánsról mintázta Hendrik Höfgen színész alakját, aki hazájában maradva, a Harmadik Birodalom szolgálatába állította tehetségét. Alföldi kell a Vígszínháznak, a Mephisto nem | 24.hu. A könyv 1936-os megjelenése idején is nagy botrányt kavart, mert sokan magukra ismertek a megírt alakokban, perek sokasága zúdult a szerzőre. A könyvből készült film világsikere és Oscar-díja vetett véget a támadásoknak. Vörös Róbert és Alföldi Róbert a regény alapján készített új színpadi adaptációt.
– Hogyne. Anélkül lehetetlen valós mondatokat kimondani. Ugyanakkor persze néha gondolkozom azon, hogy vajon mennyire "hatékony" az, hogy nagyon sokat jártatom a számat. De azt hiszem, egy bizonyos pont után nem volt más választásom, ha nem akartam magam teljes mértékben hitelteleníteni. Vannak olyan élethelyzetek, ciklusok, évek, társadalmi vagy szakmai pillanatok, amikor a saját önazonossága megőrzése érdekében nincs az embernek más választása, mint hogy belekerül egy furcsa megmondószerepbe. – A társadalom minden szegmensét behálózza a höfgeni jelenség, az önbecsapás, a behódolás a feljebbvalónak. Alföldi róbert mephisto chaussures. A változás reménye motivál? – Nagyon örülnék annak, ha végre sok ember rájönne, hogy a mostani rendnek meg kell változnia, és innentől kezdve a döntései ennek szellemében történnének. Ugyanakkor mindent el tudok képzelni. Fogalmam sincs, hogy ha mondjuk a '60-as években be akartak volna szervezni besúgónak, lettem-e volna annyira tökös, hogy ne zsarolhassanak. Ezek bonyolult, kívülről pedig valósan megítélhetetlen helyzetek.
13+1 színházi előadás, amik már élőben várnak minket Budapesten és vidéken (, 2021. május 17. ) Megkezdődtek az Átrium következő bemutatójának próbái (, 2020. december 09. )
Csakúgy, mint ahogy a halottbúcsúztató szövegformula "kipontozott" részei adnak teret az egyedi megjelenítésének, egy valójában általános vagy inkább átlagos ember esetében is. A vers bonyolult szerkezete az eltérő sorszámú versszakokban és az eltérő sorhosszúságban is megnyilvánul. Mindkettőt a gondolatritmus határozza meg, csakúgy, mint a soráthajlásokat. A vers rímei, Kosztolányira jellemzően, néhol finom (pl. "meghalt – megcsalt", "hő volt – ő volt"), néhol uralkodó jellegükkel tűnnek ki a szövegből ("nincs már – kincstár", "vegyszer – egyszer"). Allúzió: utalás a műben valamilyen meg nem nevezett fogalomra, eseményre vagy személyre; a szándékos ráutalás értelmét a megfejtéssel nyeri el. Enjambement: "áthajlás" (fr. ) szóból;, a költészetben a versmondat és a verssor határának eltérésén alapuló költői eszköz, a gondolat nem ér véget a sorvégen, hanem "áthajlik" a következő sorba vagy szakaszba. Gondolatritmus: hasonló, ellentétes vagy fokozást tartalmazó gondolatok egymást követő, tudatos szerkesztésű rendszere, a szöveg szabályosan ismétlődő ritmuskeltő megoldása.
Mit jelent ez? • A halál olyan valamit semmisít meg, ami még egyszer nem előhívható: "Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma-két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. " "a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. " • "Az ember is műalkotás, a végső isteni vonásokat a halál húzza ki az arcképén. " Amíg van ember, addig a léte természetes, de mihelyt meghal, a helyén támadt ürességet csak az emlékek illó anyagával lehet kipótolni. • A költő a szó mágiájával idézi meg a halottat. Itt a test már csak szimbóluma az életnek. A teljes felidézés eszköze a halott "megszólaltatása": "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék". Egyben ez a komor hangulatú vers ironikus fordulópontja is. Ami egyfelől egyedi és megismételhetetlen, az valójában hétköznapi és általános. Ez a lét tragédiája és dicsősége is egyben. A csoda és a banalitás rendkívül közel állnak egymáshoz. Talán éppen ennek a következménye a tudatos rájátszás a zárlatban a mesemotívumra, illetve a legendaképződés nagy misztériumára, amely kiemeli az általánosból az egyedit, hogy aztán felmutathassa példaként "mindenkinek".
Egyfelől az hangzik el, amit maga tud az élet értelméről és az értékekről, másfelől, amit a gondolkodó, humanista bölcs állít ugyanarról. A vers gondolati rendszerét hármas tagolás jellemzi. Az első szint a halál személyes megrendültségről árulkodó, szubjektív hangvételű értelmezése. A második szint, az előzőtől lényegesen különböző, a halált objektív tényként értelmező tudatos magatartás. A harmadik szint pedig az egyetemes értelmezés szintje. A bonyolultság ténye pedig abban áll, hogy a három gondolati rendszer nem szabályosan követi egymást, hanem ellentétező, egymást át- meg átszövő gondolatok formájában jön elő. A VERS GONDOLATI RENDSZERÉNEK TAGOLÁSA • Személyes megrendültség – megindultság (szubjektív) "Megcsalt. " • Értelem, leleplező logika – bölcsesség (objektív) "Okuljatok mindannyian e példán. " • Egyetemesség (az egyediség és az általános viszonyának megfogalmazása) "Nézzétek itt e kéz, [... ] s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. " A vers központi gondolata az ember egyedisége.
A kötet megrázó alkotása az 1933-ban született Halotti beszéd. A cím kettős jelentésű. Egyrészt utal arra a funkcionális szövegformára, amely a temetésen hangzik el a halott búcsúztatására. Másrészt irodalomtörténeti vonatkozása van, hiszen a "csuklyásarcú névtelen" kifejezés a Pray-kódexben felfedezett egyik nyelvemlékünk szerzőjét és művét idézi. Középkori nyelvemlékünk első sora és a népmesék kezdőformulája közé illesztve az emberi létezés egyszeri, megismételhetetlen csodája, valamint a közös sors tragikuma felett érzett tehetetlenség szólal meg. " Látjátok feleim" "Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. " A vers igazi szépsége éppen ebben a bonyolult, kultúrtörténeti utalásokból és asszociatív képekből építkező szerkezetből árad ("Ami szép, az nehéz"). A kapcsolatok, allúziók lényegében egy évmilliók óta azonos módon bekövetkező esemény időbeli végtelenjét ívelik át. A kettős szerkezet értelmezése a pap beszédének és a laikus beszédének párhuzamosságából ered. Igaz ugyan, hogy a laikus beszéde is kettős tartalmú.