Ők már június 15-től online újíthatják meg bérleteiket a zenekar weboldalán keresztül. A személyes újításra és új bérletek vásárlására augusztus végén lesz lehetőség. Ennek részleteiről a zenekar később ad tájékoztatást. 2018 ® MINDEN JOG FENNTARTVA MÁV Szimfonikus Zenekar Jegyvásárlás Baráti kör Hírlevél Kapcsolat Közérdekű adatok Adatvédelmi szabályzatok Művészbejáró Jegyek válthatók – | 8. – Ft JEGYÁRAK 3. – | 2. – Ft Helyszíni jegyvásárlás a koncert előtti fél órában. Festetics– bérlet 3 HANGVERSENY....................................... FESTETICS PALOTA TÜKÖRTEREM 18:00 2019. október 18. Telemann, Albinoni, Sztravinszkij (vez. február 7. Vivaldi, C. P. E. Bach, Mozart, Beethoven (vez. Somodari Péter) 2020. június 19. Carl Stamitz, Mozart (vez. Takács-Nagy Gábor) BÉRLET 9. – Ft NAPIJEGY 3. Helyfoglalás érkezés szerint! Unokák és nagyszülők hangversenyei 4 HANGVERSENY....................................... MAGYAR NEMZETI MÚZEUM DÍSZTEREM 10:00 11:30 2019. november 9. Csajkovszkij (vez.
MÁV Szimfonikus Zenekar Információk Alapítva 1945 Műfaj klasszikus zene A MÁV Szimfonikus Zenekar weboldala A MÁV Szimfonikus Zenekar egy szimfonikus zenekar, melyet 1945-ben a Magyar Államvasutak vezérigazgatója, Varga László alapított főként a vállalat dolgozóiból. Az eleinte amatőr zenészekből és a MÁV fúvószenekaraiból álló együttes a második világháború utáni években csakhamar hivatásos nagyzenekarrá vált. A MÁV Zenekar napjainkban is igen aktív, évente 100-120 koncertet ad. [1] A zenekar élén Daniel Boico vezető karmester és művészeti vezető, illetve Kesselyák Gergely karmester áll, tiszteletbeli vendégkarmestere Kobajasi Kenicsiró. Története [ szerkesztés] A második világháború a magyar zenei és kulturális életet is szétzilálta, a hadi állapotok miatt több akkoriban működő együttes munkája szünetelt vagy szűnt meg végleg. Ebben a zűrzavaros időszakban, 1945-ben hozta létre a Magyar Államvasutak akkori igazgatója, Varga László a vállalat saját szimfonikus zenekarát. A főleg MÁV-dolgozókból álló, illetve korábbi, a vállalathoz köthető fúvósegyüttesekre is építő, ekkor még amatőr zenekar számára egy különleges vasúti szerelvényt hoztak létre: volt benne hálókocsi, egy másik kocsiban pedig a hangszerek utaztak.
Díjai és elismerései [ szerkesztés] 2011 Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj Széchenyi-emlékérem 2013 Az MSZOSZ kulturális díja a szakmai munkásságáért és kiemelkedő közösségi és közéleti tevékenységéért 2013 A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Lendvai György ügyvezető igazgató részére " Magyarország egyik vezető szereppel bíró, közel hetvenéves kultúramegőrző és kultúrateremtő múlttal rendelkező együttese sikeres irányításáért, az ifjúság zenei nevelésének előtérbe helyezéséért. " 2019 Artisjus előadóművészeti díj [2] Jegyzetek [ szerkesztés] Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Bach fenyőillat intenzitású Karácsonyi oratórium című művét számos előadásban ismerem, a számomra legkedvesebb felvétel azonban az a Karl Richter vezényelte változat, amelyből a müncheni Herkulessaalban készült lemezfelvétel 1965-ben. Erről az 1734-ben, december 24-től vízkeresztig hat estén át bemutatott, Lipcsében komponált, halhatatlan műről több kötetnyi tanulmány, elemzés született. Közülük az egyik legméltóbb Klembala Géza költői szépségű és egyszersmind alapos tanulmánya, az online is olvasható A (megváltó) gyermek születése. Bach karácsonyi oratórium szöveg. Az írás végén egy fájdalmas táblázat foglalja össze Bachnak, az eredetileg húszgyermekes apának a 18. századra jellemző veszteségeit, azt, hogy két házasságából született, egy kis falusi iskolát megtöltő számú utódaiból tizenegynek a halálát meg kellett érnie. A sok szempontból rendhagyó oratórium, ez a Máté és Lukács evangéliumának szövegéből felépített karácsonyi történetfüzér hat kantátából áll, s komponálásának éve is gyermekhalál-közeli: a lipcsei főkántor és második felesége, a muzsikusnak is nagyon tehetséges Anna Magdalena e kompozíció születése előtt bő egy évvel, 1733. november 6-án, egynapos korában veszítette el Johann August Abrahamot.
Nagy megértéssel, áhítattal fogadják a lipcsei hívők a művet – bár azért a mester ellenségei a háta mögött kisebbítik, szapulják, csepülik, hogy hát voltaképpen csak kantáták, azokat szedte össze, állította össze a karnagy úr, és elkeresztelte az egészet nagy műnek, oratóriumnak; nem tudják gyarló, szürke emberi agyukkal, hogy az alkotóművészetben nem az a döntő, hogy »mit«, hanem hogy – »hogyan? «. " A becsmérlők nyilván azt sem ismerték fel, amit később sok kiváló elemzője igen: hogy Bach számára – ahogyan ezt sokan megéljük – az Istengyermeknek és saját gyermekeinek születése egymáshoz nagyon közeli élményt jelentett. Továbbá azt sem, hogy éppen ezért a hat kantáta valamennyi epizódjának hátterében legalább annyira ott volt a zeneszerző lelki öngyógyító törekvése, mint az a szándék, hogy méltó zenét kínáljon Jézus születésének megünnepléséhez. Az oratórium szövegének magyar fordításában kevésbé, de a német eredetiben és a zenében pontosan tetten érhető az ujjongás, az öröm mértéke. Bach karácsonyi oratorium . Itt van mindjárt az első rész kórusának kezdőszövege: "Jauchzet, frohlocket!
Egy oratórium előadásában a zenekar mellett jelentős nagyságú kórus és több szólista vesz részt. Händel az élete legnagyobb részét Angliában töltötte, ezért a britek ma is a sajátjuknak tekintik. A zeneszerző 1712-ben telepedett le Londonban, ahol folyamatosan sikert aratott a műveivel. A Messiást különösen rövid idő alatt: összesen huszonnégy napig írta, igaz, ő maga ezután az élete végéig elégedetlen volt egy-egy részletével, és még többször is változatott például a hangszerelésen. Mindez valószínűleg azért történt így, mert őt magát is elragadta az ötlete különlegessége és a dinamizmusa: az ugyanis, hogy egyetlen, nagy drámai folyamatban fogja össze Krisztus egyszerre emberi és isteni voltát, és az életút történetét ráadásul egy elmélkedő, az egésznek az értelméről gondolkodó, önálló résszel zárta le. Karácsonyi oratórium | Sulinet Hírmagazin. Ezt addig senki sem tette meg: az oratóriumszerzők mindig csak egy-egy vonatkozást emeltek ki a történetből, és vagy a betlehemi jelenetet, vagy a keresztutat zenésítették meg. Händel volt tehát az első, aki az egész életút oratorikus összefoglalását adta, és egyúttal a zenéjével az ehhez való érzelmi viszonyt az extatikus fölemelkedésig fokozta.