Szilvási Lajos (Szolnok, 1932. január 13. – Budapest, 1996. november 9. ) magyar író, újságíró. Szolnokon született. Szülei Szilvási Sándor és Szaksz Erzsébet voltak. Korai éveit és az iskolai szüneteket édesanyja szülőfalujában a Zala megyei Türjén töltötte. A családot a Nagy gazdasági világválság hajtotta Szolnokra, ahol az apa Víg Kálmán hentes és mészáros üzletében dolgozott segédmunkásként, míg az anya raktári kisegítő lett egy nagykereskedőnél. A Tiszaparti Állami Elemi Népiskolában figyelt fel a szegény, de éles eszű diákra Csiky József igazgató, aki 1942-ben beíratta tehetséges tanítványát a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba. Ide járt Szilvási 1946 februárjáig, amikor a család visszaköltözött a Zala megyei Türjére. A keszthelyi premontrei gimnáziumban folytatta tanulmányait és ott érettségizett 1950-ben. A keszthelyi években a Csányi László népi kollégium lakója volt. Szilvási Lajos (író) – Wikipédia. Itt lépett be 1947-ben a Magyar Kommunista Pártba. 1950-ben a Petőfi Akadémiára irányították, de a tisztképzésből a szíve miatt kiszuperálták.
Rezonanciát – egymáshoz tartozást – kereső már-nem-gyerek és még-nem-felnőtt Attila is, Tamara is. Még ki se bomló szerelmük válsága éppen ebből a küszöbhelyzetből adódik. De a történet utolsó sorában álló kérdés – "Mi lesz velünk? " – már nem csak szerelmüket, de egész jövőjüket érinti. Szilvási lajos egymás szemében. " Néhol kicsit silány volt a sztori, és túlzottan "elkoptatottak" a fordulatok (legalábbis mára már azok… Akkoriban viszont el tudom képzelni, hogy jobban élvezhető volt az egész történet. ) De a végén az a "bizonyítás" azért tetszett. :) Talán nekem is pár évvel ezelőtt kellett volna olvasni: már kicsit kezdek kinőni belőle, úgy éreztem… Ez a "hagytuk, hogy játszanak egymással a szájaink", meg ennek egyéb kombinációja (ami tulajdonképpen ugyan az volt, csak néhány szó megcserélve) viszont hihetetlenül idegesített…:@ Kicsit olyan érzésem volt ettől, hogy az író épp akkor kitalálta, és milyen nagyon büszke volt ezért magára, így hát folyton így írta… Kiadó: Alinea Oldalszám: 352 Olvastam: 2010. 08. 06. Osztályzat: 5/ 4, 5 Címkék: szerelem ifjúsági naplóregény 4.
Boldog karácsonyt! !
Mindeddig (értsd: molylétem kezdetéig) nemhogy nem olvastam Szilvási-könyvet, de még a szerző nevével sem találkoztam. Nem is tudom, hogyan alakult így. Itt meg hallottam róla hideget is, meleget is. Nem indítottam az olvasást előítéletektől mentesen, de igyekeztem eltekinteni tőlük, és noha nem lett kedvenc regény, nem mondhatnám azt sem, hogy egyáltalán nem tetszett. Ajánlanám minden tizenévesnek, aki úgy érzi, olyan egyedül vagyok, mint egy írógép a tenger fenekén – az írógép helyébe képzelhetünk számítógépet, laptopot vagy egyébb modern kütyüt. Mert valójában csak a környezet változott meg, az annyira fontosnak képzelt, valójában meg annyira fölösleges és lényegtelen díszlet, a tárgyak tömkelege, ami körülvesz minket. A lényeg viszont változatlan, mert milyen is lenne: ugyanazok a gondok, problémák, ugyanazok az álmok, vágyak, ugyanaz a magányérzet, amiből ki kell(ene) evickélni. Szilvasi lajos egymas szemeben. Ez a két kamasz pedig próbálkozásaival, töprengéseivel, (ön)reflexióvial, "megvilágosodásaival" elnyeri rokonszenvünket, szurkolunk nekük, hogy sikerüljön, hogy naplójuk, írásuk értelme ne csak az legyen, hogy legalább én legyek az a valaki, aki törődik velem, hanem ablak legyen a másik, a mások felé.
Az 1990-es években, már nyugdíjasként a Bridge című üzleti lap olvasó szerkesztőjeként dolgozott. Romantikus-kalandos történetei, olvasmányos lektűrjei, melyek népszerűvé tették, saját megfogalmazásában "hobbi alkotások" voltak. Első felesége, Maja Samardzic vegyészmérnök 1935 május elsején született Moszkvában. 1956-ban házasodtak össze Budapesten, pár évvel később elváltak. Második felesége, Höcker Krisztina német-orosz szakos tanár. 1963-ban kötöttek házasságot. Közösen nevelt gyermekük: Szilvási György, metróvezető. Írásai az 1947-ben indult, Németh Andor és Méray Tibor által szerkesztett, marxista szemléletű folyóiratban, a Csillagban jelentek meg először. 1951-ben a Fiatal Írók Antológiája szerzői között is olvashatjuk a nevét. Szilvási Lajos: Egymás szemében | Alinea Kiadó. Első regénye az 1953-ban megjelent Középiskolások. Az életmű három ciklusra osztható író hírnevét megalapozó első regényciklusában, 1953 és 1962 között a kalandos elemek uralkodtak, s a második világháborús antifasiszta ellenállási mozgalom legendáriuma szolgáltatta a témákat.
Mert a legtöbb srácnak nincs, erre le merem tenni a nagyesküt. Vannak haverságok, vannak érdekszövetkezések, vannak kisebb-nagyobb galerik unalom ellen, de ezek a műfajok nem azonosak a barátsággal. Azzal a barátsággal, ahogyan én akarom, hogy legyen. 216. oldal Most is üres a napom, de nem vákuumosan: van benne minimális mennyiségű oxigén is - a várakozás -, hogy élve maradjak. 213. Egymás szemében – Szilvási Lajos – Használt könyvek | Könyvárpiac – Könyvárpiac Antikvárium Online. oldal Nem hibbantam meg, csak éppen cáfolhatatlanul szerelmes vagyok, cáfolhatatlanul és visszafordíthatatlanul, amely utóbbi kifejezést a memóriám mintha a mai tévéhíradó szövegéből raktározta volna el. 160. oldal Olyan jó a szája, és olyan sima, hogy az olyan helyébe akkor se tudnék egy igazi és valódi jelzőt behelyettesíteni, ha végigolvasnám az egész szinonimaszótárt, amit délelőtt leltároztunk Aba Sámuellal. Mert nincsen olyan szó, amelyik igazi volna Tamara szájára. Mert akik a jelzőket kitalálták a nyelvfejlődésben, amivel Makrai rosszkedvében szokott gyötörni bennünket, azok a jelzőgyárosok nem tudhatták, és senki se tudhatja, csak én, hogy milyen a szája (Tamaráé).
Előfordul, főleg július-augusztusban, hogy a fertőzési veszélytől számított 3 nap alatt kell az állományt lepermetezni, hogy a bekövetkezett fertőzés nyomán kialakuló sporangiumok már a növényvédő szerrel kezelt felületre kerüljenek. Késedelmes védekezés esetén már csak szisztemikus hatóanyag használatával lehet védekezni. Védekezés: - Szőlősorok szélirányba telepítése, hogy a szél csökkentse a páratartalmat - Kerülni a ködös, mélyfekvésű területeken történő szőlőtermesztést - Növényi maradványok megsemmisítése, hogy ne tudjon a gomba áttelelni - Az ültetvény gyommentesen tartása, mert ez is párás mikroklímát okozhat - Vegyszeres védekezés nélkül a termesztés lehetetlen. Az első kezelést 4-6 leveles állapotban kell elvégezni. Kritikus időpont a virágzás és a fürtzáródás között van. Körtefa betegségei – Otthonipraktikák. Csapadékos időszakban 8-10 kezelés (1 hetes permetezési forduló), szárazabb időben 4-6 kezelés (10-14 napos permetezési forduló) elegendő. Az első két kezelésre elegendő a kontakt hatóanyagú készítmény, a virágzástól a fürtzáródásig tartó időszakban 3-4 alkalommal felszívódó készítményt kell alkalmazni, míg az utolsó 2-3 alkalommal szintén kontaktkészítménnyel kell védekezni.
Az őszibarack és a kajszibarack károsítói Pál kérdése: Körtefám levelei már intenzíven hullásnak indultak. Tünetek[ szerkesztés] A körtefákon, elsősorban annak levéllemezénde néha a levélnyélen vagy a hajtáson is kifejlődhetnek tünetek. Kertészeti növénykórtan | Digitális Tankönyvtár Spray száraz bőrre pikkelysömörrel Úgy mint, Rák, avagy Kígyó, avagy Farkas. A második, Féreg. A harmadik, Égés. Kajszi Betegségei Képekkel. Az elsőt a Magyarok néhut Iznek híják, és csúznak is. Rész Almatermésűek betegségei Nem fertőző betegségek Az alma ecsetágúsága A betegséget az alma törpeszártagúságának is nevezik. A betegség meszes homoktalajokon fordul elő, elsősorban ott, ahol a meszes homok alatt 1—2 m mélységben kötött, nagyon meszes talajréteg van. A betegség főleg az almán és a körtén, ritkábban a meggyen, a szilván és az őszibarackon fordul elő. A tünetekre jellemző, hogy a hajtások rövid ízközűek. Az oldalrügyek nem hajtanak ki, vagy ha kihajtanak, a levelek kicsik, keskenyek, merevek és sárgászöldek. A csúcsrügyből fejlődött körte levelén vörös foltok vannak mint kezelni nagyobbak, szélesebbek és nagy számban képződnek.
Kémiai védekezés nélkül a károkozását megakadályozni szinte már lehetetlen. A fürtvirágzat kialakulása és a fürtzáródás közötti időszakban javasolt felszívódó készítményekkel kombinálni az olcsóbb kontakt (réz) készítményeket. Európában először 1878-ban Franciaországban, Bordeaux környékén figyelték meg. Néhány évtized alatt elterjedt egész Európában. Magyarországon 1800-as évek végén tűnik fel (először 1880-ban a Sopron melletti Meggyesen) és a filoxéra által sanyargatott szőlőkben rohamosan terjed. Körtefa betegségei képekkel szerelemről. Dózsa György Művelődési Ház ⏰ nyitvatartás ▷ Bag, Petőfi Tér 1/A. | Gyümölcsfák betegségeire házi megoldás - Monília - Márk kertje Legveszélyesebb gombabetegség szőlőben a peronoszpóra - Szépzöld Titkok könyvtára 2. 0 2012. 09. 29 - 09:07 Az év minden szakaszában terjedhetnek a gyümölcsfák megbetegedései. A fákat tűzelhalás, gutatüés, vagy monilíniás fertőzés is megtámadhatja. A szakembert kérdeztük, mit tehetnek a gazdák a betegség kezelésére, a terjedés megelőzésére. Az utóbbi hetekben több szatmárnémeti kertben is megbetegedtek a gyümölcsfák.
Mindig is azt hittem (egészen az előző bejegyzés írásáig), hogy a meggyfát a tűhalál pusztítja. És mint kiderült nem a tűzhalál, hanem a monília, amelyről ma szeretnék többet megtudni, és ezt megosztani itt a blogban. Első találatom ezzel kapcsolatban a oldalon volt: "A csonthéjasok gombás-moníliás betegsége leggyakrabban a meggyet és a kajszibarackot támadja meg. Szinte minden csonthéjast sújt, ha nem is egyforma mértékben. A gomba micélium formájában telel át a fertőzött növényi részek szöveteiben. A virágok és a fiatal termések megbarnulnak és elszáradnak, a levelek illetve a sarjhajtások elfonnyadnak, és a megtámadott gallyakkal együtt elszáradnak. A fertőzött helyeken gyakran indul be a mézgafolyás. A gallyak sokszor közvetlenül is fertőződnek, elsősorban valamilyen sérülés esetén. A termések rendszerint érés idején fertőződnek. Körtefa betegségei képekkel pinterest. A fertőzött termések lehullanak, vagy mumifikálódva az ágakon maradnak. A virágok hűvös és nedves időben fertőződnek 12 °C alatt. A fertőzés elsősorban a nedves felületeken támad, de magas páratartalom esetén is (85 százalék fölött) bekövetkezhet.