A vad hegyi fenyvesek helyett a végtelen síkon vagyunk, de a táj most is önálló kulcsszereplője az eseményeknek. A magyar parasztember elválaszthatatlan a földtől és kenyértől, a szereplők egyéni sorsai az élet kozmikus körforgásában oldódnak fel. A horizontálisan elnyúló természeti tér időtlen keretbe foglalja és végigkíséri a kibontakozó tragédiát. Ének a búzamezőkről - Vatera.hu. A film realisztikus környezet- és emberábrázolását valami földön túli, mágikus hangulat itatja át. Hegyi Barnabás és Makay Árpád operatőrök csodálatos képei, a vágó Morell Mihály meglepő társításai nagyban hozzájárulnak a film utánozhatatlan víziójához. Szőts István filmje aktuális volt a készítésekor és aktuális ma is. A háború tovagyűrűző, mindent mérgező szörnyűsége és az újrakezdés lehetősége soha el nem avuló egyetemes kérdések, a lelkiismeret működése örök. Az Ének a búzamezőkről súlyos pszichológiai drámaként, izgalmas szerzői filmként és látomásos népballadaként nézve is maradandó élmény. A természettel szoros kapcsolatban élő emberekről mesél.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8. ) Író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbeli makói". Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. Ének a búzamezőkről film. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.
Szőts István 1947-ben készült balladai remekművét annak idején maga Rákosi Mátyás tiltotta be, narodnyiknak, vallásosnak bélyegezve. A balladai szépségű alkotás a lelkiismeret drámája. Az első világháborús hadifogságból hazatért Ferenc szörnyű titkot rejteget: hadifogolytársa, Rókus halálát ő okozta, mert megtagadta tőle az utolsó falat kenyeret. Elveszi Rókus özvegyét, s a földek összeboronálódnak, de mikor Péterke halálakor bevallja "bűnét" az asszonynak, a tragédiák folytatódnak… rendező: Szőts István, író: Móra Ferenc, forgatókönyvíró: Szőts István, operatőr: Hegyi Barnabás, Makay Árpád, zeneszerző: Polgár Tibor, díszlettervező: Varga Mátyás, vágó: Morell Mihály, hangmérnök: Winkler Jenő, szereplők: Szellay Alice, Görbe János, Bihari József, Simon Marcsa, Gárday Lajos, Bánhidi László, gyártó: Szőts Film, M. K. H. Film nyelv: magyar hang: 2. Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről – Olvasópont. 0 felirat: angol, halláskárosult magyar képarány: 4:3 (1. 1:37) játékidő: 85 perc Extra: Kövek, várak, emberek (Szőts István, 1955) 29' Szőts István-beszélgetés 1988-ból 46' NFT/23074/2015 Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet – Felelős kiadó: Lovas Lajos – Kiadványszerkesztő: Fazekas Eszter • Publikálva: 2015.
A kétperces slágerektől 1967-re eljutottak a popzenét művészet rangjára emelő Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band ( Bors őrmester) albumig, egybehangzó vélemény szerint minden idők legjobb nagylemezét alkotva meg. Az együttesen belül azonban egyre erősebbek lettek a feszültségek, és 1970-ben Lennon és McCartney dühös szakmai, személyes és pénzügyi viták közepette búcsút intett egymásnak. Azt, hogy a Beatles felbomlásáért ki a felelős, vélhetőleg soha nem tudjuk meg, Sir Paul mindenesetre tavaly azt állította, nem ő, hanem Lennon volt a kezdeményező. Szólóban Paul futotta be a legsikeresebb karriert. 1969-ben másodszor is megnősült, feleségével, Lindával Wings néven együttest alapított, turnézott, sikerszámokat írt. Lennon a szemére is vetette, hogy bárgyú szerelmes dalocskákra pazarolja tehetségét. Ének a búzamezőkről 1948 film. "De hát ha ez kell az embereknek, miért ne? " – kérdezett vissza Paul, aki csak azért is Silly Love Songs címen adott ki lemezt. Életének talán legnehezebb éve 1980 volt, amikor előbb marihuánabirtoklásért kapcsolták le, majd meggyilkolták John Lennont, akivel nem sokkal korábban békült ki.
A különbséget Etel halálakor fogalmazza meg leginkább, ahogyan leírja, Etel mit tett volna, ha Ferencet éri az a baj, ami őt, s mit tett volna, ha Ferenc hal meg és nem ő. "De hát Etel szerette Ferencet, úgy, ahogy az asszonyok szeretnek, ha szeretnek valakit. Ferenc – Ferenc meg úgy szívelte Etelt, mint ahogy az emberek szívelik az olyan jóravaló, mindenféleképp helyes, tökéletes asszonyt, mint Etel volt. " Első nagy megpróbáltatásuk Ferenc kisfiának a halála. Mai szemüveggel nézve több dolgot is furcsállhatunk, ami abban a más, kemény világban természetes volt. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Ének a búzamezőkről. A gyereket nem becézgetik, legtöbbször keményen szólnak hozzá, még Etel is "mind kiverem a fogadat" "mingyárt széthasítom a fejetöket! " ( Még a férfiak inkább kimutatják a gyerekek iránti szeretetüket. ) A gyereknek nem vigyázzák minden lépését, hisz tele vannak munkával, s ha bekövetkezik a baj, nem hibáztatják magukat. Szüle, akire rá volt bízva a gyerek, így tanítja Etelt: "a gyerököt nem kell siratni, de mög bűn is. […] a kisgyerök olyan, mint a pohár.
Az eke mindent lefordít. …A föld, az a leghatalmasabb. Az apámat is mögötte, mög annak az apját is. Engöm is nemsokára mögösz. A föld mindönkit mögöszik, még tán magát is. De új állja helyünköt, és a föld neki marad. " A regényalakok szépen megírtak, az író sok tapasztalatáról, emberismeretéről tanúskodnak. Különösen szépen ír a nőkről, az ő különös lényükről, érzelmeikről, a fiatalról s az öregről egyaránt. "Az asszonyok úgy vannak teremtve, hirtelen a lelkükbe hull valami, fölkavarja, forgolódik, sodródik benne, de kiforrja azt magából az asszonyi lélek, csak nem kell bántani, taszigálni. " Máshol a szitakötőhöz hasonlítja őket: " az ember kinyújtja a kezét, összekapja a markát, "no megvagy", mert érzi is benne a szitakötőt – kinyújtja, hát a szitakötő már a kútostorfán rezeg, ott is fejjel lefelé. Ilyen kitanulhatatlan és megfoghatatlan az asszonyi fajta is – ugyan azért a szitakötő is csak megfogódik előbb-utóbb" Szépen ír a két fiatal érzelmeiről, Etel lángoló, odaadó szerelméről, s Ferenc kései fellobbanásáról.
Körülbelül hat ezren vettek részt vasárnap a felső-ausztriai Mauthausenben, az egykori náci német koncentrációs tábor felszabadulásának 71. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, aminek mottója a nemzetközi szolidaritás volt. Willi Mernyi, a ceremóniát szervező Ausztriai Mauthausen Bizottság elnöke elmondta, hogy a koncentrációs táborokban a túléléshez nélkülözhetetlen volt a szolidaritás, például a beteg foglyok ellátásához vagy a besúgók leleplezéséhez. Náci táborok | Holokauszt Enciklopédia. Hozzátette, a túlélők megmutatták nekünk, mit jelent a nemzetközi szolidaritás. És szégyellném magam, ha azt mondanám ezeknek az embereknek, hogy ez ma nem megy. Mernyi igazi és nemzetközi szolidaritást követelt, azokra az emberekre való tekintettel, akik a háború elől Európába menekülnek, de aztán nem járnak sikerrel, mert az európai kormányok csak a félrenézésben szolidárisak. A ceremónián részt vevő egyik volt mauthauseni táborlakó, Aba Levit arról beszélt, hogy az amerikai katonák hiába szabadították fel 1945 májusában a létesítményt, utána még sokáig nem volt minden rendben.
Mai ésszel szinte lehetetlen felfogni azt a sok szörnyűséget, amit a hadifoglyoknak át kellett élniük a II. világháború idején a koncentrációs táborokban, a könyvekben, filmekben és korabeli felvételeken azonban főként az éheztetés, a kemény munka és a borzalmas életkörülmények jelennek meg. Van azonban egy kényes téma, amiről még a túlélők is csak nagyon nehezen beszélnek a szégyen miatt: a tábori bordélyokban olyan megaláztatásban és könyörtelen bánásmódban volt részük a nőknek, hogy ez a seb soha nem gyógyult be a lelkükben. A tábori bordélyok története A II. világháború már javában zajlott, amikor a Harmadik Birodalom második legbefolyásosabb embere - természetesen Hitler után -, Heinrich Himmler elrendelte 1941-ben, hogy hozzanak létre bordélyokat a koncentrációs táborokon belül. A legjobb 10 hotel a mauthauseni koncentrációs tábor emlékhelye közelében, Mauthausenben, Ausztriában. Ezzel nemcsak a férfiak közötti szolidaritást és esetlegesen felmerülő homoszexuális hajlamokat szerette volna lerombolni, hanem úgy látta, talán a testi örömök motiválóan hatnak majd a munkásokra, és a teljesítményük is javul ezáltal.
[6]) Ezekbe a barakkokba zsúfolták az egymás után érkező csoportok deportáltjait, köztük ezernél több nőt és gyermeket. Az életkörülmények különösen rosszak voltak. A foglyok a tűlevelekkel borított sáros földön ültek, feküdtek, a barakkokban egymás hegyén-hátán aludtak. Állandósult az éhezés. Naponta egyszer tűzoltókocsival hozták a lágerbe az ivóvizet és egy kb. 1500 literes tartályból osztották szét. A szabálysértéseket néha vízmegvonással büntették. A tábor egyetlen, kb. 20 személyes latrinája előtt órákig kellett sorba állni, ami különösen a sok gyomorbetegségben, vérhasban, tífuszban szenvedőnek okozott gyötrelmet. Aki a sorból kiállva könnyített magán, azt agyonlőtték. A táborban nem volt kényszermunka, krematórium, nem voltak tömeges kivégzések. Index - Külföld - Gyerekek "Heil Hitler!"-eztek a mauthauseni megemlékezésén. A foglyok nagy többsége a minimális ellátás és az egészségügyi feltételek hiánya, éhezés, betegségek, végelgyengülés következtében halt meg, az utolsó napokban egyre többen. A halottakat tömegsírokba temették, de végül a holttestek már temetetlenül hevertek a földön.
Pakisztán;Állatkert; 2020-12-17 20:30:00 A világ legmagányosabbjaként híressé vált elefánt korábbi otthona az iszlámádi bíróság szerint valóságos koncentrációs tábor az állatok számára. Repülőre tették csütörtökön a pakisztáni főváros rosszhírű állatkertjének utolsó lakóit. A két betegeskedő himalájai barnamedve: a hím Babloo és a nőstény Suzie, egykori táncoló medvék egy jordániai menhelyen, tíz másik mackó társaságában, egy tágas erdőben, méltó körülmények között tölthetik életük hátralévő részét. A mintegy 1000 állatot tartó iszlámábádi Margalla Zoo hírhedt volt az állatok rossz életkörülményeiről. A nemzetközi közvéleményt is felháborította "a világ legmagányosabb elefántja", az elszigeteltség miatt kényszerbeteggé vált Kaavan sanyarú sorsa, őt három hete szállították át egy kambodzsai menhelyre, ugyancsak repülőgéppel. A reménytelen helyzetben lévő állatok megmentéséért, az állatkert bezárásáért az ausztriai székhelyű Négy Mancs állatvédő szervezet indított nemzetközi kampányt, amelybe bekapcsolódott Cher amerikai énekesnő is.
Az itt fogva tartottak száma folyamatosan csak nőtt. Később érkeztek szovjet és egyéb más származású rabok is. 1941-től pedig annyira nagy volt már a létszám, hogy a betegeket és munkaképteleneket elvitték elgázosítani. 1942-től már itt is létesítettek egy hasonló halálkamrát, így helyben megoldották a létszámcsökkentést, valamint folyamatosan bővítették a tábor területét is. A gázkamrán kívül sokakat agyonvertek, lelőttek vagy egyszerűen télen halálra fagytak, de a kimerültség és az éhhalál is gyakori volt. Fotó: a fogvatartottak ruhája /Mihály Gábor/ Fotó: gázkamra /Mihály Gábor/ Az 1944-es évtől tovább nőt az ide szállított foglyok és zsidó származású deportáltak száma. Csak ebben az évben több, mint 60 ezer ember érkezett, melyből már 8000 magyar is volt. Fotó: a fürdőhelység /Mihály Gábor/ 1945-ben további, elsősorban magyar zsidó származású embert szállítottak Mauthausenbe. Végül 1945 május 5-én az amerikai csapatok megérkezésével felszabadították a tábort. Fotó: krematórium /Mihály Gábor/ Mai szemmel… (Mauthausen Memorial KZ-Gedenkstätte) A múzeumként és emlékhelyként működő egykori koncentrációs tábor ingyenesen megtekinthető.
Az első tábori bordélyt 1942-ben hozták létre Mauthausen/Gusenben, ezt pedig még tíz ilyen létesítmény követte, a legnagyobb 1943-ban épült Auschwitzban. Tábori bordély Mauthausenben, Ausztriában. Fotó: / Wikipédia A tábori bordélyok általában barakként épültek, szögesdrót kerítéssel körülvéve, kis egyéni helyiségekkel, legfeljebb húsz női rab számára, női felügyelő, vagyis az Aufseherin irányításával. A szexuális szolgáltatásokra főként német, keresztény nőket kényszerítettek, akik "antiszociális" magatartásuk miatt kerültek a táborba, de több ukrán, lengyel és fehérorosz nőnek is prostituáltként kellett tevékenykednie. Zsidó nők nem lehettek prostituáltak, és zsidó férfi nem mehetett a bordélyba. A rabok főként a ravensbrücki női koncentrációs táborból érkeztek, de Auschwitz a saját foglyait alkalmazta. Megdöbbentő, de a II. világháború német katonai bordélyaival együtt a becslések szerint a Harmadik Birodalom idején legalább 34 140 női rab kényszerült szexuális rabszolgaságra. A bordélyok csak esténként voltak nyitva, a nőket pedig egy SS-tiszt kereste meg az ügyfelekkel.
Őrizetbe vettek négy tinédzsert Ausztriában azzal a gyanúval, hogy ők randalíroztak a mauthauseni koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulóján tartott hétvégi emlékezésen. Négy 14-16 év közötti fiatalt vettek őrizetbe Ausztriában. Őket gyanúsítják azzal, hogy megzavarták az egykori mauthauseni koncentrációs táborban tartott hétvégi megemlékezést. Szemtanúk, köztük a Nemzetközi Mauthauseni Emlékező Egyesült vezetőjének, Willi Mernyi-nek a beszámolói szerint feketébe öltözött, csuklyás újnácik jelentek meg az emlékezés közben, majd azt kezdték kiabálni, hogy "Heil Hitler! ", miközben a jellegzetes náci köszöntéssel előre lendítették a karjukat. A fiatalok belekötöttek francia és olasz turistákba is, közölte a tartományi rendőrség egyik tisztje. Az incidens azzal ért véget, hogy az újnácik távoztak. A vészkorszak túlélői a tábor felszabadulásának 64-ik évfordulójára gyűltek össze a Linz mellett fekvő, néhány ezer lelkes az észak-ausztriai kisváros közelében.