Nap a A Föld keringése a Nap körül. Évszakok és égövek keletkezése: tanítás a polgári fiúiskola III. osztályában (két órai anyag) - SZTE Repository of Papers and Books Geológia Hartai Éva (2011) Miskolci Egyetem Földtudományi Kar Beágyazás Mintegy 5 milliárd évvel ezelőtt egy új csillag sugarai járták át a Galaxist. Néhány száz évmillió múltán a körülötte örvénylő por és gázfelhőből lassan-lassan kezdtek kibontakozni a bolygók és holdjaik, meghatározott pályára álltak a kósza üstökösök és a vad meteorrajok. Bolygórendszer született az űr végtelenjében. Az ősköd A Naprendszer kialakulása mintegy ötmilliárd évvel ezelőtt kezdődött. Manapság általánosan elfogadott nézet, hogy a Nap és bolygói egyidejűleg, egyetlen csillagközi por és gázfelhőből születtek meg. Valószínűsíthető, hogy a felhő tömege egy és két naptömeg között volt. Mivel egy ilyen kis tömegű felhőben nem indulhat meg spontán összehúzódás (ehhez kevés a saját tömegvonzása), a sűrűsödés feltehetően külső hatásra indult meg, ami lehetett például egy közeli szupernóva robbanás lökéshulláma.
Az ókori görögöktől származik (Ptolemaiosz, i. sz. 150 körül: Almagesz c. mű). Geocentrikus világkép alapvetései: a Föld mozdulatlan, a bolygók kör alakú pályán mozognak, a keringési sebességek állandóak Heliocentrikus világkép: a Nap helyezkedik el a Naprendszerünk középpontjában. Kopernikusz nevéhez fűződik (14-15. század). 20 éves munkája: "Nikolausz Kopernikusz kis kommentárja az égi mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről" (meg ne jegyezzétek) c. művében alaptételek: az égitestek nem egyazon középpont körül keringenek, minden körmozgás a Nap körül történik, a bolygók mozgásában csak a földi megfigyelő lát direkt és retrográd szakaszokat. Az égbolt számos jelensége csak a Föld mozgásával magyarázható.
A ~ óta néhány ezer,... Ha a szupernóva-robbanás közeli por vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt. A Napban és Földünkön található, lítiumnál nehezebb elemek léte annak köszönhető, hogy a ~ kor a közelünkben több szupernóva-robbanás... A Hold ugyanis nem a ~ óta kísérője Földünknek. Anyabolygónk gravitációs ereje csak később fogta be, s nem tudjuk, hogy addig hol tartózkodott. Nagy valószínűség szerint egy Nap körüli erősen nyújtott elliptikus pályá n. Így aztán egy "évszakban" víz borította felszínét, egy másikban pedig jég. Az összehúzódó rendszer középpontja csillaggá alakult, míg a külső részekből viszonylag nagy sűrűségű, forgókorong képződött. Eközben a gravitáció potenciális energiája hőenergiává alakult át, és a hőmérséklet növekedni kezdett (10. ábra). 10. ábra. A ~. Lásd még: Mit jelent Naprendszer, Csillag, Anyag, Csillagász, Nap?
A galibát itt is a Jupiter markáns tömegvonzása okozta. Szimulációink szerint a bolygó akár földtömegű is lehetett volna, de "alapanyagának" nagy része az évmilliárdok alatt kilökődött a kérdéses tartományból. Az előző és jelenlegi cikkben foglaltak fölvázolása után nem maradt más hátra, mint hogy egészen közelről is megvizsgáljunk egy ilyen aszteroidát. A képzeletbeli expedíció kalandos lesz, eredményei pedig megdöbbentők: a kisbolygóknak sokkal több köze lehet hozzánk, emberekhez, mint azt annak idején gondoltuk volna. Kép forrása:
A kisbolygóöv keletkezése Ettől függetlenül azért érdekes, és néhány vonásában a mai napig rejtélyes kérdés, hogy miként keletkezett ez a régió. Az egyik első elmélet szerint valójában itt is egy olyan bolygó keringett, mint például a Mars, viszont valami hatalmas kozmikus katasztrófa keretében (vélhetően ütközés egy hasonló méretű objektummal) szétrobbant, és mára csupán a darabjait látjuk. A gondolat nem teljesen ördögtől való, hiszen a legmodernebb elméletek szerint Holdunk is egy hatalmas becsapódásból jött létre, melynek során óriási mennyiségű kőzet szakadt ki bolygónkból. Ennek nyoma viszont a Föld-Hold esetében ki is mutatható. Utóbbi anyagi összetétele szinte teljes mértékben megegyezik bolygónk kérgéével alátámasztva az elképzelést, hogy "onnét való". A kisbolygókra ez nem igaz: kémiai fölépítésük viszonylag változatos, ami nehezen volna megmagyarázható akkor, ha ugyanazon objektum szilánkjai lennének. A fenti ítélet azonban kissé hirtelen hozott: bár az aszteroidák nem mind egy tőről származnak, sok olyan kis égitestről tudunk a térségben, amik bizonyítottan egy néhány millió éve fölrobbant kisbolygó maradványai.
Hogy most mégis egymagam megpróbálkozom e régi adósság törlesztésével, annak oka az illõ szerénység hiányán túl egyetemi oktatói tapasztalataimban keresendõ. Ha az ember még államvizsgázó csillagászhallgatóktól is õsrégi jegyzetekben talált, rég elavult, ködös kozmogóniai koncepciókat hall, elõbb-utóbb elszánja magát a helyzet orvoslására. A Naprendszer kozmogóniájának régi ismertetései hagyományosan történeti felépítést követtek: voltaképpen egyes tudósok idõben egymást követõ elméleteinek felsorolásából álltak. Ezzel a hagyománnyal ezúttal szakítunk. Az utóbbi négy évtizedben ugyanis az ûrkutatás, az izotópos vizsgálatok és a modern számítógépeken végzett elméleti modellezés eredményeképpen a Naprendszer eredetének kutatása minõségileg új korszakba lépett, "normálisabb tudományterületté lett, amit nem csak egymás elméleteivel hadakozó, különc öregurak ûznek" (Wetherill 1990). Ez a fejlemény szempontunkból irrelevánssá teszi az 1960-as éveket megelõzõ Naprendszer-kozmogóniai elméletek zömét, melyekre legfeljebb mint zseniális korai megsejtésekre utalunk majd futólag.
Ahhoz, hogy az esküvő életre szóló emlék legyen, minden apró részletre figyelni kell, így az esküvői előételekre is. Sokan úgy gondolják, ez a legkevésbé jelentős tényező, pedig nem így van. Az esküvői előételek megnyitják az ünnepi menüsort, ezekből már lehet következtetni arra, a pár milyen ételeket válogatott össze. Így mindenképp érdemes ennek figyelmet szentelni. Természetesen itt is rengeteg kérdés merül fel. Milyen az ideális előétel? Több fogásból álljon vagy egy látványos legyen? A hagyományos magyar konyhának megfelelően készüljön, vagy lehet egy kicsit játszani az ízekkel? Hagyományos vagy újragondolt? A magyar esküvőkön még mindig hódítanak a tradicionális magyar ételeket. Hagyományos magyar esküvő kiállítás. Egy igazi lagziból nem maradhat ki a húsleves, a rántott hús és a töltött káposzta. Ezek az ételek azért olyan népszerűek, mert a legtöbb vendég szereti őket, így biztosan senki sem marad éhes. Arról nem is beszélve, hogy az alkoholt is felszívják, ezért nyugodt szívvel lehet koccintani egy kiadós vacsora után.
Kiváló minőségű alapanyagokból, kifinomult technikával készítjük az esküvői menüt is. Az eredmény pedig: hagyományos ízvilágú ételek, egy kis extrával! Ha különleges esküvőt szeretne, nálunk a helye!
Főkötő helyett hajdísz Ha a párta nem a te világod, akkor egy ehhez hasonló, vadvirágokból és paprikából készült fejdísszel is kiegészítheted a ruhádat. Menyasszonyi csokor A magyaros menyasszonyi csokor fő színe a piros, amit fehér, zöld, esetleg egy leheletnyi kék egészít ki. A magyar népművészetben gyakran előforduló virágok, a tulipán, a rózsa, vagy akár vadvirágok is alkothatják a csokrot, akár paprikával kiegészítve. Esküvői dekoráció Az esküvői dekorációban szintén megjelenik a piros szín, mint fő motívum. Ez egy visszafogott, mégis ízléses megoldás piros székmasnikkal és szalvétákkal, zsákvászon asztali futóval. A népi hímzés is megjelenhet a dekorációban, például a szalvétában vagy az asztali futóban. Arra vigyázzunk, hogy egy ilyen feltűnő dekorációs motívumot inkább egyszerű kiegészítőkkel kombináljunk! Hagyományos magyar esküvő szervezés. Az asztaldekorációt friss, piros virágokból is kialakíthatjuk, itt egy régi vasalóba teszi izgalmasabbá a kompozíciót. A paprika nem csupán a leves ízesítésére szolgál, hanem a fehér egyhangúságát is megtöri.