Az elpusztult vesszőket új sarjak pótolják. A gyümölcstermő növény - politikai-gazdaságtani kifejezéssel élve - termelőeszköz, amely a termény, a gyümölcs előállításának elengedhetetlen feltétele. Ez a termelőeszköz nagyon összetett lehet, mint pl. az almafa, amely kiterjedt gyökérzetből, hatalmas, bonyolult szöveti rendszerű törzsből és ugyancsak sokféle elemből szerveződött koronából áll. A málnagyümölcs termelőeszköze (a málnabokor) ehhez képest roppant egyszerű: a föld alatt bojtos gyökérzet, a föld fölött egy- és kétéves vesszők alkotják a gyümölcstermő "gépezetet". Érdemes ehhez még hozzátenni, hogy a málna nagyon gyorsan termőre fordul: az ültetés utáni évben vesszőket fejleszt, és a rákövetkező évben már terem is, ami nagy előny! 1000 m2-es telekre mennyi fa ültethető?. A málnatövek 8-10 évig hozzák gyümölcsüket, azután már ajánlatos más helyre telepíteni a sarjakat. A málnafajtákat két nagy csoportba osztjuk: az egyszer termők és a kétszer termők csoportjába. A házikertben mindkettőnek van létjogosultsága, mégis inkább az egyszer termők ültetése javasolható, mert a kétszer termő fajták második gyümölcsérése idején - szeptemberben - sokféle, más gyümölcs között válogathatunk.
Remélem, hogy tudtam segíteni nektek, neveljetek minél több meseszép és ízletes paradicsomot!
A málna felhasználása A málna igen értékes gyümölcs, mert viszonylag korán érik, amikor még nincs más gyümölcs. Jelentős mennyiségű cukrot, szerves savakat, C-, B 1 -, B 2 -vitamint tartalmaz. A gyümölcsök először a fürtök csúcsán érnek be, és fokozatosan válnak fogyaszthatóvá. Csak teljes érettségben érdemes betakarítani, mert álltában nem érik meg. A szedésre érett gyümölcs viszont a bokron gyorsan túlérik, elveszti üde színét és kellemes ízét; a bogyók szétesnek és a földre hullanak. Ezért fontos, hogy a szüret időpontját jól határozzuk meg. Reggel vagy borús, hűvös időben szedjük. Ha lehet, akkor frissen fogyasszuk, lehűtve. Hűtőszekrényben - takarás nélkül - legföljebb 2-3 napig tartható el, utána gyorsan megpenészedik. A málnából lé, szörp, dzsem készíthető, mélyhűtésre is kiválóan alkalmas.
Roska Botond professzort méltatva a köztársasági elnök, Áder János úgy fogalmazott, a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Áder János Köztársasági Elnök (B) És Roska Botond Neurobiológus (J)/ Fotó: Koszticsák Szilárd / Mti / Mtva Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít – de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak – mondta az államfő az MTI szerint. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője, a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora néhány hónap alatt zsinórban három fontos orvosi díjat is megkapott. Lovagkeresztet kapott a Barátok Közt Magdi anyusa és az ufós-gyíkemberes csatorna alapítója Pénteken adta át Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere az augusztus 20. alkalmából kiosztott állami kitüntetéseket, a névsort az MTI közölte az EMMI alapján.
Kitartó kutatásai eredményeként hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a vakság azon típusai, amelyeket a szem fényérzékelési képességének elvesztése okoz. Roska Botond munkatársaival olyan terápiát dolgozott ki, amely a problémás látósejteket ismét fényérzékennyé tudja tenni.
Roska Botond éppúgy a remény apostola, mint Batthyány-Strattmann László szemészorvos volt egykor. Szólt arról, Roska Botond a tudomány egyik legszűkebb ösvényén jár: az elmélettől a gyakorlat kapujáig viszi a megoldást, amelyről tudja, működni már mások által, mások kezében fog. Áder János utalt arra, hogy a professzor génterápiás módszere mára a klinikai kipróbálás fázisába jutott. A látás-visszaállító génterápia korszakalkotó, világraszóló módszer lesz – hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, Roska Botond felfedezése hamarosan közös tudássá, a közös tudás pedig egyetemes kinccsé válik. Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, miután átvette a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában augusztus 20-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) A Szent István-renddel köszönetet mondunk mindazoknak, akik jó hírnevünket öregbítik itthon és a nagyvilágban, megbecsüljük honfitársainkat, akik a saját teljesítményükkel másokat is jobb munkára ösztönöznek. – Látóvá tenni az embert: az ön hivatásának ez a sarokköve – fogalmazott Áder János.
Szólt arról, Roska Botond a tudomány egyik legszűkebb ösvényén jár: az elmélettől a gyakorlat kapujáig viszi a megoldást, amelyről tudja, működni már mások által, mások kezében fog. Áder János utalt arra, hogy a professzor génterápiás módszere mára a klinikai kipróbálás fázisába jutott. A látás-visszaállító génterápia korszakalkotó, világraszóló módszer lesz - hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, Roska Botond felfedezése hamarosan közös tudássá, a közös tudás pedig egyetemes kinccsé válik. Kiemelte, hogy a Szent István-renddel köszönetet mondunk mindazoknak, akik jó hírnevünket öregbítik itthon és a nagyvilágban, megbecsüljük honfitársainkat, akik a saját teljesítményükkel másokat is jobb munkára ösztönöznek. "Látóvá tenni az embert: az ön hivatásának ez a sarokköve" - fogalmazott Áder János. Azt mondta, amit a kívülállók majd csodának tekintenek, az valójában a tények és mérések, a bizonyítékok és bizonyosságok világában, kitartó munkával elért teljesítmény. Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője.
Címlap Arcok Prof. Dr. Roska Botond neurobiológus kapta idén a Hegyvidék díszpolgára címet Prof. Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, a látás-visszaállító génterápia nemzetközileg elismert kutatója kapta a Hegyvidék díszpolgára kitüntető címet - számolt be az önkormányzat közösségi oldala. Roska Botond neurobiológus, egyetemi tanár, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. Ez az interjú két éve, a Semmelweis-díj átadása alkalmából készült vele. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Feleségével és három gyermekével Bázel környékén él, szabadidejét a matematikának és a zenélésnek szenteli.
Eredményeiért 2019-ben átvehette a Louis-Jeantet-díjat is, amelyet a Nobel-díj előszobájának tartanak. Szintén 2019-ben ítélték neki oda a Magyar Szent István-rend kitüntetést, ami a legnagyobb állami elismerés. Idén szeptemberben vehette át a Körber-díjat, amelyet évente egyetlen európai tudósnak ítélnek oda a legjelentősebb jövőbe mutató kutatás elismeréseként.