Akadémiai éveim végén vezetője lettem az ottani "Kodály" Tudományos Diákkörnek, majd fölvételt nyertem a Magyar Kodály Társaságba. Vélhetőleg ennek is köszönhető, hogy a Budapestre szakmai látogatásra érkező külföldi zenetanárcsoportok rendszeres látogatói lettek a Veres Pálné Gimnáziumnak. 1981. nyarán meghívást kaptam Japánból, hogy vendég-előadóként vegyek részt a Sapporo-ban tartott V. Nemzetközi Kodály Szimpoziumon. Ezt a meghívást továbbiak követték: 1982, 1983 és 1987 nyarán egy-egy hónapot, majd hosszabb szünet után 1998 nyarán, 1999 és 2000 tavaszán két-két hetet ismételten Japánban töltöttem zenetanár-továbbképzések előadójaként. Hasonló meghívás alapján 1988. Arany János életrajza. júniusában a finnországi Jyväskylä városának egyetem nyári kurzusán voltam vendégelőadó. A Kodály Zoltán munkásságához fűződő elméleti tevékenységből néhány, szakfolyóiratok számára készített zenemű-elemzés és egy pályázati tanulmány erejéig vettem ki a részemet: 1983. tavaszán a zeneszerző születésének századik évfordulójára kiírt pályázaton a "Nyelv és zene egysége Kodály Zoltán művészetében" című dolgozatommal első díjat szereztem.
1984. januárjától 1989 tavaszáig részmunkaidőben az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, ezzel együtt az "Ének-zene tanítása" című módszertani szaklap felelős szerkesztője is lettem. Az intézet munkatársaként részt vettem az új érettségi vizsgaszabályzat szerkesztésében és a Minisztériumhoz érkező kísérleti tantervek, módszertani anyagok lektorálásában. és 1988. között egy periódusra beválasztottak a Magyar Kodály Társaság elnökségébe. A nyolcvanas évek közepén keresett föl ifjabb Sapszon Ferenc egy kísérleti iskola tervével, s fölkért: vegyek részt a terv néhány részletének kidolgozásában. E munkának köszönhetően meghívást kaptam tőle az elindított kísérleti intézménybe. Tizenkét év után, 1989. augusztusában otthagytam a Veres Pálné Gimnáziumot és igazgató-helyettesként, zenetörténet-tanárként és karvezetőként kezdtem dolgozni a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában. Mindez csak egy esztendeig tartott. Az időközben valóra vált tervek értelmében 1990. Arany jános életrajza. szeptembere már a Baár-Madas Református Gimnáziumban talált, ahol nagy kedvvel fogtam munkához mind szakterületemen, mind pedig a tanári karnak az iskola vezetőségébe és igazgató tanácsába delegált tagjaként.
Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1844-tõl (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány címû vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. Igazi sikert, elismerést és Petõfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az idõben sok epikus mûvet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is. Az 1848-as forradalom külsõ szemlélõje volt egy ideig. Arany János élete (1817-1882) -. Rövid ideig nemzetõr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelõsködött. 1851 õszén tanár lett a nagykõrösi fõgimnáziumban. Egyre többet szenvedett a testi ill. lelki problémái miatt.
A Toldit és a Toldi estéjét alig egy év választja el egymástól, mégis több a különbség közöttük, mint a hasonlóság. A Toldi még idilli világképet ábrázol. A hős felemelkedése a nép nemzetté válását szimbolizálja. Ezzel szemben a Toldi estéjének világszemlélete elégikus, de helyenként az irónia is megjelenik benne. A nyárral szemben itt az ősz és a tél képe uralkodik. A hat énekből álló Toldi estéje keretes szerkezetű elbeszélő költemény. Az idős főhős a mű elején a saját sírját ássa Nagyfaluban, majd az események során megmenti az ország becsületét Budán. Arany János | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Mintha csak megismétlődne az ifjúkori története. De az öreg Toldit kinevetik. A mű végén a maga ásta sírba temetik el. A mű alapkérdése, hogy a magyar nép a fejlődés melyik útján járjon. A nemzeti karaktert Toldi képviseli, az európai típusú haladást Lajos király. Kettőjük vitájának tanulsága: a nemzeti jelleg és az európai fejlődés nem kizárja, hanem feltételezi egymást. A hangnem is ennek megfelelően kettős. Ironikusan ábrázolja az idős, világtól elzárkózó, Don Quijote (don kihóte) típusú Toldit, de elégikusan szól azokról az értékekről, amelyeket a hős képvisel: bátorságáról, nyíltságáról, hazaszeretetéről.
Okostankönyv
Ezzel is magyarázható, hogy a korondiak a kezdet kezdetétől elsősorban használati edényeket készítettek: puliszka főzőt, fuszulykás fazekat, káposzta főző fazekat, stb tárgyakat készítettek. További olvasnivalók Erdélyről Berethalom, a mesés középkori falu Erdélyben Vajdahunyadi vár, Erdély legimpozánsabb vára Barcánfalva kolostora Erdélyben
Székely tél Hargita megyében - YouTube
Leírás Hargita megye kihagyhatatlan látványosságai.