Nincs már minek maradnom, Van helyette más dolgom. Nagy vagyok már iskolás, Kezdődjön a tanítás! Szalai Borbála: Csacsi Nőtt a csacsi, növekedett, nagy csacsivá cseperedett. Azt mondta az anyukája: "Beiratlak iskolába! Tanulj fiam, okosodjál, lusta szamár ne maradjál! " -Így került az első b'-be, csacsi család csemetéje. Vettek neki könyvet, irkát, kalamárist, tollat, tintát. Táskát is, egy szép nagyot, abba mindent berakott. Karácsonyi versek iskolásoknak. Reggelenként útnak eredt, a nagyfülű csacsigyerek. Sietett, hogy idejében ott legyen az első b'-ben. Gondtalanul nyargalászva ment mindig az iskolába. Hátán vitte tudományát, a hatalmas teli táskát, Mert a csacsi úgy gondolta, a tudományt abban hordja. Teltek, múltak napok, hetek, a sok kicsi elsős gyerek az abc-t megtanulta, már az egyszer-egyet fújta. A csacsi meg minden este a könyvét feje alá tette! Azt hitte, a tudománya így vándorol buksijába. Tanulni biz' nem volt kedve, sose tudta, mi a lecke! Ült, csak ült a szamárpadban, kalimpált a füle nagyban... Csacsi család fiacskája az első b'-t ötször járta.
1. Arany Viktor: Nőnapra Égi fény mossa meg arcodat. Kerüljön el bánat, fájdalom. 2. Nina Cassian: Nők napjára Március hónapja csupa ragyogás …Csokrát szorongatja minden óvodás. Hóvirágját tartja ára is kezében, dolgos édesanyja megköszöni szé mást is hozott még ajándékba Sára: anyu arcán ott ég csókja tűzvirága. 3. Kányádi Sándor: Köszöntő március 8-ra Tavaszodik, virág nyílik: hóvirág, ibolya. Összeszedtem, mit csak leltem, ebbe a kis csokorba. Tavaszodik, a hegyekről patakokba fut a hó. Soká éljen, édesanyám, S még száz évet nagyanyó! Tavasszal nem telik másra, Csak néhány szál ibolyára, És ha az nincs, fogadjátok szívesen a hóvirágot! 4. Mezei Zoltán: Nők napjára Ha a nőnap nyáron volna, Rózsát kötnék egy csokorba. Szegfűt vagy búzavirágot. Megérdemlik azt a lányok! Ha a nőnap ősszel volna Lombot kötném szép csokorba Tarkát, sárgát, pirosat, Köszöntse a lányokat! Hideg télben fenyőágat, Bogyót szednék minden lánynak. Versek iskolakezdésre: A legaranyosabb versek, hogy a gyerek örömmel készüljön az iskolába. Piros láncot fűznék össze, A lányokat hadd köszöntse! 5. Majtényi Erik: Nőnapi köszöntő Egy szál virág kettő bársony szirom feslő.
Agnyija Barto: Első nap az iskolában Mennyi, mennyi érdekesség, mennyi, mennyi izgalom! A tanító néni belép, fel kell állni? Nem tudom. Hogy nyílik fel szépen, csendben a pad fényes fedele? Ha felállok, mit kell tennem, hogy ne csapjak zajt vele? "A táblához gyere ki csak! " – szól a néni s kimegyek, a kezembe krétát is ad, a krétával mit tegyek? Megtanít ő türelemmel, hogy kell húzni vonalat, s hogy a táblát tenyeremmel letörölni nem szabad. Mennyi lány van itt! Lassacskán tudom mindnek a nevét: négy Annácska van, meg aztán Sárikák és Erzsikék. Első nap az iskolában, padban ülök, figyelek, nem moccantom fejem, lábam – nagy dolog ez, gyerekek! Bártfai Judit: Mire jó az iskola? Tudjátok-e, milyen hosszú az elefánt ormánya? És a gólya, ha elrepül, vajon van-e honvágya? Tudjátok-e mitől színes a szivárvány az égen? S mikor nem volt számítógép, mivel játszottak régen? Körülöttünk sok csoda! Észre venni, felfedezni, megismerni segít majd az iskola! Tudjátok-e, melyik festő milyen művet alkotott?
Személyes ajánlatunk Önnek JÖN online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 2639 Ft ÚJ 3654 Ft 3752 Ft 3230 Ft 3192 Ft 2699 Ft Hruscsov, Nyikita Szergejevics toplistája
1971. szeptember 11. Szerző: Tarján M. Tamás "A politikusok mindenhol ugyanolyanok, akkor is hidat ígérnek, ha nincsen folyó. " 1971. szeptember 11-én hunyt el Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár, a Sztálin halálával kezdődő politikai harc győztese, akinek tízéves irányítását egyfelől a személyi kultusz lerombolása és a sztálini ideológia felülvizsgálata, másfelől pedig szélsőségesen ingadozó külpolitika jellemezte. Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894 - 1971) | doksi.net. Hruscsov 1894-ben született egy, a mai ukrán–orosz határhoz közel fekvő félreeső falucskában, Kalinovkában, ahol pályafutását kohászként kezdte meg. A férfi az orosz polgárháború idején komisszárként teljesített szolgálatot a vörösök oldalán, majd belépett a kommunista pártba, de egészen a harmincas évekig a párthierarchia alsó lépcsőfokain maradt. Szerencséjét azzal alapozta meg, hogy az 1936-ban kezdődő nagy tisztogatások idején Sztálin odaadó híve maradt, így aztán – egykori munkásként – mind komolyabb szerepet kapott az ipari és a mezőgazdasági termelés irányításában, majd – a német támadást követően – a hadiipar működtetésében is.
Nyikita Szergejevics Hruscsov orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke. Nevéhez fűződik az 1953-ban megkezdett desztalinizáció, a szembenézés a sztálinizmussal az SZKP XX. Nyikita Szergejevics Hruscsov idézet (22 idézet) | Híres emberek idézetei. kongresszusán, a magyarországi 1956-os forradalom leverése, a szovjet űrprogram elindítása, valamint a kubai rakétaválság kiprovokálása és megoldása is. Wikipedia
(1894-1971) Szovjet politikus, pártfőtitkár A Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára (1953-1964) és a szovjet minisztertanács elnöke (1958-1964), az SZKP XX. kongresszusán (1956 február) a desztálinizációs politikai reform folyamat elindítója. 1918-ban lépett be a kommunista pártba. A polgárháborúban a Vörös Hadsereg politikai tisztjeként vett részt. 1925-től a Sztálin közeli munkatársának számító L. M. Kaganoviccsal dolgozott együtt. 1929-től Moszkvában tanult, 1934 és 1938 között a moszkvai városi, illetve területi pártbizottság első titkára. 1938 és 1949 között az ukrán kommunista párt első titkára, emellett 1944-47-ben az ukrán kormány elnöke. 1934-től 1966-ig az SZKP Központi Bizottságának tagja, 1939-től 1964-ig a PB (Elnökség) tagja. Sztálin halálát követő utódlási harc győzteseként került hatalomra és maradt a Szovjetunió első számú vezetője 1964 októberéig, amikor puccsszerű leváltották párt- és állami tisztségeiből.
A sztálingrádi csata idején mint politikai népbiztos működött (1942-1943), majd 1944 és 1947 között az ukrán kormány elnöke lett. [3] 1934-től 1966-ig az SZKP Központi Bizottságának, 1939-től a Politbüro tagja, 1939-től 1964-ig pedig az elnökség tagja volt. Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig az SZKP KB (Szovjetunió Kommunista Pártja – Központi Bizottság) első titkári pozícióját töltötte be. [2] [3] 1953-ra Hruscsov lelkes sztálinistává vált, vakul betartva Sztálin minden előírását. Ennek ellenére a Sztálin által utódnak jelölt Nyikita Hruscsov a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán elítélte Sztálin bűneit, majd meghirdette a békés együttélés politikáját, amely részeként engedélyezte, hogy egyes államok ne legyenek kommunisták. Ennek keretében rendezte a Szovjetunió viszonyát a szintén kommunista, de Moszkva elsőségét el nem ismerő titói Jugoszláviával, valamint látogatást tett 1959-ben az Egyesült Államokban is. [3] [5] Hruscsov és Kennedy 1961. júniusi bécsi találkozója után a szovjet vezető azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Kennedy gyenge elnök.
Ami egyébként igaz. Zárójeles kérdés: a Newsweek írta azt, hogy ha Putyin lemondana a hatalomról, akkor Oroszország összeomlana, ő pedig börtönbe kerülne. Krausz mindezt újságírói túlzásnak titulálta, majd közölte, hogy a kaotikus viszonyok eluralkodásától valóban lehetne tartani, hiszen Oroszországot nyugat-európai módon nem lehet irányítani. Szavai szerint ezen "nincs mit csodálkozni", majd az ukránokról is markáns véleményt fejtett ki az ATV-ben, ami a jelenleg zajló konfliktus tükrében különösen pikáns: Ukrajna a maga fasiszta, felfegyverzett csapataival, amelyek tömegmészárlásokat hajtottak végre a civilek ellen Kelet-Ukrajnában. Ezt alá szabad támasztani, ezt szabad volt elhallgatni hónapokig a nemzetközi sajtóban, hogy több mint hatezer civilt mészároltak már le. Tehát Ukrajna sem egy demokratikus mintaállam, ahol rendes, felfegyverzett náci osztagok ellenőriznek számos pontot és területet ebben az országban. A kőbalos történész aláhúzta: Ma Ukrajnában nemzeti hőssé avatnak olyan ukrán, mondjuk így, tömeggyilkos szervezeteket, amelyek részt vettek a holokausztban.