Keresés a leírásban is Főoldal Ken Follett: A katedrális (16 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 2 1 4 Az eladó telefonon hívható 7 3 8 5 Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 54 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 22. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Ken Follett: A katedrális (16 db)
Letöltés PDF Ingyen könyv letöltés A katedrális epub PDF Kindle ipad Szerző: Ken Follett 973 Oldalak száma: 209 ISBN: 9789634067221 Nyelv: Magyar Formátum: Epub, PDF Fájl méret: 12. 3 Mb Download A katedrális free book veifeilenrehyd18 10tricenGEbici60 Free download ebook PDF, Kindle, epub, mobi, iPhone, iPad, Android
2022. július 6. | | Olvasási idő kb. 5 perc Imádunk toplistákat írni. De ez senki számára nem lehet meglepetés, hiszen már az ókorban is listáztak ezt-azt, például Szidóni Antipatrosz már az időszámításunk előtti második században összeírta epigrammájában, szerinte mi a világ hét csodája. Az azóta eltelt több mint kétezer év alatt is az ő listája volt a mérvadó, de ez nem jelenti azt, hogy időközben másnak ne jött meg volna a kedve, hogy összeszedje, szerinte mi a világ hét legfontosabb természeti és ember által alkotott mesterműve. Dián Dóri annak járt utána, pontosan hány csodája is van akkor a világnak. – Nemcsak összeállítani szeretjük ezeket a listákat, hanem olvasni-hallani is róluk, ugyanis kiváló vitaindító lehet egy-egy sorrend mindenről és bármiről. Az ugyanis, hogy hogyan rakunk össze egy-egy toplistát, nagyon sokat elárul rólunk: hogy mit szeretünk és mit nem szeretünk, milyen értékekben hiszünk és mit tartunk feleslegesnek. Mondjuk, Szidóni Antipatroszról azért nem árul el sokat az általa összerakott lista, ám az biztos, hogy őt idézzük, amikor az ókori világ hét csodáját emlegetjük: 1.
Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kiló aranyat használtak fel. Maga az épület 268 méter hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon. A nyolcvanas évek végétől folyik felújítása, gyakrolatilag vég nélkül, mivel a légszennyezés következtében fehér mészkőfaragványai és szobrai gyorsabban károsodnak, mint ahogy restaurálni lehetne őket. Kínai Nagy Fal Nem létezik olyan kategória amelyben nem a kínai Nagy fal vinné el a pálmát. Ez a világ leghosszabb, legsúlyosabb épülete, ennek építése tartott a legtovább és ezen dolgozott a legtöbb ember a világ eddigi történelmében. Mivel a fal nem összefüggő építmény, pontos hosszát nem lehet megállapítani, a becslések 3 000-10 000 kilométer között ingadoznak. A Kína északi részét védelmező erődítmény és falrendszert időszámításunk előtt 210-ben kezdte meg Csin Si Huang-ti császár – akinek síremlékét a legendás agyaghadsereg védte. A ma látható falszakaszokat a 14. és 17. század között uralkodó Ming dinasztia korában emelték.
Persze a görögök sem tekintették a világ több fertályát lakatlannak, csak a nem görög nyelvű országokról azt tartották, hogy ott "durva beszédű" népek laknak, beszédük akár a kutyaugatás: "barbar", tehát barbár mind. (Kivétel volt Egyiptom és Babilon, melynek építőit még gőggel sem lehetett barbárnak nevezni. ) A római szerzőknél tehát felbukkannak egyéb csodák is: maga Róma, mint a világ nyolcadik, és mindent felülmúló csodája. Vagy a Colosseum, amely nem kolosszális méreteiről kapta nevét, hanem Nero ledöntött óriásszobráról; hivatalos neve "Flavius amfiteátruma" volt. Fölsorolták továbbá a Capitolium ot, a Jupiter-Juno-Minerva "szentháromság" templomával, megemlítették Venus és Roma istennők templomát – s még folytathatnánk a sort. A bizánciak persze remek székesegyházukat, a Hagia Szophiát, a szent bölcsesség templomát vették fel listáikra, a keresztény Nyugat írástudói viszont Tours-i Szent Gergely, ellensúlyozván a "pogány" látványosságokat, Noé bárkáját vagy Salamon egykori templomát Jeruzsálemben.
A világ "hét" csodája. - YouTube
Tadzs Mahal Az 1983-ban világörökségi védettséget elnyerő agrai mauzóleum fehérmárvány tömbje egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahán sah, fővárosa, Agra közelében, amely ekkor a muszlim Mogul Birodalom fővárosa volt. Az ötödik mogul császár rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt és a monda szerint annak elkészültekor megvakíttatta az építészt, hogy még egyszer ilyen csodálatos építményt ne alkothasson. A tökéletes szimmetriájú Tadzs alaprajza egy 57×57 méteres négyzet, ami azonban a levágott sarkok miatt szabálytalan nyolcszöget formál. Külső és belső díszítéséhez összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak fel. Akropolisz A görög főváros szívében, az Attikai síkságból kiemelkedő Szent Szikláról néz le a városra az Akropolisz épületegyüttes. A körülbelöl százötven méter magas, lapos sziklán már a mükénéi korban, az i. e. VI.
Ugyanazon az éjszakán született meg Nagy Sándor. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták, ezután újra felépítették. 401-ben a templom végleg megsemmisült, a konstantinápolyi érsek által vezetett csőcselék rombolta le. Szemirámisz Függőkertje A függőkertek Babilonban a hét csoda között a legrejtélyesebbek. Néhány történész még mindig vitatja, hogy a Függőkerteket előzetes tervek alapján vagy anélkül építették, hiszen a babiloni történelemben nem találtak ehhez kapcsolódó írásos forrásokat. Feltehetően a babiloni király, II. Nabukodonozor alatt építették, i. 600 körül. A feleségének építette, aki a hazájában, Perzsiában található fák és növények után vágyódott. Diodorus Siculus írásai szerint a többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel voltak ellátva. A kerteket földrengések rombolták le az i. században. Rodoszi Kolosszus I. 292-280 között építették a Rodoszi Kolosszus t, az görög isten, Héliosz hatalmas szobrát, mely Rodosz városa fölé emelkedik. A Kolosszus bronzból és vasból készült, több mint 30 m magas, ezzel az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt.
Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. Egyenlő távolságban bástyák tagolják, melyeken már a Ming korban kezdetleges tűzfegyvereket helyeztek el.