Kimondta továbbá, hogy a király nem kormányozhat a parlament összehívása nélkül, és hogy senkit sem lehet megbüntetni, mielőtt a bűnösségét bizonyították volna. Az 1689-es fordulatot "dicsőséges forradalomnak" hívják, hiszen vér nélkül, pár hónap alatt valósította meg mindazt, amit a kegyetlen forradalom, polgárháború és diktatúra másfél évtizede képtelen volt. A Jogok Nyilatkozatát újabbak követték, melyek hatására a 18. század elejére-közepére kialakult az alkotmányos monarchia államszervezete. Lényege, hogy az uralkodó a kormányzati munkába nem szól bele, vagyis uralkodik, de nem kormányoz. Ugyanakkor ő nevezi ki a vezető tisztségviselőket (francia mintára kezdik őket minisztereknek nevezni), személyében sérthetetlen, és megőrizte azt a jogát, hogy elítélteknek megkegyelmezzen. Az alsóház által megszavazott törvényeket a király is, a Lordok Háza is elfogadja. A törvények végrehajtásáért, az ország irányításáért a miniszterekből álló kormány felel a parlamentnek. A király nevében kiadott minden rendeletet valamely miniszternek alá kellett írnia (ellenjegyzés) és ezzel felelősséget vállalt azért.
Az angol polgárháború és az alkotmányos monarchia kialakulás by Levente Sleisz
Az angol alkotmányos moarchia rendszere by Róbert Märcz
Angliát ezután meghódították a normannok és a korona a győzedelmes Hódító Vilmos fejére került. Az 1080-as évektől megindult Wales beolvadása: Dél-Wales főurai a régi walesi házakkal összeolvadt normann családok voltak, és sok uradalom magának az angol királynak a kezében volt. A folyamat a 13. századra fejeződött be, amikor Észak-Wales mint hercegség az angol királyság kliensállama lett. Ugyanakkor a Magna Carta aláírásával egy olyan folyamat is megkezdődött, amelyben egyre csökkent az uralkodó hatalma. 1603 -tól, amikor VI. Jakab skót király I. Jakab néven megörökölte az angol trónt is, a két királyság ugyanazon uralkodó hatalma alá került. 1649 és 1660 között megszakadt a monarchikus tradíció, és az ország köztársaság lett, Anglia köztársasága (Commonwealth of England) néven, a három királyság háborúja (1639–1651) nyomán. Az 1701-es örökösödési törvény kizárta a római katolikusokat és házastársaikat a trónöröklésből. 1707 -ben az angol és a skót királyságok formálisan is összeolvadtak, és létrejött Nagy-Britannia Királysága.
Az angol államszervezetet tekintette követendőnek például Magyarország is 1848-ban. Anglia a század végén Hollandia és Franciaország ellen vívott háborúival bizonyította: a hatalom megosztása nem gyengítette meg. Ellenkezőleg: éppen a 18. században válik első számú nagyhatalommá. Segítette ezt az is, hogy 1707-ben végleg egyesült Skócia és Anglia (a külön skót parlament megszűnt) létrehozták Nagy-Britannia Egyesült Királyságát.
A 17-18. századi angol parlamentarizmus demokráciának még nem mondható. Magas volt a vagyoni cenzus, vagyis az a vagyon- és jövedelemmérték, amivel rendelkezniük kellett a szavazati joggal bíróknak. Így az összlakosságnak csak egy-két százaléka rendelkezett választójoggal. Ez sem arányosan oszlott meg, sok körzetben csak párszáz választó küldött egy képviselőt, máshol ezrek. A szavazás nyílt volt, ezért óriási lehetőség nyílt a szavazatok vásárlására, a korrupcióra. Ráadásul még gazdag ember sem lehetett sem képviselő, sem tisztviselő, ha katolikus volt. (Különösen érzékenyen érintette ez a katolikus íreket, akiket Orániai Vilmos, miután védelmükbe vették II. Jakabot, újólag legyőzött, megalázott, és akik számára a fordulat nem sok jót hozott. ) Mindezek a hiányosságok azonban a későbbiekben kijavíthatók voltak, és fokozatosan ki is javították. Anglia a parlamentáris monarchiája példát mutatott arra, egész Európának, hogyan lehet a modern korban nagy kiterjedésű országokat hatékonyan kormányozni úgy, hogy a hatalmi önkénytől viszonylag kevéssé kelljen félniük az állampolgároknak.
Széplaki Andrea a szervezők képviselője lapunknak elmondta, sokat dolgoztak, hogy színvonalas előadásokat láthassanak az érdeklődők, de megérte, mert elégedettek az rendezvény sikérével. – Mindenképpen eredményesnek véljük a programot, mert aki jelen volt, szellemiekben, élményekben gazdagabban ment haza, és mi ehhez hozzásegítettük. Az első két napon elsősorban a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatókra, érdeklődőkre számítottunk, és a vártnál magasabb látogatottsága volt az egész napos eseménynek. Hasznos ismeretekkel, tanácsokkal távoztak a résztvevők, és cserélődtek névjegykártyák is. Ez fontos, mert nem titkolt szándékunk volt egyfajta együttműködést kialakítani a Gyula és vonzáskörzetében működő vállalkozások és szolgáltatók között. Gyula és környéke látnivalók. A végső cél pedig egy brand kialakítása, minőségi termékek, szolgáltatások bekapcsolásával. Meggyőződésünk, hogy ezzel a rendezvénnyel elindítottunk egy folyamatot és a rengeteg munkánknak végül meglesz a gyümölcse – fejtette ki.
Gyula és környéke Gyula és környéke – a kultúra jegyében: Gyula az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján, a román határ mellett fekszik. A 33. 000 lakosú, közel 800 éves kisvárosban hosszú évtizedek óta békében él egymás mellett a magyar, német és román lakosság. Napjainkban Gyula a hazai román kisebbség legjelentősebb központja és egyben az egyetlen magyarországi ortodox püspökség székhelye. Gyula és környéke többcélú kistérség adószám. Ezt a vallási és kulturális sokszínűséget a város mai napig őrzi, amit a hangulatos utcákon sétálva és árnyas tereken megpihenve mi is érezhetünk. A várost először 1214-ben említették, az ezt követő évszázadok a növekedést, gazdagodást jelentették számára: megyeszékhellyé vált, megépült a téglavár. A boldog időszak 1566-ig tartott, amikor a vár 129 évre a török uralma alá került és a település elpusztult. Az 1700-as évek betelepülései a romokból élesztették újjá Gyulát, mely ismét megyeszékhelyi rangot kapott és gyarapodása egészen a trianoni békeszerződésig tartott, amikor határmentivé vált fekvése akadályozta további fejlődését, majd 1950-ben a megyeszékhelyi státuszt is elveszítette.
Ezek a sütik megoszthatják ezeket az információkat más szervezetekkel vagy hirdetőkkel.