János Pál pápa, terítő a magyar koronázási palást motívumaival, 1996. szeptember 7. Ferenc pápa megválasztásának 3. évfordulója alkalmából 2016. március 12-én Rómában személyesen vette át Kiskunhalas város ajándékaként a tövises, a galambos, a kelyhes és a virágos motívumú kereszt alakú csipkéket, illetve Kardos Zsuzsanna csipkevarró ajándékaként a Hírhozó elnevezésű, angyal motívumú halasi csipkét. [ forrás? ] P. A halasi csipke | Magyar Egyiptomi Baráti Társaság. Marian Adam Waligóra OSPPE, a világhírű czestochowai kegyhely házfőnöke az évente közel 5 millió zarándok által felkeresett kegytemplomnak szánt fogadalmi ajándékként vette át a kereszt motívumú csipkét 2018. október 30-án. Stanisław Dziwisz bíboros, a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápa magántitkára 2019. december 15-én a kiskunhalasi Csipkeházban tett személyes látogatása alkalmával a Szűz Máriát ábrázoló csipkét kapta ajándékba Képek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A Halasi Csipke honlapja Hun a csipke? - blog
A halasi csipkevarrás őrzi bravúros, rendkívül változatos, egyedi öltéstechnikákát; művészi terveinek formavilágát és harmóniáját. Minden négyzetmillimétere - 100 éve - kizárólag kézi munkával készül, minden darabja egyedileg zsűriztetett, minőségi bizonyítvánnyal ellátott. Weboldal: Kapcsolat: Halasi Csipke Közalapítvány Cím: 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 37. /A Telefon: +36 (77) 421 797
Nemrég jártam Kiskunhalason, ahol csodálatosan szép csipkéket láttam, melyekhez, mint mondták, manapság Egyiptomból szerzik be a fonalat. Itt küldöm ennek a hungarikumnak rövid történetét. A halasi csipke híre méltán vetekszik a brüsszeli csipkével, pedig története viszonylag fiatal. A magyar háziipari mozgalom keretében jött létre. Ez Európa számos többi országához hasonlóan a századfordulót megelőző években a művészi ipar színvonalának emelését, a nemzeti jelleg megőrzését tűzte ki célul. Kapcsolódott hozzá a korabeli iparművészet másik fő célkitűzése, a modern európai irányzatok megismertetése, és beépítése a hazai művészeti életbe. A halasi csipkevarró műhelyt Dékáni Árpád (1861-1931) alapította, és kezdetben Markovics Mária (1875-1954) készítette el a népi motívumokból merítő kompozíciókat, ill. Csipke pályázat - meghosszabbították a határidőt - Halasmédia. az ő vezetésével a halasi asszonyok dolgoztak rajtuk. Népi jellege alapján a csipkét ezért is sorolják a népművészet körébe. A csipkék első bemutatkozása a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán 1902-ben történt, amikor Dékáni Árpád az "eredeti magyaros mintákkal, új technikával" készült halasi csipkét kiállította.
2020. március 15., 12:11, 997. szám Kemény szél fúj, lángra kap a szikra, Vigyázzatok a házaitokra, Hátha mire a nap lehanyatlik, Tűzben állunk már tetőtül-talpig. Édes hazám, régi magyar nemzet, Alszik-e csak a vitézség benned, Vagy apáink halálával elhalt? Illik-e még oldaladra a kard? Magyar nemzet, ha rád kerül a sor, Léssz-e megint, ami voltál egykor? Oly hatalmas harcos, ki szemével Jobban ölt, mint más a fegyverével! A világot védtük hajdanában A tatár és a török világban; Vajon most, ha eljön a nagy munka, Meg bírjuk-e védni mi magunkat? Oh, magyarok istene, add jelit, Ha a kenyértörés elközelit, Hogy az égben uralkodol még te A magad s néped dicsőségére! P etőfi Sándor 1848 februárjában született költeményének nincs hangzatos címe. Bizonyára úgy gondolta a forradalmak hírébe szimatoló szerzőnk, hogy címnek jó lesz az első versszak első három szava is: "Kemény szél fúj". Az egykori magyarok dicső tetteit is csupán jelzésszerűen idézi fel ez a költemény. Pedig azokkal lett volna mit büszkélkednie – és büszkévé tennie a mai, kései olvasóit is –, merthogy "a világot védtük hajdanában, a tatár és a török világban".
1. versmondó: Petőfi Sándor: Kemény szél fúj… (részlet) Kemény szél fúj, lángra kap a szikra, Vigyázzatok a házaitokra, Hátha mire a nap lehanyatlik Tűzben állunk már tetőtől talpig. Édes hazám, régi magyar nemzet, Alszik-e csak a vitézség benned? Vagy apáink halálával elhalt? Illik-e még oldaladra a kard. 4. narrátor: Az egyetemek fiataljai mind csatlakoztak a menethez. Landerer és Heckenast nyomdájához már közel kétezren érkeztek, hogy cenzúra nélkül nyomtassák ki a magyar nép követeléseit, az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét, A Nemzeti dalt. 5. narrátor: Jókai Mór: A nyomda előtt (részlet) Landerer nyomdája előtt már valamennyi írótársunkat mind együtt találtuk, ett csatlakoztak hozzánk a Nemzeti Színház tagjai is. Esős, sáros idő volt, a közönség esernyőket tartott kalapjai fölé. – "Ej, uraim! – kiálték a közönségre. – Lehet, hogy egy óra múlva golyók hullanak ránk eső helyett, hát akkor elfutunk-e? " S arra minden esernyő eltűnt a fejek fölül.
Valamikor szép tüzes napok voltak, Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak. Ilyen nap volt az, melynek fordulója Ibolyáit ma a szívünkbe szórja. Zene: Egressy Béni – Vörösmarty Mihály: Szózat Készült Békés Megye Közoktatási Közalapítványának támogatásával. Készítette: Ferencsik Zoltánné (Orosháza)