drbjozsef # 2021. 01. 19. 06:00 Jelenléti ív egyértelműen nem ez, legfeljebb az általános elévülésig kell megőrizni, a keletkezése után 5 évig. Ugyanakkor ez egyáltalán nem volt kérdés. Ami kérdés volt: igen, a munkavállalónak van lehetősége, hogy kikérje a jelenléti íveket (nem tilos kérni), nem, a munkáltatónak nincs törvény által előírt kötelezettsége, hogy azokat kiadja. Ha vita van, majd a bíróság beszerzi. wers 2021. 05:44 konkrét szabályt én nem találok rá. 2021. 05:41 Nem igazán van ez szabályozva. " 99/A. § * (1) * A Tbj. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni. " Nehéz beleérteni a jelenléti ívek őrzését is. Általános gyakorlat az 5 év, de konkrét szabályt én találok rá.
Ha a 1 alkalmazott 5 hónapig csak délelőtt dolgozik, és utána 2 hétre meg kell változtatnom a beosztásukat (betegség miatt), akkor ez már több műszakor munkarendnek számít és jár neki a délutáni pótlék? Egy héten 2 napot dolgoznak úgy, hogy egymást váltják, a többi napokon én szoktam menni dolgozni, mint tulajdonos. Ilyenkor is jár neki a délutáni műszakpótlék? Nem aki mindig délután dolgozott lány neki nem fizettem 8 hónapig délutáni pótlékot, de ha most ez a felcserélt műszak maradna 8 hónapig akkor a másik lánynak 8 hónapig folyamatosan kell fizetni délutáni műszakpótlékok? KÖSZI A SEGÍTSÉGET!! Nagyon fontos, légyszi válaszoljatok, mert nagyon félek, hogy megint bekéri a Munkfelügyelet visszamenőleg a jelenléti íveket és bérpapírokat. hegemónia 2009. 18:43 Szerintem: Bérpótléknál az egy órára járó személyi alapbérből kell kiindulni; ez egy hatórás havibéresnél úgy jön ki, hogy a havibért osztjuk 130, 5-tel. Majd jelen esetben ennek a 15%-a lesz az egy órára járó délutános műszakpótlék összege.
Ez a legreálisabb elvárása, ami létezhet, nem gondolod? 2018. 17:27 Olyan kérdésem lenne hogy a jelenléti ívet mikor kell kitölteni? Én ha bemegyek be írom az érkezést, de a munka végén nem tudom beírni mert nem adja ki a főnök csak a munkaidő végén, de sajnos vagyunk egy páran aki vidéki és ha utána töltjük ki nem érjük el a buszt és a következő egy óra múlva megy, csak így soká érünk haza! Meg teheti e ezt a főnők velünk? Várom válaszát! geza84 2014. 06. 03. 15:54 valaki5 2013. 23. 09:17 ésreggel beirtam az érkezésemet, de nem irtam be munkaidő végén. ilyenkor mi van? mert a fönököm ilyen olyan dolgokkal fenyeget. Mihalickó 2013. 20. 20:47 Ez igy nem igaz, ahogy kbs írja... 2013. 11:39 Akkor aznap nem dolgoztál. Neked kell bizonyítani az ellenkezőjét. 2013. 16:51 Munkahelyemen a jelenléti ívet minden nap saját magunk irjuk ( érkezés, távozás) és szignozzuk. Kérdésem az lenne, ha valamelyik nap elfelejtek beirni, akkor ellenem szankciót tud-e a munkáltatóm alkalmazni? Ha igen, akkor milyet?
Mit tartalmaz a munkaidő-nyilvántartás? A munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes munkaidő és túlóra időtartamának, valamint kezdetének és végének. Fontos tehát, hogy az is kiderüljön a nyilvántartás alapján, hogy rendes munkaidőben vagy túlórában történt a munkavégzés. Emiatt önmagában a jelenléti ív munkavállaló általi aláírása nem feltétlenül elegendő, hiszen abból csak a munkakezdés és -befejezés időpontja állapítható meg, de az nem, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről, azaz túlóráról volt-e szó. Erre a kérdésre ebben az esetben csak a jelenléti ívnek a munkáltató által közölt munkaidő-beosztással való összevetése alapján lehet választ kapni, ami legfeljebb akkor elfogadható, ha ezekből egyértelműen és átláthatóan meg lehet állapítani, hogy adott napon túlórázott-e a dolgozó. Ugyanezen okokból nem megfelelő munkaidő-nyilvántartásként önmagában a kártyás beléptető rendszer által rögzített belépési és kilépési időpont sem, ráadásul a munkahelyre való be- és kilépés nem is feltétlenül egyezik meg a munkakezdés és -befejezés időpontjával.
Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek
Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
Az épület emeleti részét rövidesen, július 1-éig kiürítették, a földszinti helyiségeket egy év múlva foglalhatta el az új intézmény. Az iskola Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium néven kezdte meg mûködését, központi költségvetésbõl. Az indulás tárgyi feltételeit az egyházmegye biztosította, de támogatást nyújtott a megyei közgyûlés és Kaposvár város is. Gimnázium - Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - 7400 Kaposvár, Zárda u. 2. - információk és útvonal ide. Hamarosan érkeztek felszerelési tárgyak külföldrõl, egyházi szervezetektõl is. Osztályunk 2006-ban kezdte itt gimnáziumi tanulmányait. 4 éves oktatáson veszünk részt, mely 2010-ben fejeződik be. képek 2010. 04.
[4] Leírása [ szerkesztés] A székesegyház a neoromán stílusjegyeket viseli magán, hossza 45, 5 méter, szélessége 22 méter. A katedrális délnyugat-Magyarország legmagasabb épülete, 63 méter magas [5] főtornya a homlokzat közepén emelkedik a város fölé. Az épület sarkain további négy karcsú gúla található, a főhomlokzat két oldalán fiatornyok vannak, ezek a kóruslépcsőket rejtik. A főbejárat boltozata félkörívesen záródik, fölötte a templom megáldását stilizáló freskó található. Oldalfalain támpillérek sorakoznak, ezek között elnyújtott, szintén félköríves záródású ablakok találhatók. A templom belseje tágas, a főhajóját két mellékhajó kíséri. A székesegyház belső terét a három hajót felosztó oszlopsor töri meg, reneszánszot idéző lábazataival. Katolikus óvoda és katolikus gimi (Kaposvár 1991-ben) | Kaposvár Most.hu. A főhajó végében található az öt oldallal határolt szentély. A belső festés is nagyrészt Leszkovszky György műve. [1] A színes ólumüveg ablakokat (33 darab) Kratzmann Ede készítette, míg a márványszobrokat Brandceisz János és Bory Jenő. [6] Harang [ szerkesztés] A székesegyház főtornyában eredetileg négy harang lakott, de kettőt a II.
[2] A jelenlegi székesegyház [ szerkesztés] A mai Nagyboldogasszony-székesegyház megépülése nagy részben köszönhető a Markovics János kanonok indított és Ujváry Ferenc plébános által támogatott nagyszabású gyűjtési mozgalomnak, amelynek eredményeként a lebontott, már igencsak kicsinek bizonyuló templom helyén 1886 őszén Kovács Zsigmond veszprémi püspök felszentelhette a székesegyház jelenlegi épületét. Az építés pályaterveinek elbírálására már 1883 végén bizottságot hozott létre a Magyar Mérnök és Építész Egylet mű- és középítészeti szakosztálya. Az Ybl Miklóst és Steindl Imrét is tagjai között tudó bizottság úgy döntött, hogy a budapesti Tandor Ottó tervei alapján épülhet meg a templom. Az 1885 -ben kezdődő és egy évvel később befejeződő építkezés alatt a miséket hétköznapokon a szomszédos zárda kápolnájában mutatták be, vasárnapokon és ünnepeken pedig egy itt felállított sátorban. Ezt a helyet Fries Kerubina, az irgalmas rendiek főnöknője egy kőkereszttel jelölte meg. A kereszt ma is látható a plébánia udvarán, felirata tanúskodik történetéről.
A város első magánmúzeuma (Steiner József épületgépész-üzemmérnök öntöttvaskályha-gyűjteménye) május 25-én a Gróf Apponyi Albert utcában, az ország első magánterráriuma (Pécsi Tibor terrarista jóvoltából) szeptember 26-án a sétálóutcában nyílt meg. A Rippl-Rónai Múzeum nagytermében február elejétől szűk két hónapon át volt látható az I. Országos Groteszk Képző- és Iparművészeti Kiállítás, amelyet dr. Géger Melinda rendezett, s március 15-én Takáts Gyula kaposvári költő is megkapta a Kossuth-díjat. Tíz nappal később Cseh Tamás tartott előadóestet – Új dalok címmel – a Kilián György Városi Művelődési Központban (amelyet akkor még így hívtak, mert csak októberben vette fel Együd Árpád néprajzkutató nevét). Az év közepét egy igen jelentős kulturális változás tette emlékezetessé: július 1-jével a városi önkormányzat átvette a megyétől a Csiky Gergely Színházat. Az év végén a délszláv háború elől menekülő eszéki diákok és tanárok találtak ideiglenes otthonra Kaposváron, de az oktatás-nevelés terén már szeptemberben megsűrűsödött nálunk az élet.