A kötelezett önkéntes teljesítés, vagy a jogosult felszólítása esetén köteles (önkéntes teljesítés esetén a megfizetés időpontjával, míg a jogosult felszólítása esetén az első felszólítás időpontjával) könyveiben kimutatni a behajtási költségátalány összegét (az egyéb ráfordításokkal szemben). Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online: díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok A fenti elszámolásból következően, önkéntes teljesítés és külön felszólítás hiányában a behajtási költségátalányról történő lemondás nem befolyásolja sem a kötelezett, sem a jogosult eredményét és így tao alapját sem. A NAV tájékoztatójában kimondja: "továbbra is irányadónak tekinthető, hogy amennyiben a jogosult a Ptk. 6:46. §-ban rögzített diszpozitivitást engedő elszámolási sorrendtől eltér, tehát a kötelezettől befolyt – az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő – összeget elsősorban nem a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra számolja el, hanem elsősorban a főkövetelésre, és annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, ez a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondásként értékelhető".
Kérdés A Ptk. változásai kötelezővé teszik a vállalkozások közötti szerződésekben a meghatározott mértékű késedelmi kamat, illetve behajtási költségátalány fizetési kötelezettség kikötését. A KIM állásfoglalása szerint a jogosult a beszedéstől eltekinthet, de ez esetben is ki kell értesítse a kötelezettet, illetve 0. számlaosztályban elengedésig nyilván kell tartania a kamatjogosultságot. Tehát értelmezésünk szerint: 1. Szerződésben kötelezően kikötendők fenti tételek. 2. Késedelmi kamatlevelet, ill. behajtási költségátalányról szóló értesítőt ki kell küldeni. 3. Jogosult elengedésig a 0. számlaosztályban, kötelezett a 86. számlacsoportban könyvel. 4. Elengedést követően 0. számlaosztályból kivezetésre kerül, kötelezettnél 96. számlacsoportban könyvelésre kerül. Kérdés: felmerült a gondolat, hogy adózási szempontból jelent-e bármiféle kötelezettséget a késedelmi kamat és behajtási költségátalány elengedése, gondolunk itt arra, hogy esetleg társasági adószámításnál adóalap növelő tételként kell-e szerepeltetnünk mint elengedett követelés, illetve egyéb, a jogosultat az elengedés tényéből adódó hátrányosan érintő következménnyel kell-e számolnunk?
Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata. d) elszámolási sorrend A Ptk. § szerint "ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni". A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány ugyan sui generis jogcím, de természete szerint a költség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja. -ban rögzített elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent. Amennyiben a jogosult Ptk. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl.
És a nagy kérdés, hogyan szabadulhat, meg ettől a vállalkozás. A versenyszférában a vállalkozásoknak minden ügyfélért keményen meg kell küzdeniük, nem szeretnék őket egy pár ezer forintos költségátalány miatt elveszteni, mely behajtása újabb terheket róna a vállalkozásra, és ezzel együtt is erősen kétséges, hogy valamikor megkapjuk-e. Tehát: Lemondás a behajtási költségátalányról, a fizetési sorrend megváltoztatása A jogosult nyilatkozattal lemondhat a behajtási költségátalányról (de csak azt követően, hogy a kötelezettség már a fennáll). Lemondani is minden késedelembe esett fizetési kötelezettséghez kapcsolódó behajtási költségátalányról külön-külön kell. Az nem járható (ami felmerült vállalkozások részéről), hogy év végén módosítják a szerződésben a fizetési határidőt, mivel az a szerződés módosítását jelenti, amelynek alapján újabb késedelembe esés állhat elő, anélkül, hogy a korábbi késedelemből adódó kötelezettség alól mentesülne a vállalkozás. Az elengedés (lemondás) következményeként a kötelezettnek rendkívüli ráfordítást kell elszámolni [Szt.
Az adminisztrációs terheket mérlegelve a behajtásiköltség-átalányok év végi egyszeri kezelése a célszerűbb megoldás. A lemondást a jogosult adja: vagy a saját követeléseinek visszaigazoltatása mellett, vagy a szállítói oldalról kapott egyenleg-megerősítésre válaszolva. Abban nincs egységes vélemény, hogy elegendő- e, hogyha konkrétan nem szerepel a fenti lemondó nyilatkozat, viszont a felek nevesítetten csak vevői/szállítói (akár a nulla) egyenlegeket igazolják vissza, s e mellett kinyilatkoztatják, hogy közöttük nincs további követelés vagy kötelezettség. A fenti eljárásnál talán kevesebb adminisztrációs terhet jelent, ha a kötelezett vállalkozás az esetleg később felmerülő behajtási költség-átalány igény fedezetére céltartalékot képez. Azonban ez a megoldás sem probléma-mentes: nyilvántartás hiányában nehéz becsülni a mértékét, ennek is van eredmény (és társasági adó) hatása stb. Az eu-s irányelvekkel is összhangban lévő valódi megoldást talán olyan szabályozás jelentene, amelyik a kötelezett részére jogosulti igény esetén írna elő kötelező eljárásokat.
A bérleti díj passzív jövedelem a bérbeadó szemszögéből, amelyre minden hónapban bizton számíthat. Mindezekról a NAV (korábban APEH) is tudomása van. Ennek ellenére a bérbeadók gyakorta próbálják eltitkolni a bérbeadásból származó jövedemüket a lehetséges következmények ismerete nélkül. Mindezzel tetemes adóbírságot, hovatovább büntetőeljárást (költségvetési csalás, Btk. 396. §. ) vonhatnak magukra. Teszik ezt úgy, hogy a lakásbérbeadás területén az elmúlt években több adójogi, eljárásjogi könnyítés és egyszerűsítés lépett életbe, a 16%-os adókulcs bevezetése pedig jelentősen csökkentette az adóterhelést. Mi a megoldás? Részletek »»
25% - + Melyik a legjobb? Ez a kérdés hasznos a számodra? Igen. / Nem. 2010. december 7. 14:43 Válaszok száma: 1, listázva: 1-1 50% A Halicar kenőcs, vény nélkül kapható, és nem steroid alapú így bármennyit lehet kenni vele. Szerinted hasznos volt ez a válasz? Ekcémára milyen kenőcs jó szócikkekre. Igen. Nem. 2010. december 15. 15:44 anonim A válaszoló 79%-ban ír hasznos választ. Csak regisztált és bejelentkezett tagok írhatnak választ.
Olvasási idő: 3 perc Az őszi-téli időszakban az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitis gyakran kiújul. A kiváltó tényezők elkerülésével és bőrünk megfelelő ápolásával jó életminőséget érhetünk el családunkban kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Szakértő: Dr. Szegedi Anna bőrgyógyász szakorvos Ekcéma-e a koszmó? Mit lehet vele kezdeni, egyáltalán kell-e tenni vele bármit is? A koszmó újszülött vagy csecsemőkorban megjelenő sárgás-barnás felrakódás a hajas fejbőrön, súlyosabb esetben az arcon és a fülek területén. Ekcémára milyen kenőcs jó megjátszás befejezett. Oka a bőr normál flórájának részét képező gombafaj túlzott elszaporodása és bizonyos esetekben gyulladást provokáló hatása. Tehát a koszmó nem ekcéma. Általában magától, spontán visszahúzódik néhány hónap alatt. Ha mégsem, vagy nagyon vaskos a felrakódás, úgy az alábbi megoldásokat ajánlom: A fejbőrt fürdetéskor óvatosan nedves törölközővel vagy babakefével átdörzsölhetjük. Jó megoldás még a mosakodókenőcsös hajpakolás, amit néhány percnyi behatás után óvatosan ledörzsölhetünk. Figyeljünk arra, hogy a babáknak nagyon érzékeny a bőre, ezért csak nagyon óvatosan szabad leválasztani a felrakódásokat, nehogy a kicsi bőre megsérüljön!