Vagyis egy kismama esetében éppen az a szer okozhatja a tragédiát, melytől a nyugodt babavárást reméli, így ilyen esetekben mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítani a jódmentes készítmény választására! Autonóm adenoma esetén Azoknál a göbös golyvás betegeknél, akiknél ún. autonóm adenoma áll fenn, a jódbevitel pajzsmirigy-túlműködést válthat ki, a többi göbös golyvás beteg esetében jótékony hatású a jódbevitel normalizálása. Mennyi jódra van szükségünk? Felnőtteknek napi 100 µg (mikrogramm), fejlődésben lévő gyermekeknek 100-200 µg, terhesség esetén napi 350 µg jodid szükséges. Ha gyógyvízzel pótoljuk, akkor a Jódaqua gyógyvízből l mokkáskanál tartalmaz 100 µg jodidot, de kapható Jodis néven asztali víz is, amelyből l liter tartalmaz 100 µg jodidot. A recept nélkül kapható tablettákra rá van írva, hogy melyik készítménynek mennyi a jodidtartalma. A jódot időszakosan pótolni – a terhesség idején kívül – nincs értelme, nem hoz eredményt. Egészségünk érdekében tehát figyeljünk oda a folyamatos pótlásra, és mindenképpen használjunk legalább jódtartalmú tengeri sót!
A jód a pajzsmirigyhormonok alkotórésze, azok képződéséhez szükség van erre a nyomelemre. Mivel pedig a pajzsmirigy a legtöbb anyagcsere-folyamatban szerepet játszik, egyáltalán nem mindegy, hogyan alakul a hormonszintünk. Annak, hogy nincs elég jód a szervezetünkben, az elégtelen bevitel mellett az is lehet az oka, ha az ásványi anyag nem tud valami miatt beépülni a szervezetbe. Sajnos a táplálkozásunkkal nagyon nehézkesen tudjuk csak kielégíteni a szükségleteinket, mivel Magyarország területének négyötöde jódszegény, így a növények sem tudják felvenni ezt a nyomelemet a földből. A jódozott konyhasó nem véletlen fontos eleme a konyhának A jódhiány rendkívül veszélyes a kismamák magzatára nézve. Vetélés és halva születés is előfordulhat, de a picik agynövekedése is kárt szenvedhet. Közismert betegség továbbá a golyva, azaz a pajzsmirigy akár szemmel látható megnagyobbodása. Milyen szövődményei lehetnek a jódhiánynak? Mi köze ehhez a szelénnek? Hogyan fedezhető fel a probléma? A jódhiányról bővebben Betegségek A-Z rovatunkban olvashat!
A jód az emberi szervezetbe táplálékkal és ivóvízzel kerül be. A kontinensek belső területei és a hegyvidékek természetes vizei gyakran jódhiányosak. Megfelelő mennyiségű jód hiányában hosszabb távon anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek lépnek fel. Magyarországon a lakosság többsége (kb. 80%) jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet fogyaszt. Az enyhe jódhiány pótlásának legegyszerűbb módja a jódozott só fogyasztása. Ezenkívül jódban gazdag forrás lehet például az áfonya, a tojás, a tengeri élelmiszerek (tengeri halak), a tej továbbá az ezekből készült termékek, valamint a jódban nagyon gazdag tengeri moszatok és általában a sótűrő növények. Franciaországban szerencsére nem jódozzák a tejelő marhák tápját, ezért a francia tejtermékek is bátran fogyaszthatók. A konyhasó jódozása azonban Franciaországban is megkezdődött és egyre nagyobb teret nyer. Érdemes tehát figyelni, nyitott szemmel járni vásárlás közben és csökkenteni a kockázatot. Sz. Z. L. IX. évfolyam 10. szám Címkék: jód, jódprofilaxis Milyen szövődményei lehetnek a jódhiánynak?
Hotze professzor számadatai ezt a számot felfelé módosítják: szerinte a jód miatt már megbetegedettek száma országosan több mint 10%. A betegek pedig természetesen fizetnek gyógykezelésükért, amit az akaratlanul elfogyasztott jód idézett elő nálunk, a betegbiztosítók többletköltségeiről nem is beszélve. Mire vigyázzanak a jód-allergiások és jódra érzékenyek? Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >> --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A jódhiánynak azonban nem ez az egyetlen következménye. A WHO önálló kórképnek tekinti a jódhiány-betegséget, mely a magzati és a gyermekkorban káros hatással van az idegrendszeri és testi fejlődésre, bár károsító hatása szerencsére igen kicsiny. Összefüggésbe hozható a jódhiány a gyakoribb koraszüléssel, illetve a vetéléssel, de ezen bajok többségének bekövetkeztéért nem a jódhiány okolható. A jódhiány azonban könnyen orvosolható, épp ezért miatta egyetlen koraszülésnek sem lenne szabad bekövetkeznie.
Ha ugyanis túl sok van belőle, azzal a pajzsmirigy megbetegedéseinek is utat nyithatunk. Szintén vigyázni kell a jóddal, ha autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedünk. Ekkor ugyanis – legyen szó a Hashimoto, vagy a Basedow korról – a jód bevitelével csak tovább rontunk a helyzeten. A tapasztalatok szerint azonban a tengeri moszatok olyan jelentős koncentrációban tartalmazhatnak jódot (esetenként arzént, kadmiumot), hogy azok az emberi egészségre kockázatot jelenthetnek, ezért fogyasztásuk kiemelt körültekintést igényel. A felnőttek számára megfelelő mennyiségű jódbevitel 150 μg, terhes és szoptató anyák esetén pedig 200 μg naponta. Különösen fontos, hogy a várandós és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek megfelelő mennyiségű jódot fogyasszanak. A jódhiány hosszú távon a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet. Ezt főleg idős korban gyakran a pajzsmirigy megnagyobbodásával (göbök, golyva) próbálja ellensúlyozni. A túlzott jódbevitel következményei egyénenként erősen különbözőek. Egyesek hátrányos következmények nélkül tolerálnak nagy bevitelt is, míg másoknál, az ajánlott bevitelhez közeli értékek esetén is káros hatások mutatkoznak.
Ahogy az amerikaiak egyre elfoglaltabbak lesznek, és gyakrabban étkeznek, ez káros hatással lehet az egyénre és Amerika egészségügyi rendszerére.
Használt kávékapszulákkal javítják a pannonhalmi levendulemzők földjét Idős levendula metszése ősszel Azok a bokrok, amelyeket nem metszettek meg fiatal korukban, lehet, hogy nem élik túl az erős metszést. Amennyiben a levendulabokor már három éves, és még soha nem volt megmetszve, akkor lehet, hogy a metszéssel nem érünk el semmit, és jobb lenne kicserélni a bokrot. Azonban, ha vannak új hajtások a fás rész alatt, akkor elkezdhetjük óvatosan metszeni, hogy elősegítsük az alsó levelek növekedését. Minden évben metsszünk egy kicsivel többet belőle, és metsszük minél közelebb a fás szárhoz, anélkül, hogy belevágnánk a fába. Figyeljünk oda, mert, ha túl közel metsszük a fás szárhoz, akkor a levendula elpusztulhat. Ez a módszer elősegíti az új hajtások növekedését a szár alsó részén, és így végül új formát kap a bokor. A metszés sikere a levendulafajtától is függ, mert egyes kultúrnövény-változatok hajlamosabbak a fásodásra, mint mások. ✔️ Levendula szaporítása - Levendula Info. Levendula tavaszi visszametszése Kora tavasszal bátran és erőteljesen visszametszhetjük még az előregedett és felkopaszodott levendula töveket is, míg nyáron és ősszel inkább csak a virágok visszametszését végezzük (A késő őszi túl mély visszavágás hideg tél esetén a tövek kifagyásához vezethet.
Mit tegyünk a levágott szárakkal? Igazából semmit sem kell tenni a levágott szárakkal, ott maradhat a levendula virág mellett. Ha aránylag kevés virágunk van, persze összeszedhetjük komposztnak, zöldtrágyának, de nagyobb mennyiség esetében ez felesleges munkával és idővel jár.
Ezeken kívül türelmetlen kertészeknek sem ajánljuk, mert a leglassabb módszer is a vetés, a szép bokros levendulabokorig jó pár évnek kell eltelnie. További információk a magvetésről >> A magvetésen kívül van még néhány lehetőség az ivartalan szaporítás módszereivel: Tőosztás Aki már próbálkozott tőosztással, az elmondhatja, hogy a siker gyors és biztos. A fajta azonossággal sincs gond, hiszen a növény tulajdonképp ugyanaz, ráadásul azonnal rendelkezik gyökérrel, szárral, hajtásokkal. A gondot az okozhatja, ha egy szakszerűen metszett szép kis gömb bokrot akarunk szétszedni, széthajtva az ágait, láthatjuk, hogy valahogy egy csomóban van az egész, szépen szétosztani nem igazán tudjuk, sajnálná az ember a szép kis bokrot, két szembefordított vasvillával szétszedni. Bujtás A levendula szaporításának szintén egyszerű, de nem igazán gyors módja, ami csak a helyszínen végezhető. Válasszunk egy szép, egészséges hosszú hajtást, hajtsuk le a földre, rögzítsük egy hajlított drót darabbal vagy egy nagy kővel egy sekély árokban, és fedjük le a szárat úgy 3cm földdel.